Attól függően, hogy milyen vizekben tenyésztették, különböző koncentrációban tartalmazhat nehézfémeket, például arzént, ólmot és higanyt az asztalunkra kerülő hal. Nagy mennyiségben pedig ezek károsak az egészségre. A román húsvét közeledtével, amikor is sokak ünnepi asztalára hal kerül, a Digi24 újságírói felkeresték a nagyobb üzleteket és piacokat, hogy az onnan vásárolt halakról kiderítsék, melyik az egészségre károsabb.

Többfajta halat szereztek be televízió újságírói abból a célból, hogy bevizsgáltassák. Vásároltak norvég lazacot egy francia szupermarketlánctól, és felkeresték Románia egyik legnagyobb piacát, a fővárosi Obor piacot. A laborban mindegyiken ugyanazt a tesztet végezték el.

„Laboratóriumunkban számos elemzést végzünk a nehézfémek meghatározására. Van itt többféle halunk termékként: csapósügér, makréla, aranydurbincs, lazac. Minden mintát külön veszünk, és egy eljárással vizsgáljuk. Mindegyik ugyanazon a protokollon megy keresztül” – magyarázta Mădălina Turtoi, vegyészmérnök a RENAR által hitelesített labor munkatársa.

Elsőként a dunai heringet, utolsóként a görögországi friss makrélát vizsgálták. Az eredményekre néhány órát kellett várni. Mint írják, arra számítottak, hogy a lazacban lesz a nehézfémek koncentrációja a legnagyobb, de a – kellemetlen – meglepetést épp a hazai szezonális hal, a dunai hering okozta. Ebben magas arzénkoncentrációt találtak, csakhogy hiába jelenthet ez potenciális veszélyt, nincs rá EU-s korlátozás.

Virgil Vrăjmașu, a laboratórium vezetője elmondta, mind az öt halfajtában találtak arzént, ólmot és higanyt. „Az arzén az a nehézfém, amelyet a legmagasabb koncentrációban mutattak ki a vizsgálatok. Európa-szinten nincsenek maximálisan megengedett arzénszintek, gyakorlatilag nincs összehasonlítási alapunk, ami azért meglepő, mert nálunk például a rizs esetében drasztikus a szint. A legmagasabb érték tehát a dunai heringben volt, ahol 1,65 ml/km arzént mutattunk ki” – magyarázta a labor vezetője.

A kellemes meglepetés az volt, hogy a Földközi-tenger vizeiből kifogott vagy tenyésztett aranydurbincsban a laboratóriumi vizsgálatok nyomokban sem mutattak ki arzént vagy ólmot, és más fémek is csak parányi mennyiségben, jóval a maximálisan megengedett határérték alatt voltak.