Magyarországon, Horvátországban és Szerbiában is érezhető volt a kedd esti Arad megyei földrengés. Mint korábban a Maszolon megírtuk, kedd este 5,2-es erősségű földrengés az Arad megyei Gyorok (Ghioroc) községben több száz házat és középületet, köztük a helyi kórházat, rongált meg, öt háznak beszakadt a teteje vagy a fala.

Az Országos Földfizikai Intézet szeizmológusai szerdán sajtótájékoztatón magyarázták el, melyek az ország nyugati részében előforduló földrengések okai. „A kedd esti földrengés 5,6 kilométeres mélységben következett be, 5,2-es erősségű volt, intenzitása a Mercalli-skála szerint 7-es fokozatú volt (ez a skála a rengés okozta pusztításból vezeti le az erősséget – szerk. megj.). Tudomásunk szerint érezhető volt Magyarországon, Horvátországban és Szerbiában. A földrengés hatásai nem voltak olyan nagyok, a legnagyobb Világos (Șiria) faluban volt, ahol kémények dőltek le, falak omlottak össze és más károk keletkeztek” – mondta el Constantin Ionescu, a Földfizikai Intézet igazgatója.

Kifejtette: 13 utórengés volt, a legnagyobb 3,2-es erősségű, a legutóbbi pedig szerda reggel történt (2,2-es erősségű). Az igazgató elmondta, ismerik a térséget, nem most kezdődött meg az aktivitás a területen, régen is voltak már ott 5-ös erősségű földrengések.

„A Bánság térségében, a Pannon-síkságon, a Pannon-medence és az Erdélyi-szigethegység érintkezési pontjánál történnek földrengések. Ezt a területet északnyugati–délkeleti irányú törések és egy másik, délnyugati–északkeleti irányú törésrendszer jellemzi” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: a feszültség forrását ezen a területen az adriai mikrolemez északi tolóereje és az ezzel együtt járó keleti forgás adja – magyarázta Mihai Diaconescu szeizmológus.