Az idei magyar nyelv és irodalom érettségi írásbeli vizsgájának tételei nem tartalmaztak váratlant vagy rendhagyót, a diákok közepes nehézségű feladatokat kaptak – állapította meg a Maszol érdeklődésére Csonta Noémi, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium magyartanára. A csíkszeredai diákok véleménye szintén pozitív volt a tételek nehézségét illetően.

Az első feladat Tóth Árpád Lélektől lélekig című versét tartalmazta, a vizsgázóknak az elégia alapján kellett a megadott kérdésekre válaszolniuk. A pedagógus szerint az első tétel megoldása nem jelenthetett nagy kihívást a diákoknak. Még az is elképzelhető, hogy volt olyan diák, akinek ismerős volt a szöveg, ha a tanév során éppen ezen keresztül ismerkedtek meg az elégia műfaji sajátosságaival. „Ez egy teljesen könnyen érthető, rövidebb terjedelmű vers, formailag sem volt különös szöveg. Az egyik feladatban például a rímképletet kérték. Az elégia műfaját kötelezően tanítjuk, tehát mindenkinek kellett hallania erről, úgyhogy remélem, hogy a diákoknak sikerült ezt visszaadniuk a vizsgán” – jegyezte meg a magyartanár.

A harmadik, összefüggő szöveg írását megkövetelő tétel szerint az érettségiző diákoknak értekezést kellett írniuk körülbelül két oldal terjedelemben A negatív hős típusa az irodalmi alkotásokbancímmel egy általuk választott magyar szépirodalmi mű alapján. Mivel a feladat nem határozta meg, hogy a választott irodalomi alkotásnak mely műfajhoz kell tartoznia, a vizsgázók szabadkezet kaptak ennek megválasztásában is. Mint Csonta Noémi kifejtette, voltak diákok, akik regényt, mások drámát választottak, de volt, aki egy tetszése szerinti novella negatív szereplőjét jellemezte.

A második tételnél a reál és a humán szakos diákoknak eltérő szövegek alapján kellett dolgozniuk, az egyik egy újságcikk volt Tompa Andrea Sokszor nem halunk megcímű regényéről, a másik Nyári Krisztián egyik könyvének Semmelweis Ignácról szóló részlete volt.

„A szövegek kiválasztásával nincs gond. Ezek nem irodalmi művek, a kettes feladatok egyszerű szövegértési képességeket mérnek. Tulajdonképpen azt mérik, hogy a diák vissza tudja-e keresni az információt, amit elolvas, vagy amire rákérdez a feladat, megtalálja-e a szövegben. Ezek konkrét adatok, vagy azt kéri a feladat, hogy magyarázzanak meg egy szókapcsolatot, mint például azt, hogy magáért beszél” – magyarázta Csonta Noémi, hozzátéve, hogy ennél a feladatnál a vizsgázóknak ajánlott többször is elolvasni a szöveget: a keresőolvasás technikáját kell itt alkalmazniuk. Kiemelte, hogy a második tételben jellemzően sajtónyelvi, a nagyközönség számára írott szövegekkel dolgoznak a diákok.

Az előző évek tételeivel összehasonlítva az idei feladatokat, Csonta Noémi emlékeztetett, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi tételek szerkezete tavaly változott meg, ez a második év, hogy ilyen típusú feladatokat kapnak a diákok.

„Úgy gondolom, hogy most könnyebbek a tételek olyan szempontból, hogy a diákoknak csak egyetlen egy összefüggő szöveget kell írniuk. Korábban mindhárom tételnél volt ilyen feladat. Most aprólékosabbak a feladatok, az első és a második tételnélpontokban kell válaszolniuk a kérdésekre. Ezek a feladatok könnyebben mérhetők, értékelhetők, tehát átláthatóbb az értékelés. Ennek az az ára, hogy sajnos kevésbé kreatív a feladat” – zárta a gondolatait a tanár.

A Maszol a csíkszeredai diákok véleményét is kikérte a magyar érettségi vizsgát követően. A legtöbben felszabadultan léptek ki a vizsgaközpontokként szolgáló iskolák kapuján. A többség egyetértett abban, hogy nem állította megoldhatatlan feladat elé az érettségizőket az idei tételsor. A verselemzésen és a szövegértési feladaton túl a legtöbben az esszéhez alapot szolgáltató, szabadon választott irodalmi műről kérdezgették egymást. A tétel több alkotás górcső alá vételére adott lehetőséget. A diákokkal beszélgetve kiderült: széles skáláról választottak irodalmi műveket. Elhangzott a Bánk bán, Az arany ember, a Tóték is a kiválasztottak között.

„A tételek nem voltak nehezek, talán az első kicsit jobban feladta a leckét, de a második és a harmadik könnyű volt. Én Katona Józseftől a Bánk bánt választottam. Szerintem egész jól sikerült, összességében nem volt nehéz” – mondta el a Kájoni János Szakközépiskola végzős diákja érdeklődésünkre.

Egy másik kájonis érettségiző szerint „egy kis odafigyeléssel könnyen lehetett venni az akadályt”. „Első pillantásra, amikor beleolvastam a feladatokba, kicsit megijedtem, de miután alaposan elolvastam mindent, megnyugodtam. A harmadik tétel szerintem nagyon könnyű volt, hiszen minden történetben van legalább egy negatív szereplő. Nekem első olvasásra Az arany ember jutott eszembe és arról is írtam. Úgy gondolom, hogy a tőlem telhetőt megtettem és mindent, amit tudtam leírtam. Pozitívan állok az eredményekhez, remélem, majd a jegy is ezt tükrözi” – mondta.

Volt olyan diák, aki azt mondta nekünk, úgy érzi, hogy ez a vizsga jobban sikerült, mint a próbaérettségi. „Azt gondolom, hogy azok a tanárok, akik összeállították a tételt, mellettünk, diákok mellett álltak, nem olyan feladatok voltak, amiket most láttunk először. Az első tételben a vers könnyen értelmezhető volt, a kérdések segítettek jobban megérteni. A második tételben úgy gondolom, hogy a szöveg reális és tanulságos is volt egyben. Külön örültem annak, hogy a filmet (Semmelweis – szerk. megj.) láttam háromszor, ezért könnyebb volt megérteni a szöveget. A harmadik tétel témája is egyszerűen értelmezhető volt, több mű talált rá, ezért lehetett válogatni. Nem volt leszűkítve egy vagy két alkotásra. Ezek miatt én nagyon jól éltem meg a magyar érettségit” – összegzett egy optimista diák szintén a Kájoni János Szakközépiskolából.