Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvény képviselőházi elfogadása után, hogy véleménye szerint ezzel megvalósulnak az alkotmánybíróság döntései. Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke kijelentette, hogy a tervezet elfogadásával további 40 évig életben tartják a különnyugdíjak rendszerét. Ludovic Orban független képviselő bejelentette, hogy a Jobboldal Ereje év végéig össze akarja gyűjteni a nyugdíjakat kizárólag járulékalapúvá tevő alkotmánymódosítási indítvány benyújtásához szükséges számú aláírást.

A miniszterelnök „képmutatóknak” nevezte azokat, akik nehezményezték, hogy a különnyugdíjakra vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat csak a bírákra és ügyészekre alkalmazzák, mivel - mint mondta - ezt az országos helyreállítási tervet (PNRR) kidolgozó volt kormány és annak USR-s igazságügyi minisztere indítványozta. „Ezért jutottunk ebbe a helyzetbe” – tette hozzá Marcel Ciolacu a képviselőházi szavazás után.

A képviselőház hétfőn fogadta el az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt. A tervezetet 174 képviselő támogatta, 81-en ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak. A parlament által már korábban elfogadott tervezetet augusztus 2-án az alkotmánybíróság visszaküldte a parlamentbe, mert megállapítása szerint egyes cikkelyei sértették az alaptörvényt.

RMDSZ: az új jogszabály nevetséges

Az RMDSZ álláspontja, hogy a szolgálati nyugdíjak – az úgynevezett speciális nyugdíjak – összegének meghatározására az egyetlen elfogadható kritérium a hozzájárulás elve, szögezte le hétfői parlamenti beszédében Miklós Zoltán. A háromszéki képviselő emlékeztetett, hogy az RMDSZ az államelnöki juttatás összegét meghaladó összes jövedelem drasztikus megadóztatását javasolta, ezért nevetségesnek tartja a nyugdíjak nem hozzájárulásos részének adózásával kapcsolatos megoldást, amely alig karcolja a nagy speciális nyugdíjak összegének felszínét.

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a különnyugdíjakat szabályzó törvénytervezet hétfői vitáján hangsúlyozta: a kormány által benyújtott törvénytervezetben figyelmen kívül hagyták a járulékfizetés elvét és a speciális nyugdíjban részesülők számos kategóriája továbbra is olyan juttatásokban részesül, amelyek messze meghaladják azt, amire a társadalombiztosítási költségvetésbe való befizetés következtében jogosultak lennének.

„Nevetségesnek tartjuk a nyugdíjak nem hozzájárulásos részének adózásával kapcsolatos megoldásokat. Emlékeztetek, hogy az RMDSZ az államelnöki juttatás összegét meghaladó összes jövedelem drasztikus megadóztatását javasolta, de a jelenlegi törvénytervezet szerint a különadó alig karcolja a nagy összegek felszínét. Például egy 22 ezer lejes nyugdíj után a fizetendő többletadó alig 1650 lej lesz. Mit old meg ekkora különadó, amikor az átlagnyugdíj kevesebb, mint 2000 lej, a bírák esetében ez 5500 lej”, fogalmazta meg Miklós Zoltán. A képviselő felszólalásáról bővebben itt olvashat.

Kapcsolódó

Különnyugdíjak: elfogadta a képviselőház a módosított törvényt, az RMDSZ szerint nevetséges az új jogszabály

Elfogadta hétfőn a képviselőház az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt.

speciális nyugdíj törvénytervezet parlament Miklós Zoltán RMDSZ

USR: szégyenletes pillanat volt

Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke kijelentette, hogy a tervezet elfogadásával további 40 évig életben tartják a különnyugdíjak rendszerét. „A romániai demokrácia újabb szégyenletes pillanatát éltük meg a parlamentben: a PSD és a PNL szavazását, amely által még 40 évig fennmarad a különnyugdíjak rendszere. Ezzel a szavazattal gyakorlatilag semmibe vették az egész romániai társadalmat, amely nem részesül ezekben az előjogokban” – mondta Drulă a plenáris ülés végén.

Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök „leköpte” azokat, akik csak a járulékalapú nyugdíjra jogosultak, és „új alkotmányos elvet” vezetett be, éspedig azt, hogy az egyszer megszerzett előjogok örökre megmaradnak.

Aláírásgyűjtésbe kezd a Jobboldal Ereje

Ludovic Orban független képviselő bejelentette, hogy a Jobboldal Ereje törvényhozói év végéig össze akarják gyűjteni a nyugdíjakat kizárólag járulékalapúvá tevő alkotmánymódosítási indítvány benyújtásához szükséges számú aláírást.

Orban kijelentette, a Jobboldal Ereje a különnyugdíjak törvénye ellen voksolt a hétfői szavazáson.

„Az alkotmány leszögezi, hogy minden állampolgár egyenlő a törvény és az állami hatóságok előtt, előjogok és hátrányos megkülönböztetés nélkül. A különnyugdíjak viszont előjogokat jelentenek” – mondta az ellenzéki politikus.

Hozzátette, a Jobboldal Ereje azt tűzte ki célul, hogy év végéig összegyűjti az alkotmánymódosító indítvány benyújtásához szükséges aláírásokat. „Alkotmányban kell rögzíteni, hogy a nyugdíjakat kizárólag a hozzájárulás elve alapján szabad kiszámolni minden munkavállalói kategória esetében” – mondta Ludovic Orban. Azt is elmondta, alakulata partnereket keres, hogy a hétfőn elfogadott különnyugdíjtörvényt megtámadják az alkotmánybíróságon.

Miről szól most a törvény és kiknek kedvez?

Az alkotmánybíróság döntéseihez igazított és hétfőn elfogadott változat szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év, a nyugdíjuk pedig a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka. A jogszabály korábbi változata szerint a bírák, ügyészek és alkotmánybírák juttatását a nyugdíjazásuk előtti három hónapban kapott jövedelmük alapján számolták ki. A törvény előírja azt is, hogy a nyugdíj nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.

A tervezet szerint csak azok a nyugdíjkorhatárt elért bírák, ügyészek, alkotmánybírák, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái és a 221-es törvény hatálya alá tartozó jogi szakszemélyzet tagjai jogosultak szolgálati nyugdíjra, akik legkevesebb 20 éven át töltötték be a felsorolt funkciót valamelyikét. A nyugdíj összege a 25 évből hiányzó szolgálati évek számával egyenlő százalékkal csökken, és nettó összege nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.

Azok a személyek, akik kitöltötték a 25 év szolgálati időt a felsorolt tisztségek valamelyikében, akkor is jogosultak a szolgálati nyugdíjra, ha nyugdíjba vonulásukkor más területen dolgoznak. Ebben az esetben a szolgálati nyugdíjuk egy hasonló tisztségben, hasonló rangban és hasonló szolgálati idővel rendelkező bíró vagy ügyész utolsó ledolgozott 48 havi bruttó jövedelme átlagának a 80 százaléka. Ebben az esetben csak azok a bírák és ügyészek jogosultak szolgálati nyugdíjra, akiket önhibájukon kívül mentettek fel tisztségükből.