A Csíki-medence sajátos klímája nem kedvez a szőlőtermesztésnek, ám a ribizli számára ideális. A hideg telek, a mérsékelt nyarak és a megfelelő csapadékviszonyok kedveznek ennek a bogyós gyümölcsnek, mely savanykás ízének és sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően szinte minden ház kertjében megtalálta helyét. Az utóbbi évtizedekben ugyan kissé háttérbe szorult, ám napjainkban ismét reneszánszát éli. 

A ribizlitermesztés fellendüléséhez nagyban hozzájárult a csíkmadarasi Garden Proiect Kft., amelynek mikroszaporító laboratóriumában lehetőség van vírusmentes, egészséges szaporítóanyag előállítására, ami kiváló lehetőség új ültetvények és kiskerti telepítések számára. A labor szerepe azonban nem merül ki csak a ribizli szaporításában. Steril körülmények között közel százféle növény nevelésével és értékesítésével is foglalkoznak: a bogyós gyümölcsök mellett dísznövények, sőt akváriumi vízinövények is megtalálhatók a kínálatban. Ez a biotechnológiai háttér garantálja, hogy a kertészetek és a termelők ellenálló, egészséges szaporítóanyaghoz jussanak.

A ribizli kevés ráfordítással is gazdaságosan termeszthető, és a növényvédelem is jóval egyszerűbb, ami a biotermesztésnek is kedvez – magyarázza János Ferdinánd kertészmérnök, a Garden Proiect Kft. tulajdonosa. Vidékünkön a ribizli részben a szőlő pótlására került előtérbe. Tanáraim mondogatták: „Gyulakutától lefelé már lehet szőlőt termeszteni, felfelé viszont a ribizlinek van igazán jó helye.” Ez a határ évszázadokon át meghatározta a termesztett gyümölcsöket a térségünkben. Az utóbbi időben az éghajlat változása miatt a szőlő termesztési lehetőségei ugyan némileg bővültek, de a ribizli még mindig jól érzi magát a Csíki-medencében – mutatott rá a szakember. Felhívta a figyelmet dr. Zágoni Elemér munkásságára, aki gyógyszerészként évtizedeken át kutatta a fekete ribizlit, annak jótékony hatását. Eredményei révén a gyümölcs nemzetközi elismerést szerzett. Számos szakkönyv és tanulmány idézi kutatásait, melyekben a ribizli élettani előnyeiről esik szó. Mindez hozzájárult, hogy a Csíki-medence a fekete ribizli egyik kiemelt központjaként vált ismertté.

A csíkmadarasi kertészet és a RibON feldolgozóüzem jelenleg mintegy négy hektáron termeszt ribizlit, amelyből szörp, lekvár, tea és számos más feldolgozott termék készül. A ribizlibor népszerűsítéséhez pedig hozzájárul a Csíkmadarason rendszeresen megszervezésre kerülő, immáron hagyománnyá vált Kárpát-medencei RibON ribizliborverseny.

Megtudtuk, hogy bár ellenálló növény a ribizli, a termesztése azért komoly kihívásokkal jár. Az idén például különösen nehéznek bizonyult: a tavaszi fagyok és a szokatlanul száraz időjárás jelentős károkat okozott, és erősen visszavetették a termést.

„Idén az egész térségben fagykárok sújtották a ribizlit, a termés mennyisége így csekély volt. Emellett évről évre nagyobb gondot okoz a szárazság, ezért az öntözés mára elengedhetetlenné vált. Fontos a kultúrák rendszeres öntözése, és számolni kell azzal is, hogy a növényvédelmi beavatkozások száma megduplázódott” – mutatott rá János Ferdinánd. Érdekességként hozzáfűzte: a tapasztalatok szerint azért már egy-két hektáros ribizliültetvény is képes biztos megélhetést nyújtani egy család számára – igaz, nem kockázatmentesen.

„A ribizli sokunknak gyermekkori emlékeket idéz. Régen alig volt olyan udvar, ahol ne nőtt volna belőle valahol a kerítés tövében. A gyümölcs most újra reneszánszát éli, és mi azon dolgozunk, hogy a mikroszaporító laboratóriumban egészséges, vírusmentes növények, majd ültetvények jöjjenek létre” – hangsúlyozta János Erika, a RibON tulajdonosa és ügyvezetője.

Részletekbe bocsátkozva elárulta: a mikroszaporító labor lényege, hogy vírusmentes növényi anyagból, ellenőrzött körülmények között szaporítanak különféle növényeket. A folyamat alapja a táptalajkészítés: minden növénynek saját receptje van, amely tartalmazza a szükséges ásványi anyagokat, vitaminokat és mikroelemeket. A laborban a növények fejlődését úgy irányítják, hogy az adott igényeknek megfelelően vagy a gyökeresedést, vagy a sokszorosítást helyezik előtérbe.

Gábor Szidónia vegyészmérnök kiegészítésképpen elmagyarázta: a szaporítás tehát steril környezetben zajlik. A növényeket, az eszközöket és a táptalajokat minden esetben fertőtlenítik, mert a legkisebb szennyeződés is veszélyeztetheti a teljes állományt. A folyamat során apró növényi részeket – levelet, szárat vagy gyökeret – helyeznek a zselés állagú táptalajba, amely a föld szerepét tölti be. Innen a növények folyamatosan szaporíthatók: egyetlen példányból rövid idő alatt sok új növény nevelhető ki.

A laborban biztosított állandó hőmérséklet, páratartalom és fényviszonyok – napi 16 óra világosság és 8 óra sötétség – garantálják a növények kiegyensúlyozott fejlődését. A mikroszaporítás így lehetővé teszi, hogy egészséges, egységes és nagy mennyiségű szaporítóanyag jusson el a kertészetekhez és termelőkhöz, függetlenül az évszakoktól vagy a külső környezeti hatásoktól – tudtuk meg.