Mi történne, ha támadás érné Romániát? A NATO védelme nyilvánvaló, de a szövetségesek gyakorlati reagálásáig időre van szükség, addig elsősorban a román hadseregre hárul a harci feladat. A szakértő szerint  Románia védelmi szempontból több területen is sebezhető.

Bár Románia biztonságban van, hiszen NATO-tag, egy támadás esetén valamennyi időnek kellene eltelnie addig, amíg erősítés érkezik az szövetségesek részéről. Erről Virgil Bălăceanu nyugalmazott tábornok beszélt, aki korábban a brüsszeli NATO-parancsnokság képviselte Romániát, illetve a délkelet-európai többnemzetiségű dandár vezetője volt, jelenleg pedig Romániai Tartalékos Tisztek Egyesületének elnöke.

Az Adevărul által megszólaltatott szakértő már a legelején leszögezi: a nullához közelít annak az esélye, hogy Oroszország megtámadja Romániát. Hozzátette ugyanakkor: száz százalékos garancia nincs, ezt a történelem sokszor bebizonyította. „Ha azonban Oroszország mégis támadna, Romániának minimális esélye lenne egyedül ellenállni” – mondta a tábornok. Szerinte az a gond, hogy Romániának néhány hétig, vagy akár egy hónapig is ki kell tartania a NATO-szövetségesektől érkező hatékony támogatásig. „Jól képzett tartalékos katonák hiányában és gyengén felfegyverzett román hadsereg helyzetét figyelembe véve nem valószínű a hosszas kitartás olyan számbeli fölényben lévő és sokkal jobb fegyverzetű csapatok előtt, mint Orosz Föderációé. De ez nem jelenti azt, hogy Románia biztos áldozat lenne” - fogalmazott Bălăceanu.

A tábornok  elmagyarázta, hogyan védekeznének a román fegyveres erők. „Az aktív erőkkel, vagyis a gépesített gyalogdandárokkal és a szárazföldi erők páncélos dandárjával védekeznénk. A légibázisokkal is védekeznénk, és ha az akciók Dobrudzsát érintenék, akkor a fekete-tengeri flottával is védekezhetnénk. Ha az akciók a Dunát is érintenék, akkor a dunai flottillával szállnánk harcba” - fogalmazott a szakértő. Hozzátette: az ellenállásban részt vennének a román területen tartózkodó NATO-erők, a amerikai csapatok. 

„Ezek az erők veszteségeket szenvedhetnek el. Nincs tartalék, nem lehet lecserélni ezeket. Ezeknek az erőknek nagyon széles vonalakat kell védeniük, kedvező feltételeket kell teremteniük az akcióba lépő NATO-csoportok szállításához, mobilitásához és bevetéséhez” - mondta a tábornok. Kiemelte azt is: ilyen esetben be kell vetni a határvédelmet, a fedőhadműveletekben a határrendészetet a kommunikáció irányítására, beleértve a harci feladatokra való kiképzést is, s a csendőrség csapatainak egy részét. „A rendőrségnek készen kell lennie arra, hogy irányítsa a városi és a vidéki, de különösen a városi környezetben végzett tevékenységeket, ami járőrszolgálatot, kommunikációs felügyeletet, forgalomirányítási küldetést jelent” – tette hozzá. 

Bălăceanu szerint a legbonyolultabb egy tengeri támadás visszaverése lenne, mivel egyetlen forradalom utáni kormányok sem fókuszált a haditengerészetre. „Főleg Dobrudzsában lennénk sebezhetők. Dobrudzsa, problémája, hogy a Duna elválasztja el az ország többi részétől. Így a régió védelmére a hidak karbantartására, az átkelőhelyek - például uszályok, katonai nyelven pontonok - előkészítésére lenne szükség. k, a pontonhidak, léteznie kell. A nálunk gyakorlatozó amerikaiak a  pontonhidakat sem hagyják ki a műveletekből" – tájékoztatta a portált a tábornok. Nagy problémának nevzete, hogy a kevés román hadihajó van, s azok is régiek, többnyire nem rendelkeznek erős fegyverekkel. „A Mărășești az egyetlen harcképes fregatt, amelyet a román kikötőkben építettek, de a volt Szovjetunióban gyártott fegyverekkel van felfegyverkezve" – mondta Virgil Bălăceanu.