Romániában nem volt precedens arra, hogy a választások előtt két nappal érvényteleníti az Alkotmánybíróság az államelnökválasztás első fordulóját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori elnökét, Markó Bélát kérdeztük, elsősorban arról, hogy szerinte hogyan jutottunk ide.

A szövetségi elnök kijelentette, a 90-es évek elején, amikor még nagyon is csírájában volt a demokrácia, előfordultak mindenféle zavarok: például jelölteket töröltek a listáról, de utána amikor konszolidálódott a demokratikus rendszer - „vagy legalábbis ezek szerint konszolidálódni látszott” -, ilyesmi valóban nem fordult elő. Markó Béla úgy véli, hogy ennek most sem kellett volna megtörténnie, és szerinte nem is történt volna meg, ha idejében fellépnek azok, akiknek ez a feladata. 

„Fel kellett volna lépni a gyűlöletbeszéd ellen, a legionárius eszmék hirdetése ellen, a xenofóbia, az antiszemita állásfoglalások ellen, és nem kellett volna megengedni, hogy olyan jelölt vagy jelöltek kerüljenek a listára, akik ilyen eszméknek az elkötelezettjei. Ez nem jelentette volna a véleményszabadság korlátozását, hiszen sem a környező országokban, sem Romániában nem engedik a gyűlöletbeszédet. Nagyon sok esetben ez bűncselekménynek számít. A demokráciában mindenfajta véleménynek helye van, kivéve a szélsőséges eszméket. Tehát ha az okokat keressük, az egyik fő ok az, hogy szemet hunytak azok, akiknek nem lett volna szabad” - mondta a Maszolnak Markó Béla.

Mulasztások sora 

Az RMDSZ egykori elnöke szerint maga a kormány is gyenge volt: a belügyminisztérium, igazságügyi minisztérium, és a titkosszolgálatok sem tették a dolgukat. „Nem azt tették, ami elsősorban a hatáskörük, vagyis nemzetbiztonsági szempontok szerint figyelni arra, hogy mi történik, és ha bármit észlelnek, akkor tájékoztatni a kormányt, az államelnököt, vagy ha szükséges, a parlamentet. A napokban kiderült, hogy sem a kormány, sem az államelnök nem volt tájékozott, legalábbis ők ezt állítják” - tette hozzá Markó Béla. 

Az RMDSZ volt elnöke szerint a másik ok, ami legalább ekkora szerepet játszott ebben az egész történetben, az amit külső beavatkozásként fogalmaznak meg. Közölte, erről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra túl sok részletet, de ha valóban külső beavatkozás történt a jelöltállítás folyamatában vagy az egyik jelölt kampányában, elegendő ok lett volna arra, hogy ne engedjék a jelöltet a választásokon indulni. Ebben az esetben újabb mulasztás történt. „Ezt tényleg könnyű lett volna tetten érni, amikor kiderült, hogy Călin Georgescu - aki miatt mindez történt -, nulla lej kampányköltséget jelentett le, utólag kiderült, hogy millió eurós nagyságrendben támogatták a kampányát. Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy kik, mert ugyan néhány üzletembert megneveztek, de valószínűleg ez csak a felszín. Számos lehetőség lett volna idejében fellépni, és nem jutni oda, hogy két nappal a második forduló előtt kell elhalasztani a választásokat” - nyomatékosította.

Becsapták a választókat

Markó Béla szerint becsapták azokat is, akik Călin Georgescura szavaztak az első fordulóban, és akik esetleg most úgy érzik, megfosztották őket attól, hogy leadják a szavazatukat a második fordulóban. „Becsapták mindenféle miszticista eszmékkel, megfoghatatlan üzenetekkel, amelyek arról szóltak, hogy itt a politikai rendszert meg kell változtatni, és ezáltal próbáltak eljutni a társadalom - ezek szerint nagyon is jelen lévő - kiábrándult rétegeihez. Közben a jelek szerint tulajdonképpen egy olyan külső befolyásról volt szó, amelynek minden valószínűség szerint elsődleges célja az, hogy más irányba fordítsa Romániát: eltávolítsa vagy elszakítsa a NATO-tól és az Európai Uniótól”. Ezek az emberek valószínűleg nem erre szavaztak, hanem sajnos az ortodox egyház által is megtévesztve a kiábrándultságuknak adtak hangot - mondta az RMDSZ volt elnöke.

Arra a felvetésünkre, miszerint a titkosszolgálatok hátradőltek volna és nem vették észre azt, hogy mi szerveződik, Markó Béla kijelentette, nem hisz abban, hogy észre sem vették. Közölte, „ez egyszerűen lehetetlen. Romániában a titkosszolgálat nagyon erős, nagyon komoly apparátusa van, nagyon komoly költségvetéssel rendelkezik. Nem tudom, hogy mivel voltak elfoglalva ezek a titkosszolgálatok, hogyan akadályozták esetleg az intézményen belül egymás munkáját. Én ebbe nem látok bele, és ezek szerint mások sem láttak bele, de egyet nem hiszek, hogy nem tudtak arról, hogy van egy ilyen jelölt, aki egyrészt olyan eszméket vall, amilyeneket vall, másrészt, hogy van neki egy meglehetősen homályos háttere, és meglehetősen veszedelmes támogatottsága.”

Ami történt, az tanulság kellene legyen

A politikus szerint, ami itt most történt, olyan szempontból hasznos lehetne, hogy akik ezután kerülnek kormányra, és maga az államelnök is - aki most még egy darabig van - nem bújhatnak ki a felelősség alól, és végig kell gondolják például a titkosszolgálatok működését is. „A titkosszolgálatnak kutya kötelessége nap mint nap tájékoztatni azokat, akik kormányon, vagy hatalmon vannak. A legfőbb feladatuk tulajdonképpen az, hogy felügyeljék az ország, a nemzet biztonságát, és ennek érdekében minden pillanatban segítsék a kormány munkáját. Nekik nincs joguk semmit eltitkolni az államelnök, a miniszterelnök, vagy általában a kormány elől.”

Arra a kérdésünkre miszerint, ha Georgescu ismét indulna a választáson a szavazókban kialakulna-e egyfajta dacszavazás, arra hivatkozva, hogy a jelöltet úgymond „ki akarták csinálni”, Markó Béla közölte, nem hiszi, hogy a mostanáig kiderült információk fényében megkapná a többségi szavazatokat, vagy a hatóságok egyáltalán engednék, hogy jelöltesse magát. „Ezt most már nem lehet félbehagyni. Tehát, hogyha itt olyan súlyos dolog történt, ami Romániában majdnem 35 esztendeje nem - '90-ben volt utoljára, olyan eset, ami az egész országra, sőt Európának erre a részére kiható esemény volt: amit  “bányászjárásként” szoktunk emlegetni -, akkor ezt nem lehet félbehagyni, végig kell vinni, ki kell vizsgálni minden részletében. Nagyon sajnálom, hogy ilyesmit kell mondanom, mert egyesek szerint lehet, hogy ez nem demokratikus, de pontosan a demokrácia érdekében ezt a jelöltet nem szabad újból odaengedni, és nem is hiszem, hogy oda fogják engedni.”

Hiányos oktatás

Van itt egy nagy ellentmondás - véli Markó Béla. Nem a választókat kell hibáztatni, hanem tájékoztatni kell őket. „Amikor az első forduló után az RMDSZ is egy nagyon erős és nagyon hatásos kampánnyal a legionárius veszélyről beszélt, és el is mondta, hogy ez mit jelent - mert az is kiderült, hogy baj van az oktatásunkkal, és nagyon sokan nem is tudják, hogy ez mit jelent-, meg is ijesztette a választókat. Így kell most fogalmaznom, de az az igazság, hogy ebben az esetben indokolt volt. Felerősödhet a magyarellenes vélemény Romániában, és nagyon súlyos következményekkel járhat a nacionalista eszmének, nacionalista áramlatnak a felerősödése. Amikor ezt a kampányt, nem csak az RMDSZ, hanem tulajdonképpen nagyon sok erdélyi magyar értelmiségi is támogatta és megszólalt, majdnem 6,5 százalék szavazatot kapott az RMDSZ a parlamenti választásokon erre a véleményre, erre a kampányra, és ez mindenképpen a Călin Georgescu által képviselt eszmék ellen történt. Arra, hogy nekünk ott kell lenni a parlamentben, és meg kell védenünk a magyarokat. Tehát én azt gondolom, hogyha jó a tájékoztatás, nem szidjuk a választókat, hanem el tudjuk mondani nekik azt, amit mi tudunk, és amit fontosnak tartunk, akkor itt meg lehet akadályozni ezeket a baleseteket, és a parlamenti választás eredménye pontosan ezt bizonyítja. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a megoldás.” 

Markó Béla hangsúlyozta, felszínre jött számos ellentmondás. „Teljes tisztelettel mondom, nekünk nem szabad máshonnan átvenni semmiféle eszmét anélkül, hogy meg ne szűrnénk. Van nekünk tudásunk, van tapasztalatunk, vannak vezetőink, de azoknak a vezetőknek meg is kell szólalni, és remélem, hogy ez, ami most történt, mindenkit arra késztet, hogy nézzen magába, és gondolja végig, hogy például elengedtük azt, hogy Erdélyben is népszerűvé váljon az a NATO-ellenesség, EU-ellenesség, Nyugat-ellenesség, aminek egyenes vonalúan ez a következménye, hogy eljutunk egy számunkra szörnyen veszedelmes nacionalizmushoz".