Nem nyílt támadások, hanem lassú, alattomos folyamatok veszélyeztették Románia nemzetbiztonságát 2025 második felében – derül ki a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottság frissen bemutatott mérlegéből.

Eugen Bejinariu PSD-s képviselő, a bizottság elnöke kedden ismertette a testület 2025 augusztusa és decembere közötti tevékenységét, hangsúlyozva: a fenyegetések „széttöredezettek és halmozódók” voltak, a hatékony állami válasz pedig az intézmények együttműködési képességén múlik.

Bejinariu szerint a tavalyi év második felét viszonylagos politikai stabilitás jellemezte, amely az államfőválasztási folyamat lezárásával függött össze. Ugyanakkor több olyan esemény is történt, amelyek jogosan kerültek a nemzetbiztonsági napirend középpontjába, idézi a jelentést a News.ro.

„A nemzetbiztonságot nem közvetlen támadások veszélyeztették, hanem egy lassú folyamat, amely próbára tette az intézményi ellenálló képességet és az állam koherens reagálási képességét” – fogalmazott a bizottság elnöke. Ebben a feszült, érzelmileg is terhelt közegben a parlamenti ellenőrző testület következetesen vizsgálta, hogy az SRI miként látja el feladatait, és közben tiszteletben tartja-e az állampolgárok alapvető jogait és szabadságait.

A jelentés szerint visszatérő téma volt az úgynevezett „kognitív agressziók” elleni fellépés, vagyis azoknak az információs és befolyásolási műveleteknek a kezelése, amelyek a társadalom gondolkodását és kohézióját célozzák.

A kémelhárítás területén Bejinariu kiemelte: egy magas rangú moldovai SIS-tiszt letartóztatása nemcsak Moldovára, hanem Romániára nézve is súlyos biztonsági incidensnek számított. Hasonlóan komoly visszhangot váltott ki két ukrán állampolgár őrizetbe vétele is, akik a hatóságok szerint romániai szabotázsakciókra készültek – az ügy újra erősen polarizálta a román közvéleményt.

A bizottság figyelmét felkeltette az MI5 brit elhárítás vezetőjének figyelmeztetése is, miszerint parlamenti képviselők, egyetemi szereplők és kritikus infrastruktúrák munkatársai lehetnek külföldi hírszerzések célpontjai. Ennek nyomán a bizottság felkérte az SRI-t, mutassa be, milyen lépéseket tesz a potenciálisan veszélyeztetett személyek biztonságtudatosságának növelése érdekében.

A Rahován történt robbanás és a Prahova megyei vízválság részletes elemzése után a bizottság úgy döntött, hogy a törvény adta keretek között kiterjeszti ellenőrzési hatáskörét. A szervezett bűnözés kapcsán Bejinariu emlékeztetett: november végén házkutatásokat tartottak olyan ügyekben, amelyek során orosz és moldovai állampolgárok csalárd módon próbáltak román állampolgárságot és útlevelet szerezni.

A jelentés egy különösen aggasztó esetről is beszámol: 2025 októberének végén egy román állampolgárt tartóztattak le, aki az SRI jelvényeit viselő, hamis „párhuzamos hálózatot” hozott létre, és több megyében ál-nemzetbiztonsági műveleteket hajtott végre.

„A bizottság fő megállapítása az, hogy a nemzetbiztonságot érő fenyegetések széttöredezettek és egymásra rakódnak, miközben az állami válasz hatékonysága az intézmények közötti együttműködésen, valamint a biztonság és az alapvető szabadságjogok közötti egyensúly megőrzésén múlik” – hangsúlyozta Bejinariu. Hozzátette: az SRI tevékenysége a jogi mandátum keretein belül zajlott, ugyanakkor folyamatos figyelemre van szükség az intézkedések arányossága, az intézményi átláthatóság és az információs képességek felelős használata terén.

A parlamenti ellenőrzés részeként a bizottság tagjai több SRI-egységet is felkerestek, közvetlen betekintést nyerve az operatív és háttérstruktúrák működésébe. A bizottság elnöke szerint mindez megerősítette: a nemzetbiztonság nem statikus állapot, hanem folyamatosan változó, dinamikus folyamat.

A 2025-re vonatkozó ellenőrzések következtetéseit a bizottság éves jelentései foglalják majd össze, amelyeket a törvénynek megfelelően a képviselőház és a szenátus állandó bizottságai elé terjesztenek. A dokumentumok nyilvánosságra hozataláról a két ház együttes vezetősége dönt.