DIICOT: az augusztus 10-én történtekért a békés tüntetőket erkölcsi bűnrészesség terheli

Egyebek mellett „a békés tüntetők erkölcsi bűnrészességére” is hivatkozik a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) annak indoklásában, hogy miért zárta le vádemelés nélkül a 2018. augusztus 10-i diaszpóratüntetés ügyét.

A vádhatóság szerint a „békés tüntetők” egyáltalán nem határolódtak el a rendőrökre támadó agresszív csoportoktól, inkább „mulattak” a történteken. Mi több, a DIICOT azt állítja, hogy a nem minden „járulékos áldozat” volt „ártatlan áldozat”.

A vádhatóság szerint 16 óra után több csoport agresszíven viselkedett a csendőrökkel szemben, kövekkel és üvegpalackokkal dobálták a karhatalmistákat, viszont a békés tüntetők megakadályozták, hogy kiemeljék őket a tömegből. A rendőrség ezt követően vetett be különböző eszközöket, egyebek mellett könnygázt, amiből kaptak a magukat békésnek mondó tüntetők is.

A DIICOT olyan fogalmakat is elemez, mint például „erkölcsi bűnrészesség”, „járulékos áldozat”, „ártatlan áldozat”, hogy leírja azon tiltakozók hozzáállását, akik nem működtek együtt a rendőrséggel.

A DIICOT „példaként, de nem feltétlenül a leginkább reprezentatívként” néhány felvételt is bemutatott, amelyen „a látszólag békés tüntetők kollaterális, de nem ártatlan áldozataivá válnak a csendőrök akcióinak, akik megpróbálják visszaszorítani a rájuk támadó agresszív elemeket" – tette hozzá DIICOT.

A DIICOT szerdán zárta le az augusztus 10-i tüntetés aktáját. A döntés következtében ejtették a vádat Gheorghe Sebastian Cucoş ezredes, a román csendőrség volt első helyettese (ő vezényelte a felhergelt román tömeget az élőláncot alkotó magyarok ellen tavaly június 6-án, az úzvölgyi katonatemetőben kirobbant konfliktus során), Laurenţiu Cazan őrnagy, a bukaresti csendőr-főkapitányság korábbi vezérigazgatója, Cătălin Sindile ezredes, a csendőrség korábbi vezetője és Mihai Dan Chirică rendőrfőbiztos, a belügyminisztérium prefektusokkal való kapcsolattartásért felelős államtitkára.

2018 nyarán a Nyugat-Európában élő és dolgozó román közösségek nevében szerveztek tüntetést a fő kormányerőt alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikája ellen. A 40 ezresre duzzadt tömeget a csendőrség könnygázzal és vízágyúval feloszlatta, több tucatnyian megsérültek, sokan azzal vádolták meg a karhatalmat, hogy eltúlozta a beavatkozást. A tüntetés után több mint 700 feljelentés érkezett a csendőrség ellen, de senkit sem vontak felelősségre a csendőrök közül.

A tüntetőkkel szembeni csendőri beavatkozásra vonatkozó ügyet a katonai ügyészség hatáskörébe utalták.

Kapcsolódók

Kimaradt?