Giorgiana Hosu volt DIICOT-főügyészre mutogatnak a „diaszpóratüntetés” dossziéjának lezárása kapcsán a Bukaresti Törvényszék döntésével elégedetlen politikusok és véleményvezérek. A helyenként vehemens reakciók ellenére a civilek elleni erőszak kivizsgálása folytatódik.

A „diaszpóratüntetésként” emlegetett 2018. augusztus 10-i tüntetés kapcsán számos feljelentés is született. Ezek alapján, illetve saját hatáskörben a különböző ügyészségi részlegek több párhuzamos vizsgálatot is indítottak.

Kapcsolódó

Diaszpóra-tüntetés: a belügyminiszter szerint kérhető a bűnügyi vizsgálat újrakezdése

Az igazságügyi minisztérium kérheti a közigazgatási eljárások ellenőrzését, és amennyiben új bizonyítékokat azonosítnak, újrakezdhető a bűnügyi kivizsgálás a 2018. augusztus 10-i bukaresti tüntetés ügyében – jelentette ki a Román Televízió kedd esti műsorában Lucian Bode belügyminiszter.

augusztus 10. diaszpóratüntetés Lucian Bode

Amint a március 2-i bírósági határozat indoklásából kiderül, a most végérvényesen lezárt vizsgálatot a legfőbb ügyészség katonai részlege indította saját hatáskörben, abból kiindulva, hogy „2018. augusztus 10-én a kormánypalota előtti téren összegyűlt tömegben több mint ezer személy erőszakosan nyilvánult meg mind a rendfenntartó erőkkel, mind a békés tüntetőkkel szemben”, ami kiváltotta a csendőrség beavatkozását „az erőszakos demonstrálók elszigetelése és szétoszlatása érdekében”. A nyomozás a Victoria-téren jelenlévő katonai ügyész közvetlen megfigyelései alapján indult.

Később „civilek” feljelentése alapján a vizsgálatokat kiterjesztették a csendőrség vezetőire, illetve annak kiderítésére, hogy miként kezelték és irányították a tüntetés feloszlatását, aminek során „tüntetőket sértegettek, fenyegettek és bántalmaztak”.

Párhuzamosan a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálatot indított a kormánypalota „előre megfontolt, szervezett és erőszakos elfoglalásának” kísérlete és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása gyanújával. Erre vonatkozóan a csendőrség tett feljelentést egy hónappal a tüntetés után.

A legfőbb ügyészség katonai részlege 2019. június 28-án illetéktelennek nyilvánította magát az ügyben, és átadta a nyomozást a DIICOT-nak. A Bukaresti Törvényszék felhívja a figyelmet, hogy a dosszié lezárásával nem áll le a 2018. augusztus 10-i események kivizsgálása. A katonai ügyészség ugyanis csupán a rendfenntartó erők elleni csoportos erőszak, illetve a tüntetés feloszlatásának körülményei kapcsán zajló vizsgálatról mondott le a DIICOT javára, viszont folytatja a nyomozást több száz csendőr ellen civilek bántalmazása ügyében. Más kérdés, hogy a közvéleményt – vagy legalábbis a nyomozás lezárása ellen tiltakozó részét – a számos feljelentés és vizsgálat közül egyedül a katonai ügyészek által 2018. augusztus 13-án nyitott dosszié sorsa érdekli.

Ennek keretében azzal a gyanúval emeltek vádat Cătălin Sindile, a csendőrség volt vezetője, Gheorghe Sebastian Cucoş volt parancsnokhelyettes, Laurenţiu Cazan őrnagy, a bukaresti csendőrség vezérigazgatója és Mihai Dan Chirică volt belügyi államtitkár ellen, hogy indokolatlanul rendelték el a 2018. augusztus 10-i „diaszpóratüntetés” feloszlatását.

Kapcsolódó

Diaszpóra-tüntetés: az igazságügyi miniszter szerint az ügy nem ért véget

A 2018. augusztus 10-i, bukaresti diaszpóra-tüntetés ügye nem zárult le, vannak még folyamatban vizsgálatok – jelentette ki pénteken Stelian Ion igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, meg kell várni az indoklást a Bukaresti Törvényszék keddi, a volt csendőrségi vezetők elleni nyomozás újraindítását jogerősen elutasító ítéletével kapcsolatban.

augusztus 10. diaszpóratüntetés Stelian Ion

Az ügyészek megfogalmazása szerint a vádlottak „a közrend visszaállításának törvényes látszatát keltették”, holott „az operatív helyzet és a zavaró elemek semlegesítésének valós igénye által nem indokolt” erőszakot alkalmaztak a tüntetők ellen, akiket ezáltal meggátoltak a gyülekezési szabadsághoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való alkotmányos joguk gyakorlásában. Ezáltal hivatali visszaélést követtek el, egyúttal „közvetlen tettesként” hozzájárultak a csendőrök által megvalósított bántalmazásokhoz.

Közvetett tettesség akkor valósul meg, amikor valaki olyan személyt használ fel a bűncselekmény elkövetéséhez, aki nem büntethető vagy pedig nem szándékosan vesz részt a cselekmény elkövetésében. A felhasznált személy (jelen esetben a csendőrök) valósítja meg a törvénysértő magatartást, míg a célzat vagy motívum (jelen esetben a „diaszpóratüntetés” indokolatlan feloszlatása) a közvetett tettes tudatában van jelen.

A bíróság döntésével elégedetlen politikusok és véleményvezérek Giorgiana Hosura mutogatnak az „Augusztus 10” dosszié lezárása kapcsán. Noha a DIICOT időközben lemondott vezetője volt az, aki 2020. augusztus 4-én elrendelte a dosszié újranyitását – miután az illetékes beosztottja a nyomozás vádemelés nélküli lezárásáról döntött –, azzal gyanúsítják, hogy szándékosan gyengén érvelt a bíróság előtt, elszabotálva az ügyet. Motivációja állítólag az, hogy a férje, Dan Hosu baráti kapcsolatban áll Cătălin Paraschiv csendőrezredessel, akit az augusztus 10-i események kapcsán a sajtó „karmesterként” és „fehér ruhás szellemként” emleget.

Noha a róla készült rendkívül hatásos fényképek alapján a sajtó egy része eleve bűnösnek kiáltotta ki, Paraschiv nem szerepel sem gyanúsítottként, sem vádlottként az ügyben. Ráadásul, amint arra a bukaresti törvényszék rámutat, a bizonyítási eljárások legnagyobb részét a katonai ügyészség végezte el, és azokra Giorgiana Hosunak nem volt ráhatása.

Felróják továbbá Hosunak, hogy nem elemezte a dosszié lezárása ellen a sértettek által benyújtott érveket, így azokat a bíróság nem is tudta értékelni. Az utalás egyértelmű: a sértettek érvei nyomán a bíróság másként dönthetett volna.

Ugyanakkor tény, hogy a volt DIICOT-vezér felsorolta az összes kritikát, ami a nyilvánosságban akkoriban megfogalmazódott a nyomozást vezető ügyész munkájával kapcsolatban: kezdve a vádlottak és a sértettek kihallgatásának hiányával, egészen a civil lakosság által készített videófelvételek begyűjtésének az elmulasztásáig. Mindezeket a bíróság kivétel nélkül megalapozatlannak találta, úgy értékelve, hogy Doru Stoica alapos és tényleges vizsgálatot folytatott az ügyben.