Ha a kormánykoalíció is rábólint, egy olyan, jelenlegi diplomata kerülhet a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, aki budapesti román nagykövetként a magyar kormány ellen foglalt állást, s az úzvölgyi katonatemető hat évvel ezelőtti meggyalázása kapcsán nem tett eleget a budapesti külügyminisztérium bekéretésének.             

Nicușor Dan államfő - sajtóinformációk szerint - kedden előterjesztette jelöltjeit a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőinek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói pozíciójára. A titkosszolgálatok vezetőit a elnök nevezi meg, de azokra a parlament is rá kell bólintson.   

Az SRI-t jelenleg ideiglenesen Răzvan Ionescu első helyettes vezeti, aki több mint két évtizede dolgozik a hírszerzés operatív munkájában. Az SRI vezetői tisztsége 2023 júliusa óta betöltetlen. Akkor Eduard Hellvig - nyolc év után -  lemondott posztjáról. A SIE élén 2018 óta Gabriel Vlase, a PSD képviselője áll.

Nicușor Dan most Gabriel Zbârcea ügyvédet jelölte a SRI igazgatói pozíciójára, aki korábban a kanadai Roșia Montană Gold Corporationt képviselte a román állammal folytatott perben. Az ügyvéd egy podcastban szuverenistaként határozta meg magát. A SIE vezetői posztjára - értesülések szerint - Marius Lazurca diplomatát, Románia mexikói nagykövete javasolta az államfő, akit korábban Magyarországon is szolgálat nagykövetként. Az Antena 3 hírtelevízió úgy tudja, a koalíció vezetői „nem fogadták túl jól” Dan jelöléset.

Kapcsolódó

Politikai perek titkosszolgálati irányítással és brüsszeli támogatással

„A mi korrupcióellenes harcunk Brüsszel támogatásával történt. Az volt a cél, hogy csörrenjen néhány bilincs, mivel Romániában nagyon erős volt a büntetlenség kultúrája" - mondta az elemző.

DNA SRI Korrupcióellenes Ügyészség titkosszolgálat

Marius Lazurca budapesti képviseletvezetőként több esetben a diplomáciában szokatlan nyíltsággal fordult szembe a magyar kormánnyal. 2019 júniusában Magyarország jegyzékben a román kormánynál az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalása miatt. Behívatták a magyar külügyminisztériumba Románia nagykövetét, Lazurcát, aki a diplomáciában példátlan módon nem tett eleget a felkérésnek, megtagadta a párbeszéd lehetőségét.  

2019 novemberében Marius Lazurca egy békéscsabai rendezvényen nyilvánosan közölte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel, hogy az Orbán Viktor vezette kormány erdélyi gazdák támogatását célzó programját nem egyeztették a bukaresti kabinettel. 2020 áprilisában a diplomata éles vitába bonyolódott a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, miután egy magyarországi belpolitikai történés kapcsán fogalt állást. „Ennél valószínűleg nincs lejjebb: a román nagykövet vette védelmébe Szabó Tímeát” – így kommentálta akkor Szijjártó Péter azt, hogy Marius Lazurca a Budapesten szolgáló nagykövetek zárt Whatsapp-csoportjában védelembe vette a Párbeszéd társelnökét. 

Ellenzéki politkust támogatott a nagykövet

Az ellenzéki politikus a parlamentben magyarok lakta erdélyi megyéket is felsorolt, amikor számon kérte a kormányt, miért ad külföldre Magyarországon is hiánycikknek számító maszkokat. „Szabó Tímea szerint tehát baj, hogy az erdélyi és székelyföldi magyarok maszkokat és védőruhákat kaptak az anyaországtól. A román nagykövetnek pedig tetszik, hogy vannak pártok a magyar országgyűlésben, amelyek így gondolkodnak. Megdöbbentő a román nagykövet nyilvánvalóan hazug hisztériakeltése, de ennél sokkal szégyenteljesebb az, hogy a magyar ellenzék és a román nagykövet közös platformra kerültek a határon túli magyarokkal szemben” – kommentálta Marius Lazurca megnyilvánulását Szijjártó Péter.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az államfő minden bizonnyal egyeztetni fog a parlamenti pártokkal a hírszerző szolgálatok vezetőinek kinevezéséről, és meggyőződése, hogy „bölcs döntés” születik majd. A PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu azt mondta, a hírszerző szolgálatok élére a nemzeti érdekeket védő személyeket kell kinevezni.

A SRI és a SIE kiemelt intézményei Romániának. „A román szolgálatok a többi NATO tagállammal összevetve az átlagosnál nagyobb illetékességgel, létszámmal, feladatkörrel rendelkeznek. Ellenőrzik a társadalmi-gazdasági életet” - mondta korábban a Maszolnak Barabás T. János politikai elemző, volt diplomata. Arra emlékeztett, hogy az egykori Securitate első számú és legnépesebb osztálya az irredentizmus elleni csoport volt.

„Ma sincs másképp, a magyar közösséget potenciális veszélynek tartják autonómiatörekvései, és budapesti kapcsolatai miatt. Rémképük a magyar-orosz összefogás Románia ellen, ami jelzi valóságtól elszakadt gondolkodásukat. Az elmúlt években, az RMDSZ kormánykoalíciós tagságával annyit finomodott a román nemzetbiztonsági stratégia, hogy már nem a romániai etnikai szeparatizmust tartják nagy veszélynek, hanem - mint fogalmaznak - egy szomszédos állam illiberális nacionalista politikáját” – fogalmazott Barabás T. János.