Az oktatási minisztérium megszüntette a vidéki településekről ingázó középiskolások szociális ösztöndíját, amit előzőleg nem jelentett be. A támogatottak köréből tehát kiesnek azok a tanulók, akiknek másutt kell középiskolába járniuk, mert nincs megfelelő oktatási intézmény a településükön. Ezzel szemben a tanügyi tárca hivatalos kommunikációja az ösztöndíjak keretösszegének növeléséről szól – írja az Edupedu.ro oktatási szakportál.

A Nép Ügyvédje bírálta a tanügyminisztériumot, amiért megszüntette a vidékről származó diákok szociális ösztöndíját. Szerinte a döntés igazságtalan, hiszen azokat érinti, akik kénytelenek egy másik településen tovább tanulni, mert náluk nincs iskola.

Az ombudsman hozzátette: minden gyereknek egyenlő esélyt kell biztosítani az oktatáshoz való hozzáféréshez, ez a döntés pedig a vidéki és városi diákok közötti egyenlőtlenségek elmélyüléséhez vezet.

Az Edupedu.ro szerint az oktatási minisztérium képviselői a pénzhiányra hivatkoztak, amikor a vidéki településekről származó diákok szociális ösztöndíját megszüntették.

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter azonban Facebook-bejegyzésében arról írt szombaton, hogy a szociális ösztöndíjak „rendkívül fontosak a román kormány számára”. Emlékeztetett, ezekre a szociális, gazdasági vagy egészségi szempontból nehéz helyzetben lévő tanulók jogosultak. Ennek költségvetése 2022-ben ötször nagyobb, mint 2020-ban volt (1,332 milliárd lej, míg két éve 270 millió lej volt) – írta. Minden tanuló, aki ilyen helyzetben van, az év minden hónapjában 200 lejes szociális ösztöndíjat kap. Ehhez a kategóriához tartoznak többek közt a fogyatékkal élő vagy krónikus beteg, illetve a gyermekotthonban nevelkedő iskolások, valamint azok is, akik árvák vagy félárvák.

Az oktatási miniszter azt is kiemelte, hogy nem érthet egyet azokkal, akik azt szorgalmazzák, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetében élő jómódú tanulók, akik bejárnak iskolába Bukarestbe, Kolozsvárra, Iaşi-ba, Temesvárra, Nagyszebenbe stb., szociális ösztöndíjat kapjanak, míg a valóban rászoruló tanulók ösztöndíját jelentősen csökkentenék.

Cîmpeanu korábban arról is beszélt, hogy módosítanák az ösztöndíjakról szóló miniszteri rendeletet, hogy valóban a nehéz szociális helyzetben lévő, illetve a jó teljesítményt nyújtó diákok legyenek a kedvezményezettek.

Az oktatási minisztérium januárban elfogadott rendelete értelmében módosították az ösztöndíjak odaítéléséhez szükséges kritériumokat. Ez alapján tehát 8,50-ről 9,50-re emelték az érdemösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag alsó határát a közoktatásban. A rendelet kitért arra is, hogy a tanulmányi ösztöndíj azoknak a diákoknak jár, akiknek a kérelmezést megelőző három hónapban a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az országos nettó átlagbér mértékét, továbbá eleget tesznek a következő feltételeknek: tanulmányi átlaguk eléri a 7,50-et, és az előző tanévben, félévenként 10 vagy annál kevesebb igazolatlan hiányzást halmoztak fel. Az ötödikesek és kilencedikesek esetében az első félév hiányzásait összegzik. A kilencedikesek közül ösztöndíjat kapnak, akik bejutáskor elérték a 7,50-es átlagot.

Szociális ösztöndíjat kérhetnek azok a diákok, akiknek a családjában az elmúlt 12 hónapban az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az országos nettó minimálbér 50 százalékát (687,5 lej). Figyelembe veszik az állandó jövedelem értékét, beleértve a gyermeknevelési pótlékot is.

A szociális ösztöndíj kategóriába tartozik az árvasági ösztöndíj. Az árván vagy félárván maradt tanulók kaphatják meg. Betegségi ösztöndíjra jogosultak azok a diákok, akik különböző fogyatékossággal, daganatos, genetikai, idegrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi vagy krónikus betegséggel élnek. A vidéki ösztöndíj azokra a diákokra vonatkozik, akik azért járnak más településre iskolába, mert a lakhelyükön nincs tanintézmény.

A teljesítményösztöndíj értéke 500 lej, az érdemösztöndíj 200 lej, a tanulmányi ösztöndíj 150 lej. A negyedik kategória az idén 200 lejre növelt szociális ösztöndíj, amely a nehéz helyzetben lévő tanulóknak jár.