A kedd délután szervezett békés tüntetésen körülbelül 300 ukrán állampolgár vett részt, ugyanakkor szimpatizánsaik is velük skandálták a „Putyin állama terrorista állam!”, „Kiállunk ukrán testvéreink mellett!”, „Segítsük Ukrajnát!”, „Ukrajna, tarts ki!”, „Világ, ébredj fel!”, „A terrorizmus felégeti a világot!”, „Mentsük meg Ukrajnát!” és „A gyerekeinknek élniük kell!” szlogeneket. Az egy órás demonstráción elénekelték Ukrajna nemzeti himnuszát, megköszönték Romániának a „támogatását és vendégszeretetét”, ugyanakkor beszédek is elhangzottak.

A tiltakozás apropójáról elmondtak: hétfőn több ukrán várost ért orosz rakétatámadás, Kijeven kívül 14 megye több városára nagy pontosságú rakétákat lőttek ki, azaz az ország csaknem felét érte támadás. Helyi idő szerint 11 óra 40 percig 83 rakétát lőttek ki, ezek közül az ukrán légvédelem több mint 43-at megsemmisített a levegőben, ám így is óriási a pusztulás: nyolc megyében és a fővárosban 11 létfontosságú infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, emiatt megszakadt az áramellátás egyes régiókban. Rengeteg a civil áldozat, a Kolozsváron élő ukrán közösség szerint pedig „Putyin ezúttal bebizonyította, hogy Oroszország terrorista állam”.

A tüntetők úgy vélik, minden országnak reagálnia kellene a hétfőni helyzetre, hiszen civilek elleni támadás történt. Ők szigorúbb szankciócsomag bevezetését javasolják, valamint azt, hogy lássák el Ukrajnát országot nagy hatótávolságú fegyverekkel és légvédelmi eszközökkel, ezért is vonultak utcára kedd délután. Hangsúlyozták, a lakosság körében sok a sebesült, Kijev belvárosában is voltak támadások, irodaházak, játszótér, egyetem, vasútállomás, múzeum, gyalogos hidak rongálódtak meg.

„Ami most Ukrajnában történik, az maga a pokol”

A kolozsvári ukrán közösség a Fő téren szervezett békés tüntetést annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a hétfői orosz támadásra, ugyanakkor a NATO-hoz is segítségért fordultak. Kseniia Shyriaieva, a megmozdulás egyik szervezője, az UA School in Cluj elnevezésű iskola igazgatója a tüntetésen a Maszolnak elmondta: „Az utóbbi időben nagyon nagy fájdalmat érez az egész nemzet, mindenki napok óta sír, mivel ami most Ukrajnában történik, az maga a pokol. Lakosokat kezdtek el gyilkolni az oroszok, emberek haltak meg munkába menet, tömbházak, intézmények, játszóterek semmisültek meg, és a városok központjába lőttek rakétákat”.  

Mint elmondta, az ő szülővárosában, Dnyiproban kimondottan lakónegyedeket bombáztak, emberek haltak meg álmukban, teljes blokktömbök tűntek el. Úgy vélte, Putyin meg akarja félemlíteni az ukrán népet, de ők „a fájdalomtól csak erősebbek lesznek”, és azért mentek ki tüntetni, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy „Putyin állama terrorista állam”. Hozzátette, tudja, hogy nagyon sok orosz állampolgár van, aki nem támogatja a Putyin-rezsimet, ám ők „annyira félnek, hogy nem tesznek semmit”, hiszen nem mehetnek ki tüntetni sem, mert börtönbe zárják vagy akár meg is ölik őket.

Konyhakéssel harcolni egy felfegyverzett katona ellen

„Ukrajna demokratizálódni akar, és ezt a folyamatot nem lehet megállítani. Mi kimondhatjuk, amit gondolunk, és azért vagyunk ma itt, hogy kimondjuk: véget kell vetni a háborúnak. Oroszország mindenki életét megkeserítette. Van, akinek nem ölték meg a családtagjait, de az is egy életre mentális és pszichológiai traumát szenvedett el” – fogalmazott Kseniia Shyriaieva. Hozzátette, a tüntetésen a NATO-tól is segítséget kértek, fegyveres támogatást, hiszen jelenleg olyan, mintha „konyhakéssel harcolnának egy felfegyverzett katona ellen”, akkora az aránytalanság az orosz és ukrán haderő között.

A Kolozsváron élő ukrajnai menekült nő elmondta még, hogy büszkék a katonáikra, és nekik is szeretnének segíteni a tüntetéssel, hiszen „nagyon nehéz bátornak lenni, ha nincsen megfelelő fegyverzetük”. Azzal, hogy utcára vonulnak, békésen tüntetnek, remélik, hogy az „otthoniak” esetleg látják ezt a hírekben, és ezáltal új erőre kapnak. A főszervező remélte, hogy legközelebb több Kolozsváron élő ukrán megy majd ki a tüntetésre, mivel ez volt az általuk szervezett első demonstráció, inkább az aktív tagok, édesanyák mentek ki gyerekeikkel. „Tudjuk, hogy ez nem egy nagy tüntetés, de a kis akciók is számítanak. Mi nem félünk hallatni a hangunkat, és reméljük, hogy az Ukrajnában maradottak is látják, hogy annak ellenére, hogy már nem vagyunk az országban, támogatjuk őket, próbálunk nekik segíteni” – összegezte.