Ilie Bolojan miniszterelnököt bizalmatlansági indítvánnyal leváltották, a román alkotmány világos eljárási rendet ír elő az új kormány megalakítására. A folyamat központi szereplőjévé az államfő, Nicușor Dan válik, aki megszakította örményországi látogatását és visszatért Bukarestbe.

Az első lépés a kormány leváltása és az ügyvivői időszak kezdete. Amint a bizalmatlansági indítványt a képviselők és szenátorok többsége elfogadta, a kormány bukottnak tekintendő. A miniszterelnök és a miniszterek ezt követően csak az állam működéséhez szükséges halaszthatatlan ügyeket intézhetik, új rendeleteket vagy törvényjavaslatokat nem kezdeményezhetnek mindaddig, amíg az új kormány tagjai le nem teszik az esküt, emlékeztet a G4Media.

A következő szakaszban az államfő konzultációkat hív össze a Cotroceni-palotába. Az alkotmány 103. cikkelye szerint a parlamenti pártokkal egyeztet, mivel egyik politikai erő sem rendelkezik önálló többséggel. Ezek a tárgyalások akár már kedden megkezdődhetnek.

A konzultációk után az államfő miniszterelnök-jelöltet nevez ki. Nicușor Dan feladata eldönteni, melyik pártból választ jelöltet, miközben a politikai alakulatok különböző javaslatokkal érkeznek a tárgyalásokra. A jelöltnek tárgyalásokat kell folytatnia a parlamenti támogatás megszerzéséért, össze kell állítania a kormány névsorát és programját. Fontos, hogy az alkotmánybíróság döntése értelmében Ilie Bolojant nem lehet ismét miniszterelnöknek jelölni a leváltása után.

Kapcsolódó

Megbukott a Bolojan-kormány, politikai káosz vár Romániára  

A bizalmatlansági indítvány, amelyet a PSD, az AUR és a Béke nevű párt kezdeményezett, 281 szavazatot kapott a parlamentben.   

válság kormányválság Ilie Bolojan Kelemen Hunor

A jelöltnek a kinevezéstől számított tíz napon belül bizalmi szavazást kell kérnie a parlamenttől a kormányprogramról és a miniszterek listájáról. A képviselőház és a szenátus együttes ülésén döntenek, és a kormány beiktatásához a parlamenti képviselők és szenátorok abszolút többségének támogatása szükséges.

Amennyiben a folyamat kudarcot vall, az alkotmány egyfajta biztonsági mechanizmust ír elő. Ha az első jelölt nem kap bizalmat, az államfő új jelöltet nevezhet ki. A parlament feloszlatására azonban csak szigorú feltételek mellett kerülhet sor: ha 60 napon belül legalább két kormányalakítási kísérlet is meghiúsul, az államfő feloszlathatja a törvényhozást. Ez a forgatókönyv azonban kevéssé valószínű, mivel a legtöbb parlamenti képviselőnek nem érdeke, hogy mandátuma idő előtt véget érjen anélkül, hogy biztosítva lenne számára egy újabb ciklus lehetősége.