Kedden délben a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ nagytermében mintegy kéttucatnyi érdeklődő jelenlétében közmeghallgatást tartottak egy magánszemély kezdeményezte, kétemeletesre tervezett tömbház ügyében. A gyűlés apropója, hogy a tervezett ingatlan környékén élők kifogásolják egyrészt az épület méretét, de főként annak magasságát – az építkezést végül a helyi tanácsnak kell jóváhagynia.

Az építkezést kezdeményező Imrea Eusebiu mellett a városháza részéről jelen volt Gențiana Crăciun főépítész, Oláh Judit tanácsadó az állami- és magántulajdon, valamint a lakásállomány osztály részéről, illetve Máthé Réka, a városháza területrendezési és városrendészeti osztályának tanácsadója, a teremben pedig a Fenyves utca több lakója, más városlakók, illetve Szilveszter Szabolcs alpolgármester is végighallgatta a vitát.

Imrea Eusebiu az egykori pionírház, a Tanulók Klubja korábbi székhelyének telkét két évtizede vásárolta meg, és most úgy döntött, hogy az épület folytatásában egy kétszintes, tizenöt lakrészes tömbházat épít. A tervek szerint a földszinten két üzlethelyiség kapna helyet, az emeleteken pedig öt garzon, egy kétszobás és kilenc háromszobás lakás lenne. A telek – amely a nyilvántartás szerint 2723 négyzetméteres, és a városközponthoz közel, a Molnár József parktól nyugatra fekszik – jelenleg is beépített: rajta áll egy meglévő lakóépület és egy alacsonyabb, részben pinceszintes melléképület.

A jelenlévők szerint azonban éppen a magasság az, ami nem illik a környezetbe. A tervezett tömbház a homlokzat legkiugróbb pontjától, vagyis az erkélyektől számítva a városháza által előírtnál kisebb távolságra kerülne a szomszédos telkektől és a Fenyves utca vonalától, miközben a szomszédos telkeken és a teljes utcán kizárólag családi házak állnak, jellemzően földszint plusz egy emeletes beosztással, tetőtérrel. A vitában részt vevő Olasz Gabriella építész, aki a szomszédos ingatlanok egyikének érintettjeként szólalt fel, több kifogást is megfogalmazott: szerinte az mintegy 520 négyzetméter alapterületű épület kilóg a sorból, a magassága miatt pedig a környéken élők magánszférája is sérülhet.

Az építkezés kezdeményezője a több mint egyórás eszmecsere során leszögezte, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően kíván eljárni, konfliktust nem akar gerjeszteni, ugyanakkor ragaszkodik az eredeti elképzeléshez: elmondása szerint az épület magassága az ereszek vonalában tíz méter alatt maradna, és csak a tetővel lenne 14,55 méter magas.

A vitát jórészt alátámasztja az a hivatalos válasz is, amelyet a városháza műszaki urbanisztikai bizottsága még december közepén küldött a tervezőirodának a részletes városrendezési terv (PUD) felülvizsgálata nyomán. Ebben a főépítészi hivatal több eltérést is szóvá tett. Többek között azt, hogy az építési övezeti bizonyítvány eredetileg kizárólag kislakásos, kollektív lakóépület céljára szólt, a terv mégis kereskedelmi helyiségeket is tartalmaz a földszinten; a tervezett épület magassága, térfogata és építészeti megjelenése pedig nem illeszkedik a Fenyves utca és a szomszédos telkek jellegéhez, ahol kizárólag alacsony, magastetős családi házak találhatók. A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy a tizenöt lakásos, kereskedelmi funkciót is hordozó épület megnövelheti a gépjárműforgalmat, ami – amint azt a lakók által benyújtott több tiltakozó beadvány is jelezte – kényelmetlenséget okozna a szomszédságnak.

Mindezek alapján a városháza azt javasolta a tervezőknek, hogy a tervezett ingatlant méretezzék a városrendezési tervben előírtak szerint, ugyanakkor kérjenek jóváhagyást a tűzoltóságtól a vegyes – lakó és kereskedelmi – rendeltetés miatt, korlátozzák a tervezett épület magasságát földszint plusz egy emeletre, és alkalmazzanak a környékhez illő, kisebb léptékű, cserepes nyeregtetős építészeti megoldást, az erkélyek és a beépített loggiák figyelembevételével újraszámolva a telekhatároktól való visszahúzódást is.

A tervező iroda dokumentációja szerint a beépíthetőség jelenleg 16,2 százalékos, a beadott terv szerint ez 40 százalékra nőne, a szintterületi mutató pedig a jelenlegi 0,26-ról 1,2-re emelkedne – vagyis papíron a tervezett beépítés a jogszabályi felső határon belül maradna.

A megbeszélésen egy lakó elmondta: amennyiben a Béke utcából nyíló ingatlan telekkönyve a jövőben feldarabolódna, a helyzet alapjaiban változna meg. Az is elhangzott, hogy a tervrajzok, felmérések és egyéb dokumentumok megléte önmagában nem jelenti azt, hogy az építkezés megkezdődhet.

A közmeghallgatást követően minden érintett fél álláspontját, köztük egy négytucatnyi aláírást tartalmazó tiltakozó listát is összesítik, a teljes dokumentáció – benne az ülés jegyzőkönyve és a kifogások összegzése – pedig a helyi tanács elé kerül, amely dönt majd az építkezés jóváhagyásáról.