Megszavazta szerdán a parlament, hogy a nagyvárosokban a következő években alacsony kibocsátású zónákat kell létrehozni. A kormány ugyanakkor a városi mobilitásról szóló törvénytervezetet dolgozott ki, amely célokat tűz ki annak érdekében, hogy a romániai városi területek zölddé váljanak, és igazodjanak az európai elvekhez és gyakorlatokhoz. Ebben szerepel a „15 perces város” koncepció, amelynek lényege, hogy a városfejlesztés vagy várostervezés folyamatának középpontjába nem az autózást, hanem az egyént helyezik. Nistor Dániel kolozsvári építőmérnök a Maszolnak elmondta, középtávon mindenképpen ez jelenti a megoldást.

Gettót vizionálnak a riogatók

A konspirációs mozgalom hívei világszerte felkapták a témát, és a hazai közéletben is terjednek a hamis információk, miszerint a 15 perces város a náci táborok „modern formája". Azzal riogatnak, hogy kényszeríteni fognak a gépkocsik letételére, a városokban gettókat hoznak létre, melyeket az emberek nem hagyhatnak el, valamint hogy így akarják ellenőrzés alá vonni a polgárokat.

Jordan Peterson kanadai klímaszkeptikus sztárpszichológus a Twitteren azt írta, nagyszerű ötlet, hogy a városlakók sétálva bonyolítsák az ügyeiket, de ne „idióta zsarnok bürokraták” mondják meg neki, hol vezesse az autóját. Nick Fletcher politikus a brit parlamentben „nemzetközi szocialista koncepciónak” nevezte a témát, amely szerinte a személyes szabadságot veszélyezteti. Romániában a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elmélet szószólója, azt terjesztik, hogy a lakók engedélyt majd kell kérjenek, hogy elhagyhassák a városrészt, és hogy a koncepció a „városok gettósodásához” vezet. Mindez oda fajult, hogy a napokban Marcel Ciolacut a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét arra kérték Iași-ban, hogy akadályozza meg a zöld város bevezetését. Jennie King, az Institute for Strategic Dialogue nevű szervezet klímakutató és -politikai részlegének vezetője a CNN-nek elmondta, hogy a szélsőséges csoportok, véleményvezérek általában minden klímairányú törekvést az elnyomás eszközeként értelmeznek.

Tizenhárom nagyvárosban lesz első lépésben alacsony kibocsátású övezet

A szerdán elfogadott, még kihirdetés előtt álló jogszabály arról szól, hogy megteremtse a fenntartható városi mobilitási rendszer kialakításának feltételeit Romániában. A tervezet szerint Bukarestben és nagy városokban a következő években alacsony kibocsátású zónákat kell létrehozni. Ezekbe az övezetekbe csak olyan autók hajthatnak majd be, amelyek megfelelnek a zónaszabályoknak, vagy esetenként pluszdíjat fizetnek. 

Az első szakaszban a jogszabály hatályba lépésétől számított két éven belül Bukarestben és Bákóban, Nagybányán, Brassóban, Brăila-ban, Kolozsváron, Konstancán, Craiova-ban, Galacon, Iași-ban, Pitești-ben, Ploiești-en és Temesváron kell létrehozni ezeket az övezeteket. A városi mobilitásról szóló másik törvénytervezetben szerepel a 15 perces város koncepció, ez a városok bizonyos szabályok szerinti építéséről, a meglevő terek átalakításáról rendelkezik, azzal céllal, hogy a városok környezetbarátabbak legyenek, igazodjanak az európai elvekhez és gyakorlatokhoz. A törvény konkrétan meghatározza a fenntartható, méltányos, hatékony és inkluzív mobilitási rendszer feltételeit, hogy csökkentse a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását, növelje a közúti biztonságot a városokban zöld és digitális megoldások alkalmazásával. A törvény 2026. január 1-jétől javasolja a fenntartható városi mobilitási tervek bevezetését valamennyi romániai településen. A főváros főpolgármestere, Nicușor Dan, a Digi24 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, még legalább 20 évbe telik, mire a város összes tervezési sebét begyógyítják.

Nyugat-Európában már megtapasztalható, mennyire élhető a 15 perces város

Ez egy helyes irány, szögezte le a Maszol megkeresésére Nistor Dániel ingatlanfejlesztési vállalkozó, az RMDSZ volt kolozsvári önkormányzati képviselője, a szövetség Otthonos Kolozsvár városprogramot kidolgozó csapatának tagja. Az Európai Unió szintjén próbálják visszaszorítani a gépkocsiforgalmat, ennek természetvédelmi és energiatakarékossági okai is vannak. Románia kormánya nem feltétlenül saját elhatározásból hozza meg ezeket a döntéseket, uniós tagállamként be kell állnia a sorba. Sok nyugat-európai városban azonban már megtapasztalható, mennyire élhető egy település, ha nem kell feltétlenül autóval eljutni egyik pontjából a másikba, tette hozzá az építőmérnök.

A 15 perces város koncepció éppen arról szól, hogy a lakónegyedekben legyen tanintézet, orvosi rendelő, sportbázis, szabadidős központ, olyan fejlesztések, melyek elengedhetetlenek a minőségi élethez. Vagyis, ne kelljen mindezért távolságokat megtenni gépkocsival, vagy közszállítással, részletezte Nistor Dániel. Hozzátette, a koncepció szükségességét a Kolozsvár melletti Szászfenes példája is bizonyítja: Románia egyik legnagyobb községében megépültek a lakások, de nem történtek meg a fejlesztések, melyek a lakók minőségi életvitelét biztosítanák. Nem épültek iskolák, egészségügyi-, szabadidős központok, így ötvenezer ember kénytelen bejárni Kolozsvárra, hogy iskolába vigye a gyermekét, ha úszni akar, ügyet intézni, vagy éppen orvoshoz vagy templomba menne. Ez rossz az egyénnek, mert sok időt eltölt a forgalomban, és rossz a közösségnek, mert forgalmi dugók alakulnak ki, szennyez a rengeteg gépkocsi.

Az üzleti életben is terjed a koncepció

A koncepció különben az üzleti életbe is kezd berobbanni, az otthoni munkavégzés is összefüggésben van ezzel, hiszen a munkaadók egy része már nem várja el, hogy munkatársai bemenjenek az irodába, ha nincs feltétlenül szükség a személyes jelenlétükre, vázolta a szakember. Megjelentik a coworking irodák, oda is be lehet menni dolgozni, nem kell feltétlenül átutazni a fél városon a munkahelyre. Az irodaházakat működtetőknek ugyanakkor komoly kihívást jelent a piac visszaesése, ezért változtatnak a stratégián, már nem vesznek ki tízezer négyzetmétert egy épületben, hanem a város tíz területén ezer-ezer négyzetmétert, egy cég alkalmazottai abba a központba mennek dolgozni, amely közelebb esik a munkahelyükhöz. Létezik tehát egy ilyen irány, a piaci szereplő is próbálnak erre válaszokat találni, összegezte Nistor Dániel.

A 15 perces város mindenkinek jó, a gépkocsik kiszorítása az elején okozhat nehézséget

A „15 perces város” koncepció tulajdonképpen senkinek nem okoz kényelmetlenséget, nincs kényszerítő körülmény, csak lehetőségek, mutatott rá az építőmérnök. Hangsúlyozta, azt a tényt, hogy a gépkocsikat kiszorítják a városrészekből, az elején negatívan is megélhetik az emberek. Az átállás nem olyan egyszerű, hosszabb a folyamat, hiszen fejleszteni kell a közszállítást, a kerékpárút hálózatot. Kolozsváron is épülnek a bicikliutak, ahol tereket újítanak fel, igyekeznek az új koncepciót érvényesíteni, de az elején akadnak kellemetlen meglepetések. Egy elem a helyére kerül, de három másik még hiányzik, nincs megoldva a közszállítás, nincs elég parkolóház. Az élhető városhoz sok fejlesztésre van szükség, az átmenet mindenkinek nehezebb, mondta szakértő. Az önkormányzatok, a műépítészek, a településfejlesztők kell a terveket ehhez igazítsák, hogy a „15 perces város” működjön, ez nem fog megtörténni néhány év alatt, de ha ebbe az irányba haladunk, középtávon ez jelenti a megoldást, szögezte le Nistor Dániel.