A válaszadók minimális többsége biztonságosnak tartja Romániát, de aggódnak a háború miatt és támogatják a hadiipari beruházásokat.

Hogyan látják a polgárok az ország nemzetbiztonságát? Kitől várnak segítséget vészhelyzetben és mennyire tartják indokoltnak a hadiipari beruházásokat? – többek között erre keresett választ az INSCOP csütörtökön bemutatott közvélemény-kutatása. Az intézet vezetője, Remus Ștefureac szerint a barométer a globális biztonság szempontjából a második világháború óta eltelt időszak egyik legbonyolultak pillanatában készült, a felmérés eredménye pedig „érdekesebb, mint a költségvetési dráma”.

A kutatást a Strategic Thinking Group rendelésére készítették, az adatokat február 23-27., valamint március 3-13-a között gyűjtötték. Az INSCOP hivatalos honlapján is megosztott felmérésből kiderült, hogy nemzetbiztonsági szempontból a románok minimális többsége (51,1 százalék) biztonságosnak tartja az országot, de ami érdekes, hogy többen vannak azok, akik rendkívül veszélyesnek (19,4 százalék) érzik, szemben azokkal, akik nagyon biztosnak (17,9 százalék) tartják Romániát.

Amúgy elsősorban a PNL és az USR 30 év alatti férfi szavazói azok, akik nyugodtabbak, főleg a fővárosi és nagyvárosi, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek érzik biztonságosnak Romániát, míg az AUR-szavazók, a 60 év fellettiek, az alacsony végzettségűek és a vidéken élők veszélyben látják a nemzetbiztonságot.

A válaszadók 35,5 százaléka szerint a korrupció veszélyezteti leginkább a nemzetbiztonságot. Ezt követi sorban a félretájékoztatás és a közvélemény manipulálása (19,4 százalék), a gazdasági bizonytalanság (18,7 százalék), katonai agresszió (5,8 százalék), külföldi politikai befolyás (5,3 százalék), kibertámadás (4,3 százalék), energiaválság (3 százalék), terrorizmus és szabotázsakció (1,1 százalék), kémkedés (0,9 százalék).

Hatása van az iráni válságnak

A közvélemény-kutatás februári válaszadóinak csak a 31 százaléka aggódott amiatt, hogy Románia az elkövetkezendő években belekeveredhet egy háborúba, viszont márciusban, a közel-keleti válság kirobbanása után már a 36,9 százalék aggódott nagyon. A PSD és az AUR szavazói vannak többségben ezen kategóriában, főleg 30-44 év közötti nők, alacsony végzettségű, vidéken élő polgárok.

„Valamennyire aggódott” februárban a megkérdezettek 33, 1 százaléka, a 29,1 százalék viszont kevéssé. Utóbbiak aránya 25,2 százalékra csökkent márciusban, míg a „valamennyire nyugodtak” többen lettek: 5,2 százalékról 6,1 százalékra változott a mutató.

Amúgy a megkérdezettek többsége indokolatlannak tartja Izrael és az Egyesült Államok támadását Irán ellen. Meglehetősen nagy viszont az aránya (19 százalék) azoknak is, akik az ezzel kapcsolatos kérdésre nem válaszoltak.

Nyugat, NATO és Európai Unió

Ami nem változott: a válaszadók meggyőző többsége továbbra is úgy látja, hogy Romániának a Nyugat felé kell orientálódnia, az Európai Unióban, a NATO-ban kell maradnia. Aggódnak viszont a franciaországi „nukleáris ernyő” kiterjesztése miatt és ellenzik, hogy francia nukleáris fegyverek legyenek Romániában.

A megkérdezettek többsége (55,8 százaléka) az Egyesült Államokban bízik leginkább. Magas a bizalmi indexe Nagy-Britanniának (46,8 százalék), Franciaországnak (41,9), Németországnak (41,7) és Lengyelországnak (41,6), a Moldovai Köztársaság már csak 29,9 százalékon áll, megelőzve sorrendben Bulgáriát (29,2), Törökországot (28,6), Szerbiát (21,2), Magyarországot (20,1), Ukrajnát (16,8) és Oroszországot (12,6).

Arra kérdésre, hogy kié lenne a főszerep egy Románia elleni támadás visszaverésében a NATO (38,3 százalék) szerepel az „első helyen” a válaszadók részéről, az ország saját hadserege csak 19,6 százalékot ért el, mert a 27,6 százalék azokat az országokat említette, amelyekkel Romániának kétoldalú stratégiai partnersége van.

A felmérésben részvevők többsége (75,5 százaléka) szerint az Egyesült Államok eleget tenne a NATO 5-ös cikkelyében vállalt kötelezettségének, amennyiben egy tagállamot támadás érne.

Támogatják a beruházásokat

A kutatás szerint a válaszadók többsége (75,6 százalék) egyetért azzal, hogy Románia jelentősen megnövelje a védelmi kiadásait, és nagyon fontosnak tartanák, hogy az állam támogassa a hadiipari beruházásokat (63,3 százalék). Ugyanúgy a többség fontosnak tartja, hogy Románia területén fegyvereket és katonai felszereléseket gyártsanak (69,2), hogy az ország fejlessze a védelmi kapacitását és technológiáját (69,3 százalék) és bíznak a magánfejlesztésű technológiákban is és támogatást adnának az azzal foglalkozó cégeknek.

Nemzetbiztonsági szempontból ugyanis a technológiai fejlesztéseket és a hadiipari termelést tartják a legfontosabbnak (50 százalék), de a 14 százalék a nemzetközi biztonsági garanciákat, a 13,3 százalék a technológia importját tartja megoldásnak. A válaszadók 12,4 százaléka vélekedett úgy, hogy a legjobb opció a semlegesség lenne.

Amúgy a többség szerint az országot érinti a hibrid hadviselés és jelentős a kibertámadások veszélye, a válaszadók 81,4 százaléka támogatná, hogy legyenek drónkezelői képzések, a szerint pedig a kormánynak olyan programokat kellene létrehoznia, amely felkészíti a polgárokat egy esetleges válságra (88,3 százalék), megtanítja őket elsősegély-nyújtásra (97,5) és ismerteti velük a vészhelyzeti evakuálási eljárásokat (94,4).