A legfrissebb INSCOP-felmérés szerint a romániaiak többsége számára a stabilitás elsődleges érték, miközben sokan úgy vélik, hogy a túlzott szabadság társadalmi káoszhoz vezethet. A vallás továbbra is központi erkölcsi alap marad, az emberek közötti bizalmatlanság magas, a változásokkal szembeni ellenállás pedig jelentős.

A kutatás alapján a legfontosabb értékek élén a hit áll: a válaszadók 89,4%-a szerint a vallás fontos az erkölcsös élethez. Szorosan ezt követi a biztonság iránti igény: 88,6% inkább szerény, de stabil életet választana, mint jólétet bizonytalanság mellett. A megkérdezettek 84%-a úgy gondolja, hogy az embereknek saját erejükből kell boldogulniuk, míg 80,7% szerint kemény munkával, kapcsolatok nélkül is lehet érvényesülni, idézi a felmérés következtetéseit a Digi24 hírtelevízió.

A társadalmi rend kérdése is hangsúlyos: 76,9% úgy véli, hogy a túl sok szabadság káoszhoz vezet. Ugyanakkor 75,3% szerint megéri kockázatot vállalni a siker érdekében. A bizalmatlanság is erősen jelen van: a válaszadók 74,9%-a úgy gondolja, hogy az emberek többsége megpróbálja kihasználni a másikat. Emellett 73,3% szerint a közjó fontosabb az egyéni sikernél, míg 69,7% az egyéni szabadságot helyezi a törvények fölé. Érdekes módon 68,4% úgy véli, hogy vallás nélkül is lehet valaki jó ember, és 59,1% támogatja a társadalom alkalmazkodását az új időkhöz, még ha ez hagyományok elvesztésével jár is. A „talpraesettség fontosabb, mint a tisztesség” állítással már kevesebben, 48,2% értenek egyet.

A részletes válaszokból kiderül, hogy a vallás kiemelt szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen: a válaszadók 72,1%-a teljes mértékben, 17,3%-a pedig részben egyetért azzal, hogy a hit szükséges az erkölcsös élethez. Ugyanakkor a román társadalom értékrendjéről alkotott kép árnyaltabb: 48,7% szerint ma inkább a pénz és a társadalmi státusz számít, míg 20,4% a családot és az emberi kapcsolatokat tartja meghatározónak. A stabilitást 9,5%, a hitet és hagyományokat 9,4%, a személyes szabadságot pedig 8,7% említi.

A válaszadók megosztottak abban a kérdésben, hogy fontosabb-e a leleményesség, mint a tisztesség: 28,7% teljesen, 19,5% részben egyetért ezzel, miközben 38,3% határozottan elutasítja. Az egyéni szabadság kérdésében is vegyes a kép: 41,6% teljes mértékben, 28,1% pedig részben egyetért azzal, hogy az egyéni szabadság fontosabb az állami szabályoknál.
A „túl sok szabadság káoszhoz vezet” állítással a megkérdezettek többsége azonosul: 57,4% teljesen, 19,5% részben ért egyet vele. Ugyanakkor közel 60% úgy véli, hogy kemény munkával kapcsolatok nélkül is lehet boldogulni.

Az önállóság iránti igény szintén erős: a válaszadók 63%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy az embereknek saját erejükből kell boldogulniuk. Ezzel párhuzamosan a bizalmatlanság is jelentős: 53,1% teljes mértékben, 21,8% részben gondolja úgy, hogy az emberek többsége kihasználja a másikat.

A kutatás eredményeit értékelve Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója rámutatott: a román társadalom három fő tengely mentén szerveződik – stabilitás kontra kockázat, rend kontra szabadság, illetve hagyományos erkölcs kontra egyéni autonómia. Szerinte a társadalom nem klasszikusan polarizált, hanem inkább különböző értékkombinációk mentén rétegzett, jelentős belső ellentmondásokkal. A valódi törésvonal így inkább a modernizáció és a védelem iránti igény között húzódik, nem pedig a hagyományos bal–jobb felosztás mentén.