Melyik EU-tagállam fizeti meg legjobban a tanárokat? – Meglepetés: Románia nincs utolsó helyen
Mely országokban fizetik meg a legjobban a tanárokat? – erről készített összesítést a tanévkedés apropóján az EuroNews, az Eurydice – az Európai Bizottság oktatási információs hálózata – adatai alapján. A formális oktatás legnagyobb egyedi költségét az iskolai dolgozók – különösen a tanárok és intézményvezetők – illetménye teszi ki, mégis a legtöbb európai országban a pedagógusokat végzettségükhöz képest gyakran alulfizetettnek tartják. Meglepő módon Románia nincs legalul a fizetéseket vásárlóerő-egységben összehasonlító listán.
Egyes tanulmányok szerint a tanárok kezdő fizetése körülbelül 40%-kal alacsonyabb, mint a többi felsőfokú végzettségű szakember keresete, és bár egyre kisebb a szakadék, ahogy érik el a bérskála tetejét, Európán belül továbbra is éles földrajzi megosztottság tapasztalható.

A 2024/2025-ös tanévben Luxemburg volt az az uniós ország, amely a legtöbbet fizette a tanároknak a legtöbb oktatási szinten, mind a pályakezdők, mind a karrierjük csúcsán lévők esetében. Mindez az Európai Bizottság által finanszírozott Eurydice oktatási információs hálózat adataiból derül ki. A pályafutásuk elején álló szakembereknek 55 000 és 62 000 euró közötti összeget fizetett, míg a karrierjük csúcsán lévőknek 97 000 és 109 000 euró közötti bért biztosított. A második helyen Hollandia és Németország osztozott, attól függően, hogy a tanár melyik oktatási szinten dolgozik, és pályafutása melyik szakaszában jár.
Ezzel szemben Szlovákia, Csehország és Magyarország voltak azok az uniós országok, amelyek a legkevesebbet fizették a tanároknak a karrierjük csúcsán. Attól függően, hogy a pedagógus milyen oktatási szinten tanított, Szlovákia 18 000 és 22 000 euró közötti összeget fizetett alkalmazottainak, míg Magyarország és Csehország legfeljebb 27 000 eurót.
Eközben Görögországban és Szlovákiában kerestek a legkevesebbet a tanárok a pályájuk kezdetén, ahol a fizetések a 17 000 eurót sem érték el.
A pedagógusok törvényben meghatározott éves alapbére (PPS-ben – Purchasing Power Standard – azaz, vásárlóerő-egységben mérve – szerk.) a különböző karrierszakaszokban, oktatási szintenként című táblázatban Románia mögött még nyolc ország szerepel: Lengyel-, Magyar-, Lett, Görög- és Csehország, valamint Szlovákia, Bulgária és Észtország.

Mennyi idő elérni a karrierjük csúcsát?
A szakmai előmenetel gyakran kapcsolódik a tanárok szerepköréhez és felelősségéhez, a szolgálati évek számához, az életkorhoz, a képzettségi szinthez és az általános teljesítményhez.
11 uniós országban a tanároknak 31 és 40 év közötti időre van szükségük ahhoz, hogy elérjék karrierjük csúcsát, az oktatási szinttől függően – mutat rá az Eurydice. Csupán Dániában és Finnországban elegendő a tanároknak legfeljebb 10 munkaév, szintén az oktatási szinttől függően. Ahogy a tanárok előrehaladnak a pályájukon, úgy nő a fizetésük is, és ez döntő tényező az oktatási pálya vonzerejének és a munkaerő megtartásának szempontjából. Ebből nemcsak a tanárok profitálnak: a tanárok magasabb fizetése a diákok jobb tanulási eredményeihez is vezet egy 2025-ös OECD-tanulmány szerint.
Az Eurydice számai alapján az uniós országok közül Cipruson, Portugáliában, Hollandiában és Szlovéniában tapasztalhatják a tanárok a legnagyobb bérnövekedést a pályakezdés és a karrierjük csúcsa között.
A tanári fizetésekről és az előmenetelről szóló vita Franciaországban kapott új erőre, miután az oktatási minisztérium nemrégiben közzétette a honlapján, hogy az állami oktatásban dolgozó tanárok 2024-ben átlagosan nettó 3090 eurót kaptak havonta.
Emellett a francia tanárok azon öt uniós ország közé tartoznak, ahol a fizetések nem tudtak lépést tartani a megélhetési válsággal, és 0,61%-kal csökkentek a 2023/2024-es és a 2024/2025-ös tanév között az Eurydice szerint. Az EU-ban csak Románia (-6,34%), Szlovákia (-4,07%), Olaszország (-1,60%) és Belgium francia közössége (-0,71%) végzett Franciaország mögött.
CSAK SAJÁT