Megszavazták kedden a parlamentben a PSD, az AUR és a Béke párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt. A kabinet bukásához 233 szavazatra volt szükség, végül 281 vokssal kényszerítették távozásra az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormányt. Egyelőre nehéz választ adni arra, mikor és hogyan zárul a súlyos politikai válság, annyi viszont már most biztos, hogy jelentősen gyengült a lej az euróval szemben.   

A kormányválság azután robbant ki, hogy a szociáldemokraták április 20-án megvonták a bizalmat a szerintük együttműködésre képtelen és a deficitcsökkentő intézkedések miatt népszerűtlenné vált Ilie Bolojantól, majd miután a miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani, a PSD visszahívta minisztereit a kormányból és bizalmatlansági indítványt terjesztett be a - PNL, az RMDSZ és az USR minisztereiből álló - kabinet ellen. 

Az ülés a bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Kezdeményezői szerint a kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveire és „előzetes elemzésekre” hivatkozva készíti elő állami vállalatok részvényeinek eladását, átláthatatlanul és valós értékük alatt. Az áruba bocsátandó cégek között említik a CEC Bankot, a Salromot, a Hidroelectricát, a Romgazt, valamint egyes védelmi ipari vállalatokat, és azt állítják, hogy a Bolojan-kabinet a közvita és a politikai egyeztetés megkerülésével gyengítené az állam befolyását stratégiai ágazatokban.

Az indítvány aláírói szerint az elmúlt időszak megszorító intézkedései rontották az életszínvonalat, miközben érdemben nem csökkentek az állami kiadások. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek egy részének csökkentése mellett is magas maradt a költségvetési hiány, ezért a kormány a lakossággal fizetteti meg az államháztartás rendbetételének árát, miközben a hatalmi struktúrák és a kiváltságok sértetlenek maradtak.

Az Agerpres által idézett aláírók azt is állítják, hogy Ilie Bolojan akadályozta az állami beruházási programok folytatását, nem számolta fel a közalkalmazotti bérek közötti egyenlőtlenségeket és ideológiai megfontolásokat helyezett a társadalmi és gazdasági szempontok elé. A kezdeményezők szerint Romániának olyan kormányra van szüksége, amely nem szegényíti el a lakosságot és nem értékesíti az állami vagyont, hanem a nemzeti érdekeket védi, ezért a Bolojan-kabinetnek távoznia kell.

Bolojan hazugnak, cinikusnak nevezte az indítványt 

Az indítvány felolvasása után Ilie Bolojan ismertette az eddigi kormányzás eredményeit. „Ez az indítvány kereskedelmi társaságokról, a kormányzás módjáról és egy zavaró metaforáról beszél. Logikai törést tartalmaz, különösen a PSD részéről, akik ellenjegyezték, elolvasták. Ha az indítvány igaz, akkor hol voltak? Nem voltak a kormányban?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Hazugnak, cinikusnak nevezte az indítványt. 

„Az első hónapokban a PSD úgy döntött, a kormányon belüli ellenzék szerepét játssza. Olyan emberekről van szó, akik részt vettek a koalíciós üléseken. Kellemetlen helyzet egy koalíciós ülésen részt venni, majd este azt látni, hogy már nem érvényes, amit délután 16 órakor megbeszéltünk. Abban reménykedtek, hogy egyesek viszik a felelősséget és fizetik a számlát, mások pedig megússzák, így visszaszerezhetik az esetleg elvesztett szavazókat” – fgalmazott Bolojan. Mint mondta, „a szavazóbázist 2024-ben és 2025-ben vesztettük el, amikor nem tiszteltük őket, amikor azok a kormányok, amelyekben mi is részt vettünk, olyan ígéretekkel álltak elő, amelyeket nem tudtak teljesíteni” – emlékeztetett a kormányfő. Hozzátette: azért vállalta el a miniszterelnöki megbízatást tíz hónappal ezelőtt, hogy azt tegye, ami az országnak szükséges, nem azt, ami népszerű. Felidézte, hogy 2024-ben Romániának volt a legnagyobb költségvetési hiánya az uniós országok közül. Szerinte a jelenlegi helyzet annak az eredménye, hogy az előző kormányok csak halogatták a reformokat és „figyelmen kívül hagyták a valóságot”.

Kapcsolódó

Felmérés: a romániaiak 58 százaléka szerint Bolojannak le kellene mondania

Ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az AUR a voksok 34%-át szerezné meg, őt követi a PSD 23%-kal és a PNL 18%-kal.

kormányválság Ilie Bolojan közvéleménykutatás AUR CURS

Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője felszólalásában azt mondta, felelőtlenség egy kormányt leváltani úgy, hogy közben nem állnak elő megoldásokkal. Szerinte azoknak, akik bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek, erkölcsi kötelességük alternatívákat is felmutatni, mielőtt „felrobbantják” a kormányzást. „Az RMDSZ álláspontja nagyon világos. Nem szavazzuk meg ezt a bizalmatlansági indítványt. Nem azért, mert ne lennének problémák. Vannak, és súlyosak is. De úgy gondoljuk, hogy ebben a pillanatban a politikai felelősség azt jelenti, hogy nem növeljük a bizonytalanságot egy amúgy is bonyolult helyzetben” – fogalmazott a szenátor.

Néhány perccel a bizalmatlansági indítvány szavazási eredményének bejelentése előtt a lej tovább gyengült az euróval szemben, 1 euró 5,21 lejt ért. 

A kormány bukása után a jelenlegi kabinet hivatalban marad az új végreható hatalom tagjainak eskütételéig. Hatásköre korlátozott lesz: csak a közügyek intézéséhez feltétlenül szükséges intézkedésekről dönthet, nem bocsáthat ki rendeleteket, és nem kezdeményezhet törvénytervezeteket. Mostantól fókuszba kerül a Cotroceni-palota. Románia elnökének konzultálnia kell a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések után az államfő kijelöl egy miniszterelnök-jelöltet. Az alkotmány nem szab pontos határidőt a kijelölésre a kormány bukása után. A majdani jelöltnek viszont tíz napja van arra, hogy bizalmi szavazást kérjen a parlamenttől a kormányprogramról és a kabinet összetételéről.

Az új kormánynak ezután át kell esnie a parlamenti jóváhagyási folyamaton. A kormányprogramot és a miniszterek listáját a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén bocsátják szavazásra. Ha megszerzi a szükséges többséget, a kormányt az elnök kinevezi, a miniszterek pedig esküt tesznek. Ettől a pillanattól kezdve az új végrehajtó hatalom teljes jogkörrel megkezdi működését. A bizalmatlansági indítványból nem következnek előrehozott választások. Az alkotmány szerint a parlament csak akkor oszlatható fel, ha az első kormányalakítási kísérlettől számítva 60 napon belül nem ad bizalmat az új kormánynak, és legalább két kormányalakítási javaslatot is elutasít. Még ebben az esetben is a parlament feloszlatása az államfő mérlegelési jogkörébe tartozik. 

Fontos precedens az első Emil Boc-kormány. A Boc vezette kabinetet 2009. október 13-án buktatták meg bizalmatlansági indítvánnyal, ez volt az első, 1989 után elfogadott indítvány. Ezt követően ideiglenes kormányként működött tovább egészen az új kabinet 2009. december 23-i beiktatásáig. Ez 71 napot jelent, amikor a megbukott kormány korlátozott hatáskörökkel hivatalban maradt. Boc esetében a válság azért is húzódott el, mert a Lucian Croitoru és Liviu Negoiță vezette kormányalakítási kísérleteket is elutasította a parlament, és végül csak a 2009. decemberi elnökválasztást követően – amelyet Traian Băsescu nyert meg – sikerült új politikai egyensúlyt kialakítani, ami a második Boc-kormány megalakulásához vezetett.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Nem esünk kétségbe, ha ellenzékbe kell vonulni (INTERJÚ)

Az RMDSZ elnöke szerint a kialakult helyzetben annak a lehetősége is fennáll, hogy együtt kormányoz majd az AUR és a PSD. 

politikai válság RMDSZ Kelemen Hunor PSD AUR Ilie Bolojan

A Bolojan-kormány a hetedik kabinet, amelyet bizalmatlansági indítvánnyal buktattak meg  a rendszerváltás utáni Romániában. Az első a Boc-kormány volt, amelyet a PNL és az RMDSZ nyújtott be, a PSD támogatásával. Akkor 254 parlamenti képviselő szavazott az indítvány mellett, 176 pedig ellene. 2012-ben Mihai Răzvan Ungureanu kormánya következett, amely mindössze 78 nap után bukott meg: 235 szavazat támogatta az indítványt, és csak 9 ellenezte. 

A harmadik bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott miniszterelnök Sorin Grindeanu volt, akit 2017-ben saját pártja is ellene szavazott. A PSD és az ALDE parlamenti képviselői kezdeményezték az indítványt, amelyet 241 képviselő támogatott, és csak 10 szavazott ellene. Grindeanut Viorica Dăncilă követte, akit 2019-ben 238 szenátor és képviselő szavazatával buktattak meg a PNL, USR, PMP, Pro România, ALDE, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek támogatásával. 2020-ban az Orban-kormány bukott meg, 261 szavazattal egy PSD és RMDSZ által kezdeményezett indítvány nyomán. Egy évvel később Florin Cîțu lett az a miniszterelnök, akit a legtöbb szavazattal buktattak meg: 281 támogató szavazattal és 0 ellenszavazattal.