A bértörvény vitatható értelmezése miatt akár a felére is csökkenhet az Agerpres hírügynökség újságíróinak a fizetése július elsejétől, emiatt néhányan közülük éhségsztrájkot helyeztek kilátásba a Victoria-palota és a Cotroceni-palota előtt – olvasható a FAIR-MediaSind csütörtöki közleményében.

A sajtószakszervezet kiemelte, hogy 134 éves múltra visszatekintő Agerpres az ország legnagyobb és legrégebbi hírügynöksége, de szakembereinek, a riporterek, a szerkesztők, a fotósok és a tudósítók amúgy is alacsony fizetése tovább csökkenhet, miután a Számvevőszék vitathatóan értelmezte a bértörvényt. A MediaSind alapján akár 50 százalékkal is megnyirbálhatják az újságírók fizetését, ugyanakkor ez a vezetőség, valamint az adminisztratív tisztségeket ellátó alkalmazottak bérét nem érintené. „Ez egyértelműen diszkriminációt okoz az Agerpres munkatársai között” – állapította meg a szakszervezet közleménye.

Emlékeztettek arra, hogy már májusban törvénymódosítást javasoltak annak érdekében, hogy a hírügynökség alkalmazottjait sorolják a „nélkülözhetetlen munkások” kategóriájába, bérezésük pedig ugyanolyan feltételek mellett történjen, mint a román köztévénél. A MediaSind szerint ez nem jelentene plusz pénzügyi terhet, ugyanakkor mostanáig beadványukra nem kaptak választ. „Ezért arra kérjük most a kormányt, hogy sürgősen lépjen közbe, már csak amiatt is, mert több tudósító és a bukaresti székház alkalmazottja éhségsztrájkot helyeztek kilátásba” – fogalmaz a közlemény.

A MediaSind hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményt az Agerpres is leközölte, az állami hírügynökség Maszol által felkeresett vidéki riportereit és szerkesztőit viszont meglepte a hír, elmondásuk szerint az esetleges fizetéscsökkentés veszélye nem volt egymás közötti beszélgetéseik tárgya, belső kommunikációs csatornáikon sem merült fel esetleges tiltakozó akció.

A bukaresti központjukban viszont van némi nyugtalanság. „Senki sem örül neki” – mondta a Maszolnak Claudia Victoria Nicolae, az Agerpres igazgatója, hangsúlyozta viszont azt is, hogy dolgoznak a jogi hézag orvoslásán. Kiemelte: a törvény értelmezése terén a problémák tavaly jelentkeztek, ugyanakkor egyelőre nincs arra vonatkozó rendelet, amely alapján az újságírók bérét júliustól csökkenteniük kellene. Mind kiderült, a gondok a 2017/153-as törvény bérrácsaiból adódtak, zavart okozott a besoroláskor, hogy korábbi jogszabályok eltörlése során nem voltak eléggé körültekintőek. Az igazgató szerint ezt meg lehet oldani és bízik abban, hogy meg is fogják oldani.