Közleményben reagált pénteken az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a székelyföldi zászlóperekre, amelyek legújabb eredményeképp a Brassói Táblabíróság – a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma keresete nyomán – alapfokon érvénytelenítette a Sepsiszentgyörgy, illetve Kovászna megye zászlóját hivatalosító kormányhatározatokat.

A Szekeres Attila István, az egyesület elnöke, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja által jegyzett, „az úgynevezett igazságszolgáltatás döbbenetes ítéletei kapcsán” született közlemény szerint az egyesület „elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet”, vagyis, hogy a táblabíróság megsemmisíti a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatokat.

A szervezet megemlíti: Sepsiszentgyörgy zászlaja ügyében a Brassói Táblabíróság azzal indokolta a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy a zászló nem „reprezentatív”, szerinte többnemzetiségű települések esetében, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a szimbólumnak tükröznie kellene ezt a jelleget, ám a zászló egyetlen nemzetiséget képvisel, kizárva minden román elemet. „Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit »székelyföld« (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a Brassói Táblabíróság – hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát, a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt” – idézték az ítélet indoklását.

Kapcsolódó

„Szürreális és abszurd”, hogy a bíróság érvénytelenítette Sepsiszentgyörgy zászlaját

„Szürreális és abszurd, hogy érvénytelenítette a bíróság Sepsiszentgyörgy zászlójáról szóló kormányhatározatot!” - állapította meg Antal Árpád polgármester.

zászlóper Sepsiszentgyörgy Antal Árpád Dan Tanasă

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezte: „Sepsiszentgyörgy zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén a Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja meg kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó! Kovászna megye zászlaja széles aranysávval vágott kék téglalap, melynek közepén a megye 2007-ben elfogadott hivatalos címere kapott helyet. Ez tulajdonképpen Háromszék történelmi címere, melyet Erdélynek Romániához való csatolását követően a román hatóságok 1928-ban hivatalosítottak.”

Azt is írták, hogy „egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem.”

A címertani egyesület hozzátette, hogy a Kovászna megye zászlaját megsemmisítő ítélet indoklását nem ismerik még, „de hasonlóra lehet számítani”, figyelembe véve ugyanazon felperes, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma keresetét, melyben a románok magyarok általi elnyomását hozzák fel indokként: „Továbbra is diszkriminálnak, mint ahogyan az osztrák-magyar megszállás (sic!) idején. Ennek a rasszista, románellenes örökségnek tudható be, hogy az erdélyi románokat nem jelenítették meg Románia nemzeti címerében, csak a kiváltságos nemzetek jelképei jelennek meg abban, a románokat alsóbbrendűnek, jobbágyoknak tekintették, éppen csak megtűrték, és mindenféle önazonossági jogtól megfosztották” – idézte a keresetet a címertani egyesület közleménye.

Kapcsolódó

Maszol #Fórum Antal Árpáddal: Zászlóháború Háromszéken

A Maszol #Fórum június 17-én, pénteken 18 órakor kezdődő élő adásában Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével tekintjük át a háromszéki zászlóperek sajátosságait és a bírósági ítéletek következményeit

zászlóper Háromszék Sepsiszentgyörgy Kovászna megye Antal Árpád Maszol #Fórum

Szekeres Attila azt tanácsolja az alperes önkormányzatoknak, hogy a per során ne bonyolódjanak bele a felperes oda nem illő keresetének pontjait cáfolni, hanem kizárólag tudományos érveket hozzanak fel, hisz azok egyértelműek. „Leszögezzük, hogy a címertudomány, vagy idegen szóval heraldika és a zászlótudomány, vagy idegen szóval vexillológia, mint nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai” – fogalmazott a heraldikus.

A címertan a címereket vizsgáló tudomány, tárgya a címer, mely a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek, esetünkben közigazgatási egységek megkülönböztetésül használnak. A zászlótudomány a zászlókat vizsgáló tudomány, tárgya a zászló. A címer és a zászló szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólumok, melyek tulajdonosaikat, viselőjüket egyéniesítik.