Mint arról beszámoltunk, még áprilisban érvénytelenítette a brassói táblabíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról tavaly júniusban hozott kormányhatározatot. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat megfellebbezte azt a bírósági ítéletét. Szerdán jelent meg a hír, miszerint alapfokon érvénytelenítették a Kovászna megye zászlóját elfogadó kormányhatározatot is. A pénteki Maszol #Fórumon Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével beszélgettünk a zászlóperek sajátosságairól és az eljárások, illetve a bírósági ítéletek következményeiről.

A sepsiszentgyörgyi zászló ellen a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma emelt panaszt azzal az indokkal, hogy az csak a magyar közösséget képviseli, a város összlakosságának közel 25 százalékát kitevő románokat nem. A városzászlót egyébként a kormány hagyta jóvá.

Antal Árpád felidézte, a városzászlót még tavaly nyáron kitűzték a sepsiszentgyörgyi városháza és az alárendelt intézmények homlokzatára. A helyi önkormányzat még 2010 januárjában fogadta el a városzászlóról szóló határozatot, majd rengeteg hatósági felszólítás, cirkusz és pereskedések következett. A polgármester szerint 2015-ben egy újabb helyi határozatot fogadtak el a városzászlóról, amit elküldtek a fejlesztési minisztériumba, ott azonban fiókba került az iratcsomó, egészen a tavalyi évig, amikor Cseke Attila miniszter elővette a dokumentációt a fiókból és végre elfogadták a határozatot.

Sepsiszentgyörgy zászlaja arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázolja. A település címere pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település védőszentje és névadója, a lovon ülő Szent György és a sárkány látható.

Mint ismert, ugyanaz a bírói testület érvénytelenítette alapfokon a Kovászna megye hivatalos zászlóját elfogadó kormányhatározatot, amely nemrégiben a sepsiszentgyörgyi városzászló hitelesítését is semmisnek nyilvánította. Kovászna megye zászlaján az a megyecímer szerepel, amit 1928-ban, majd 2007-ben is elfogadott a kormány, és amelyen három szín szerepel, a piros, a sárga és a kék.

Az önkormányzat megfellebbezte a bírói döntést. Antal Árpád elmondta, nem helytálló a brassói táblabíróság indoklása. „A bíró feladata az, hogy megvizsgálja, betartottuk-e a törvényt vagy sem. Ezért az ő döntése szubjektívnek tekinthető. Meggyőződésem, hogy az ügyben alapfokon eljáró bíró túllépte a hatáskörét, hiszen nem az ő dolga megítélni, hogy a városzászló reprezentatív vagy sem Sepsiszentgyörgy lakosságára nézve” – tette hozzá a polgármester.

„A feljelentésen nem, de a döntésen meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy 2022-ben ilyen döntést hoznak, miközben minden szabályt betartottunk, törvényesen jártunk el az ügyben” – nyomatékosította, hozzáfűzve: „Az országos heraldikai bizottság azt mondta, hogy a sepsiszentgyörgyi zászló rendben van, és ehhez képest jön egy bíró, aki azt állítja, hogy nem reprezentatív”.

Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte, „az elmúlt száz évben megtanultuk, hogy az egyik kezünkkel építkezni kell, a másikkal védekezni. Tovább kell küzdenünk és el kell érnünk, hogy szabadon használhassuk a szimbólumainkat. A történetben az a borzasztó, hogy az igazságszolgáltatást használják a kisebbségi jogok visszaszorítására” – hangsúlyozta.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület pénteken reagált a székelyföldi zászlóperekre. Az egyesület „elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet”, vagyis, hogy a táblabíróság megsemmisíti a zászlókat elfogadó kormányhatározatokat. Azt is írták, hogy „egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi.”