banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Megváltozott KRESZ: büntetni tudnak, de a biztonságosabb közlekedésért még tenni kell

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a közúti közlekedésre vonatkozó 2002/195-ös sürgősségi rendeletet kiegészítő és módosító kormányrendelet, amely új szankciókat állapít meg számos jogszabálysértés esetén, valamint meghatározza és bünteti az agresszív vezetési magatartást. A kormányhatározat január 28-án jelent meg és 31-én lépett érvénybe, viszont a büntetéseket a határozat megjelenését követő 30. naptól kezdve, azaz február 26-ától alkalmazhatja a rendőrség.  Sándor Gábort, a szállításügyi minisztérium államtitkárát, valamint Benedek Zakariás parlamenti képviselőt kérdeztük a KRESZ módosításáról és a közlekedésbiztonságról.

A Maszol megkeresésére Sándor Gábor államtitkár elmondta, a sürgősségi kormányhatározattal elfogadott törvénymódosítás „kiegyensúlyozta a törvénykezést. Két kategóriájú rendelkezés van, az egyik az iránymutatásról szól, míg a másik a fegyelmezésről. A kettőnek egyensúlyban kell lennie egymással, továbbá egyensúlyban kell tartani hosszú távon is. Azt gondolom, hogy ez által is erősíthetjük, illetve fokozottabb támogatást nyer a szabálykövető magatartás” – nyomatékosította a szállításügyi államtitkár.

Úgy véli, a KRESZ módosítása mellett egyértelműen szükségszerű a sofőroktatói rendszer reformja, ami szerepel a kormányprogramban is. A közlekedési rendszerben három kategóriájú képzési forma működik. Az első a járművezetői engedély megszerzéséről szól, ezt követik a szaktanfolyami oktatások, ahol a közlekedési szakembereket képezik, illetve kvalifikálják. A képzési rendszer harmadik kategóriája a szakértői státusz megszerzése, amely folytonos képzést igényel – emlékeztetett az államtitkár.

Fotó: Agerpres

„Az új közlekedési kultúra megteremtésének az oktatás az egyedüli garanciája. Azt Nelson Mandelától tudjuk, hogy ’az oktatás a legerősebb fegyver, ami a világ megváltoztatására használható’. Ez egy hosszú folyamat, az eredményesség szempontjából az átszervezésnek csak közép-, illetve hosszú távon is lehet hozadéka, az viszont meghatározó lehet” – hangsúlyozta Sándor Gábor.

A megelőzésre szükséges hangsúlyt fektetni

Benedek Zakariás parlamenti képviselő a Maszol kérdésére elmondta, nemcsak a szankcionálásra, hanem a megelőzésre is nagy hangsúlyt kéne fektetni. Szerinte szükséges bevezetni egy prevenciós fejezetet a KRESZ-be. A rendőrök úgy is biztonságosabbá tehetnék a közlekedést, „ha az autón bekapcsolnák a fényjelzést, így bármelyik járművezető figyelmesebben vezetne, lelassítana, jobban figyelne. De azt is megfigyelhetjük, hogy több száz kilométeren esetleg csak egy rendőrautót látunk, abban is csak sebességet mérnek. Mindenképp a megelőzésen lenne a hangsúly” – magyarázta a döntéshozó.

Fotó: Rendőrség

Hozzátette, a közeljövőben módosítanák a KRESZ-t, a megelőző intézkedések mellett többek között a vizsgáztatás módján is változtatnának. „Bevezetnénk a vizsgáztatás liberalizálását, hogy bizonyos jóváhagyásokkal civil szakértők is vizsgáztathassanak, ne csak a rendőrök. Ezt már 25 uniós tagállamban alkalmazzák, de Romániában a rendőrök nem értenek egyet ezzel a változtatással. Emellett szeretnék bevezetni, hogy a forgalmi vizsgán ne a diák mellett, hanem a hátsó ülésen üljön a vizsgáztató, közvetlenül a diák mellett az oktatónak lenne a helye” – sorolta a képviselő.

Benedek Zakariás szerint a legutóbbi KRESZ módosításában van némi kivetnivaló. Szerinte pontosan meg kellene határozni az agresszív vezetés és magatartás fogalmát: „Ha megnézzük, az új szabályok 12 pontjából legalább 8-nak nincs pontos meghatározása" véli Benedek Zakariás. Szerinte ugyanis a különböző szabálysértési tételek megítélése túlságosan szubjektív, és a forgalmi rendőr hozzáállásán múlik, hogy milyen és mekkora bírságot szab ki a sofőrökre. 

Emlékeztetőül felidézzük, hogy a rendelettel módosított törvény többek között a következőket tartalmazza:

  • bekerült a törvénybe az agresszív vezetési magatartás fogalma, ami 580 lejtől 725 lejig terjedő pénzbírsággal és a gépkocsivezetői jogosítvány 30 napra történő felfüggesztésével szankcionálható; amennyiben pedig ez a magatartás anyagi károkkal járó balesetet eredményezett, a bírság 870 és 1160 lej közötti, a jogosítványt pedig 60 napra vonnák be;
  • felsőbb szabálysértési kategóriába került, és emiatt az eddigi 580–725 lejes bírság helyett 1305 lejtől 2900 lejig terjedő bírsággal sújtható az a gépkocsivezető, aki jogtalanul hajt az autópálya sürgősségi sávján; a jogosítványát is bevonhatják 90 napra;
  • új szankcióként bekerült a törvénybe a jogosítvány 120 napos felfüggesztése abban az esetben, ha a sofőr az autópályán megfordul, vagy tolat gépkocsijával, ha a nem megengedett helyeken vág át egyik forgalmi irányból a másikba, vagy menetiránnyal szemben közlekedik az egyirányú úton;
  • a vasúti átjárókon való átkelés szabályainak megsértése esetén a gépkocsivezető jogosítványát 120 napra vonhatják be a jelenleg meghatározott 90 nap helyett;
  • felsőbb szabálysértési kategóriába került a szabálytalan előzés, és az eddigi 580–725 lejes bírság helyett 870 és 1160 lej közötti bírsággal sújtható, a jogosítványt pedig az eddigi 30 nap helyett 60 napra függesztheti fel a rendőrség;
  • felsőbb szabálysértési kategóriába került a szabálytalan előzés, ha nyomán anyagi károkkal járó baleset következik be, és a jelenlegi 870–1160 lejes bírság helyett 1305 és 2900 lej között pénzbüntetés róható ki a szabálytalankodó gépkocsivezetőre, aki emellett jogosítványát is elveszítheti 90 napra (jelenleg 60 napos időtartamot ír elő a törvény);
  • felsőbb szabálysértési kategóriába került és a jelenlegi 580–870 lejes bírság helyett 870–1160 lejes bírsággal sújtható az elsőbbségadásra vonatkozó szabályok be nem tartása; a szabálytalankodó gépkocsivezető jogosítványát a jelenlegi 30 nap helyett 60 napra vonnák be;
  • felsőbb szabálysértési kategóriába került és a jelenlegi 870–1160 lejes bírság helyett 1305 és 2900 lej közötti bírsággal sújtható az elsőbbségadásra vonatkozó szabályok be nem tartása, ha ezek nyomán anyagi károkkal járó baleset következik be; a szabálytalankodó gépkocsivezető jogosítványát a jelenlegi 60 nap helyett 90 napra vonnák be;
  • a sebességhatár több mint 70 km/órával való túllépése esetén a gépkocsivezető jogosítványát 120 napra függesztenék fel;
  • 30 nappal megnövelték a jogosítvány felfüggesztésének időtartamát, ha a gépkocsivezető anyagi károkkal járó balesetet idéz elő a következő szabálysértések következtében: menetiránnyal szemben halad, ittas állapotban vezet, vagy az autópályán való közlekedés szabályait hágja át;
  • a külföldi hatóságok által kiállított jogosítvánnyal rendelkező személy nem vezethet járművet a romániai közutakon, ha Románia területén bűncselekménynek minősülő közúti közlekedési szabálysértést követett el, amely miatt elítélték.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?