A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett Education at a Glance 2026 (EaG 2026) című jelentése szerint a 18 és 24 év közötti romániai fiatalok csaknem egynegyede nem áll alkalmazásban, és semmilyen oktatásban vagy szakképzésben nem vesz részt. Ez a mutató jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát, ahol a legfeljebb 24 éves felnőttek mindössze 14 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatásból és a képzésből egyaránt kimaradó fiatalok (az úgynevezett NEET-kategória) komoly szakpolitikai aggodalomra adnak okot, mivel a fiatal korban megtapasztalt tartós inaktivitás hosszan tartó negatív hatással lehet a későbbi szociális és gazdasági életútra. Romániában 2025-ben a 18 és 24 év közötti korosztály 23 százaléka tartozott a NEET-csoportba, míg az OECD-tagállamok átlaga ugyanezen időszakban 14 százalék volt – idézi a jelentést a News.ro.

A dokumentum rávilágít arra is, hogy az oktatási végzettség szintje 2025-ben történelmi csúcsot ért el, mivel egyre többen szereznek felsőfokú képesítést. Az OECD szintjén a munkaképes korú felnőttek (a 25 és 64 év közöttiek) 43 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg a középfokú vagy posztlíceális képzést végzettek aránya valamivel alacsonyabb, 39 százalékos.

Romániában a diplomások aránya elmarad a nemzetközi átlagtól, mindössze 19 százalékot tesz ki, míg a középfokú végzettségűek aránya eléri az 56 százalékot, ezzel meghaladva az OECD-átlagot. Bár egyre több fiatal felnőtt szerez egyetemi oklevelet, a szakmai irányultságú középfokú végzettséggel rendelkezők aránya szinte minden OECD-országban csökken. Ez a tendencia Romániára is jellemző: míg 2025-ben az 55 és 64 év közötti lakosság 59 százaléka rendelkezett szakmai középfokú képesítéssel, addig a 25 és 34 év közöttieknél ez az arány már csak 45 százalék volt.

A friss diplomások elhelyezkedési mutatói országonként eltérőek, amelyeket a gazdasági körülmények, a munkaerőpaci igények és a kormányzati intézkedések egyaránt befolyásolnak. Romániában a felsőfokú végzettségű fiatal felnőttek munkanélküliségi rátája a 2015-ös 6 százalékról 2025-re 3 százalékra csökkent. Az adatokkal rendelkező OECD-országokban az átlagos munkanélküliség ebben a kategóriában a 2015-ös 7 százalékról 2025-re 5 százalékra mérséklődött.

A magasabb végzettség  a kereseti szintekben is megmutatkozik. Szinte az összes OECD-tagállamban az elméleti középfokú végzettségű, egész évben teljes munkaidőben dolgozók az országos átlag alatt keresnek. Romániában az elméleti érettségivel rendelkezők 11 százalékkal, a szakközépiskolát végzettek 8 százalékkal, míg a középfokú végzettséggel nem rendelkezők 18 százalékkal keresnek kevesebbet az országos átlagnál. Ugyanezek a bérkülönbségek az OECD-átlagot tekintve 13 százalékos az elméleti, 17 százalékos a szakképzés és 31 százalékos a középfok alatti végzettség esetében. Így a romániai szakképzett munkavállalók bérelmaradása az országos átlaghoz képest kisebb, mint az elméleti érettségivel rendelkezőké, ami eltér a nemzetközi mintázattól.

A jelentés végül rámutat arra is, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók sokkal nagyobb valószínűséggel töltenek be olyan munkakört, amely lehetővé teszi az otthoni munkavégzést. Romániában a felsőfokú végzettségűek 10 százaléka dolgozik – alkalmanként vagy rendszeresen – otthonról, szemben a középfokú végzettségűek 2 százalékával. Ez a tendencia tükrözi az OECD általános átlagát, ahol a diplomások 42 százaléka, míg a középfokú végzettségűek 18 százaléka számolt be otthoni munkavégzésről.