Már nem titkos, de titokban tartják a „diaszpóratüntetés” beszámolóját

Az új belügyminiszter bejelentette, hogy feloldották a titkosítását annak a beszámolónak, amely a rendfenntartó erők beavatkozását elemzi a diaszpóratüntetésként elhíresült tavaly augusztus 10-ei rendezvény kapcsán. A tárcavezető számára is csalódás volt, hogy a dokumentum mégsem hozható nyilvánosságra, csak az ügyészségi vizsgálatok lezárása után.

Már nem minősül szolgálati (vagy állam-) titoknak a belügyminisztérium jelentése a tavaly augusztus 10-ei csendőrségi beavatkozásról – közölte Marcel Vela belügyminiszter. Az egy hete hivatalba lépett liberális tárcavezető külön sajtótájékoztatót hívott össze, és szemmel láthatóan büszkén jelentette, hogy „a kormányprogramból mindez megvalósult”.

Mi történt valójában?

Marcel Vela még miniszterjelöltként megígérte a parlament szakbizottságai előtt, hogy feloldja a titkosítását a csendőrség tavaly augusztusi beavatkozásáról, belső felhasználásra készült beszámolónak. Az ígéret az Orban-kormány programjába is bekerült, a kormányfő pedig a szerdai kormányülésen sürgette miniszterét, hogy mielőbb „zárja le a folyamatot”. „Követelem, hogy mutassa be a jelentést, hogy a közvélemény megismerhesse” – fogalmazott Ludovic Orban.

Ehhez képest csütörtöki tájékoztatóján Marcel Vela azzal szembesítette a közvéleményt, hogy noha a beszámoló titkosítását a nap folyamán feloldották, a dokumentum tartalma továbbra is titok marad a nagyközönség számára, mert az ügyben nyomoz a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT). „Amíg nem fejeződik be a bűnügyi vizsgálat, nem adhatunk ki adatokat a jelentésből és a dossziéból” – magyarázta a tárcavezető. Azt nem pontosította, hogy milyen jogcímen fér hozzá a DIICOT vizsgálati anyagához, hozzáfűzte viszont, hogy „mihelyt a vizsgálat lezárul, nyilvánossá válik (a jelentés)”.

A fentiek szerint a miniszterelnök és a belügyminiszter csütörtökön szerzett tudomást arról, hogy a büntető eljárási törvénykönyv értelmében nem hozhatók nyilvánosságra olyan dokumentumok, amelyeket bizonyítékként használnak egy ügyészségi vizsgálatban. Egy nappal korábban ugyanis Marcel Vela az Europa FM-nek még úgy fogalmazott Ludovic Orban sürgetésével kapcsolatban: „(önök) mindent megtudnak az események lezajlásáról, az intézmények érintettségéről és mindenről, amit az a jelentés tartalmaz”.

A „párfordulás” azért is furcsa, mert Marcel Vela nem most találkozott az ominózus beszámolóval először. A dokumentumot 2018. augusztus 21-én, tíz nappal az események után az előző tárcavezető, Carmen Dan bemutatta a parlament védelmi és közrendi bizottságai előtt, akkoriban pedig a szenátus szakbizottságát Marcel Vela elnökölte. A gikszer egyetlen magyarázata az lehet, hogy a belügyminiszter most ismerkedik a büntetőeljárással.

Csak kérniük kell

A liberálisok megpróbálták a kampányban instrumentalizálni a diaszpóratüntetésként emlegetett – lényegében a korábbi PSD-ellenes megmozdulások résztvevői által dominált – akciót, és ennek érdekében jócskán eltúlozta a belügyi beszámoló jelentőségét. Ludovic Orban az utóbbi hetekben is többször úgy állította be, hogy Carmen Dan akadályozta a DIICOT vizsgálatát a jelentés titkosításával. Valójában egy ilyen dokumentum nem tartalmaz semmilyen információt, amihez az ügyészek ne juthatnának hozzá.

A jelentést a tárca dokumentumai és a belügyi illetékesek nyilatkozatai alapján állították össze Carmen Dan egykori miniszter utasítására. A dokumentum leírja, hogy a kormánypalota előtti beavatkozásban milyen erők vettek részt, ki és milyen parancsokat adott. Az amatőr videókon is dokumentált csendőri visszaélések – megvertek például teljesen békés turistákat – kapcsán külön belső vizsgálat zajlott, legalábbis is ez derült ki Carmen Dan már említett bizottsági meghallgatásából.

A büntető eljárási törvény értelmében az ügyészek bekérhetik a belügyminisztérium dokumentumait, és kihallgathatják mindazokat, akik szerepelnek a tárca jelentésében, sőt akár a teljes jelentéshez is hozzáférhetnek, csak kérniük kell. Az állam- és szolgálati titokról szóló 2002. évi 182-es törvény 7. cikkének (4) bekezdése szerint a bírók és ügyészek hivataluknál fogva hozzáférhetnek mindenfajta minősített információhoz.

A DIICOT cáfol

A román sajtó nagy hévvel vetette rá magát a témára, azonban a „részletek a belügyi beszámolóból” címszó alatt keringetett legfontosabb információ éppenséggel nem a belügyi beszámolóból származik. Sőt mint kiderült, nem is információ.

A nap folyamán a Hotnews cikke alapján internetes portálok tömege tálalta friss értesülésként, amiről Carmen Dan volt tárcavezető korábban már nyilatkozott: hogy szabadságát megszakítva déltől jelen volt a minisztériumban. A cikk egyúttal megszellőzteti, hogy 2018. augusztus 10-én „egyes DIICOT-források szerint Mihai Valeriu folyamatosan tartotta a kapcsolatot Liviu Dragneával és a huligánok vezetőjével”. A „DIICOT-információ” arra az elméletre utal, miszerint a PSD vezetése előre kitervelte a tüntetés feloszlatását, és huligánokat küldött a tömegbe, majd ürügyként használta őket a rendfenntartó erők durva beavatkozására.

Valami miatt a cikkíró fontosnak tartotta jelezni, hogy a „DIICOT-információ” nem a belügyi tárca dokumentumából származik, holott az első olvasatra egyértelmű bárki számára. A DIICOT szinte azonnal közleményben cáfolta az „értesülést”. Az ügyészség közölte, hogy a titkosítás alól csütörtökön feloldott „tájékoztató nem tér ki olyan személyek érintettségére, aki nem rendelkeznek jogosítványokkal a csendőri beavatkozás irányítását illetően”. A közlemény hozzáteszi: „nincs valós alapja az állításnak, miszerint egyes DIICOT-források szerint Mihai Valeriu folyamatosan tartotta a kapcsolatot Liviu Dragneával és a huligánok vezetőjével”.

Újabb Vela-lapszusz

Nélkülözi a valós alapot Marcel Vela állítása is, miszerint mihelyt lezárul a DIICOT vizsgálata, nyilvánossá válik a jelentés. A belügyminiszter a jelek szerint nemcsak az eljárási törvénnyel ismerkedik, hanem a közérdekű információkra vonatkozó szabályozásokkal is. A Legfelső Bírói Tanácsnak (CSM) az igazságügyi rendszer és a sajtó kapcsolatát szabályozó 2012/482-es határozata értelmében nem hozható nyilvánosságra semmiféle irat – akár kivonatos formában – olyan dossziékból, amelyeknek tárgya valamilyen nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmény, márpedig augusztus 10-e kapcsán éppen ezzel a gyanúval nyomoz a DIICOT. Magyarán a Marcel Vela által meglobogtatott beszámoló, bár nem titkos, nagy eséllyel örökös titok marad a széles közönség számára.

Kapcsolódók

Kimaradt?