Többtucatnyian tiltakoztak hétfő este Kolozsvár központjában a legfelsőbb bíróság aznap hozott jogegységi határozata ellen, amely bejelentéskötelessé teszi a nyilvános gyülekezéseket.

A tiltakozás résztvevői szerint a döntés korlátozza az állampolgárok gyülekezéshez való jogát. "Az alkotmányos jogok nem képezhetik alku tárgyát. A román állampolgároknak jogukban áll bármikor összegyűlni és hangot adni véleményüknek, függetlenül attól, hogy egy vagy több százezer személyről van szó. Ezek a jogok nem képezhetik alku tárgyát" - mondta a hangosbemondóba az egyik résztvevő, mire az összegyűltek elkezdték skandálni, hogy "Szabadságot, szabadságot!"

A résztvevők egy óriásmolinót is kifeszítettek a következő felirattal: "Tiltakozunk az ellen, hogy tisztességtelen emberek vezessenek bennünket, olyanok, akiket jogerősen elítéltek szavazat- és pénzlopás miatt. Kérjük minden büntetőügyes képviselő és szenátor lemondását!" A megmozdulás körülbelül két órán át tartott.

Mit ír elő a határozat?

A legfelsőbb bíróság jogegységi határozata szerint nem lehet többé bírságolás vagy akár erőszakos tömegoszlatás kockázata nélkül bejelentetlen tüntetésen részt venni Romániában. A határozatot a bukaresti ítélőtábla kérte, mivel azt tapasztalta, hogy a bíróságok ugyanazon törvény alapján eltérő módon ítélkeznek, amikor a "spontán" tüntetések megbírságolt résztvevői a bíróságtól kérik a kihágási jegyzőkönyv megsemmisítését.

A hatályos gyülekezési törvény szerint minden közterületen rendezendő szabadtéri demonstrációt, nagygyűlést legalább három nappal korábban be kell jelenteni az illetékes polgármesteri hivatalnál. A bejelentetlen megmozdulások szervezőit, vagy a hatósági felszólítás ellenére távozni nem hajlandó résztvevőit megbírságolhatja a csendőrség, amely rendbontás esetén erőt is alkalmazhat a közbiztonság helyreállítása érdekében.

Mivel azonban bejelentési kötelezettség nélkül lehet tüntetni "a magán-, vagy közintézményeken belül, illetve azokon kívül", a bíróságok többsége úgy értelmezte, hogy a csendőrség jogtalanul bírságolt meg olyan tüntetőket, akik valamely közintézmény - például a kormány - székháza előtt tanúsítottak engedetlenséget.

További tiltakozások várhatók

A döntés ellen több civil szervezet is tiltakozott. A korrupcióellenes megmozdulásokat szervező #Rezist nevű Facebook-csoport, és a Fejlett Intézmények egyesület is kilátásba helyezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál panaszolja be Romániát, amiért elvitatja polgárai jogát a spontán tiltakozáshoz. Értelmezésük szerint a legfelsőbb bíróság felhatalmazta a csendőrséget, hogy bírságolással és erőszakos tömegoszlatással fojtson el bármilyen spontán megmozdulást.

Felidézték: Romániában az utóbbi évtizedek legnagyobb tüntetéssorozata spontánul kezdődött. Azt a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő tavalyi 13-as sürgősségi kormányrendelet váltotta ki tavaly januárban, amelynek hírére a döntés éjszakáján tiltakozók tízezrei vonultak a kormány elé.

Az ellenzéki szervezetek azonban nemcsak a valóban spontán tüntetések esetén bújnak el a szervezőkre háruló felelősség elől. Bevett gyakorlattá vált, hogy a demonstrációkat Facebook-eseményként hirdetik meg, de hivatalosan nem jelentik be. Legutóbb a román diaszpóra augusztus 10-i, erőszakos tömegoszlatással végződött kormányellenes tüntetésén fordult elő, hogy a hatóságoknak nem volt tárgyalópartnerük, aki magára vállalta volna a százezres megmozdulás szervezői feladatait.