Arra is kevesen fogadnának, hogy Nagysomkút nagyobb Szatmárnémetinél, Aradnál és Nagyszebennél.

Számos romániai város belteleknek számító területe többszörösére nőtt az elmúlt két és fél évtizedben, mások urbánus települések ellenben zsugorodtak, derül ki a Feljesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium és a Világbank közös tanulmányából.

Logikus módon, az ország legnagyobb kiterjedésű városa Bukarest, melynek 2020-ban 23 975 hektár beltelek volt a területén, kb. 50 százalékkal több, mint 1993-ban. Utána erdélyi nagyvárosok következnek: Brassó, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár 11 056, 10 491, 8 183 és 7 600 hektárral. Az élbolyt böngészve találunk pár meglepetést is: a máramarosi Nagysomkút 5 213 hektárnyi beltelke van, amivel olyan városokat előz meg, mint Nagyszeben, Nagybánya, Szatmárnémeti, Arad és Gyulafehérvár. A viszonylag nagy kiterjedésű városok közé tartozik Felsővisó (3 473 ha), Zernyest (3 418 ha) és Máramarossziget (3 356 ha) is.

Az erdélyi nagyvárosok közül Brassó terjeszkedett leginkább, a területe több mint háromszorosára nőtt a vizsgált időszakban, Kolozsváré és Nagyváradé két és félszeresére gyarapodott, Nagyszebené pedig megduplázódott.

Ezek a növekedési arányok azonban viszonylag szerénynek számítanak, figyelembe véve, hogy Szováta belteleki területe közel hétszeresére hízott, Szinérváraljáé nyolc és félszeresére, Boksabányáé közel kilencszeresére, Borsáé pedig megtízszereződött. Leginkább azonban Nicolae Ceaușescu szülőfaluja, az 1989-ben várossá nyilvánított Scornicești nőtt, közel hússzorosára.

Nem minden romániai városra volt jellemző a területi gyarapodás az elmúlt évtizedekben: a Prahova megyei Mizil 1 446 hektárnyi beltelket vesztett, a megyeszékhely, Ploiești pedig 688 hektárt. A zsugoródó települések között több erdélyi is van: Petrila 155, Zalatna 101, Borszék 93, Resicabánya pedig 56 hektárral lett kisebb.

A tanulmány megállapítja, hogy semmiféle összefüggés nincs egy adott település kiterjedésének változása és a fejlettsége között. A területileg sokszorosára hízott városok között egy sor vegetáló, gazdaságilag viszonylag elmaradott van, míg a prosperálónak számító nagyvárosok között is találni olyat, lásd Ploiești, ahol csökkent a beltelek kiterjedése.

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kaotikus fejlődés, a tervezés hiánya az urbanisztikában általános sajátosságuk a romániai városoknak.