Kézdivásárhely önkormányzata bemutatta a központ revitalizációs tervét, amely a gyalogosbarát terek és a történelmi örökség megőrzését célozza. A tanácsosok számára szervezett egyeztetésen lakossági aggályok is felszínre kerültek, egyelőre azonban nincs ok az azonnali aggodalomra: a megvalósítás még messze van, hiszen a városnak nincs pénze a gigaprojektre.

Tiszta vizet a pohárba a közösségi médiás álhírek után

Előremutató vitának adott otthont a kézdivásárhelyi városháza, ahol Szilveszter Szabolcs alpolgármester hívta össze az önkormányzati képviselőket egy háttérbeszélgetésre. Az egyeztetés elsődleges célja az volt, hogy eloszlassák a Facebookon és egyéb csatornákon terjedő megtévesztő információkat, és reális, pontos képet adjanak a városközpont jövőjét érintő elképzelésekről. Az alpolgármester hangsúlyozta: fontos, hogy a képviselők naprakészek legyenek, hiszen ők találkoznak a lakosokkal, a jövőben pedig szélesebb körű lakossági fórumot is terveznek a témában.

A főtér átalakításának részleteit Gál Zoltán építész mutatta be, vázolva egy olyan, hosszú évek óta – egészen 2012-ig visszanyúlóan – csiszolódó koncepciót, amely a szakértői tanulmányok és a korábbi lakossági visszajelzések alapján nyerte el mai formáját.

A tervezők célja nem a város karakterének megváltoztatása, hanem az előnyök felszínre hozása. Az elképzelés szerint a főteret egyfajta „shared space” (megosztott tér) alapú, emberközpontú zónává alakítanák át, ahol a gyalogosok biztonsága és a minőségi közterületek kapnak prioritást. A forgalmat teljesen nem zárnák ki, de szigorúan szabályoznák (órához kötött bejárás az ott lakóknak és üzleteknek), míg a parkolást és az átmenő forgalmat a kis és nagy körgyűrűkre, illetve a környező egyirányúsított utcákba terelnék át.

A terv kiemelten kezeli a zöldövezetek, köztük a magnóliák megőrzését, a Gábor Áron-szobor méltóbb térbe helyezését, valamint egy régi, most lefedett történelmi kút rehabilitációját és egy modernebb, játékos szökőkútrendszer integrálását. A főtér kapcsán a legfőbb aggályt a lakosság részéről az jelentette, hogy a közösségi oldalra egy olyan, még 2012-ben diákok számára kiírt pályázatra beérkezett, így de facto gyerek által készített „látványterv” került fel, amely a központot egy betonpusztaságként ábrázolta.

Féltik a helyi gazdaságot és az autós közlekedést

A bemutató nem maradt visszhang nélkül: Tankó Sándor tanácsos egy teljesen alternatív, kvázi „fordított” változat ötletét vetette fel. Véleménye szerint a Vigadó és a Városháza előtti teret kellene úgy kialakítani, hogy hétköznapokon ott a parkolás is megoldható legyen, míg a rendezvények idejére kiürítenék a területet. Tankó szerint egy alternatív javaslatot, legalább két választási lehetőséget kellett volna a közösség elé tárni. Gál Zoltán építész erre reagálva kifejtette, hogy a terv mögött komplex, a rendőrség által is jóváhagyott forgalmi tanulmány áll, amely a lakosságsűrűséget és az autóáramlási vektorokat vette alapul.

„Részemről B-verzió nincs. Ez a terv 2012 óta formálódik egy szakmai csapattal, minden szempontot szem előtt tartva” – szögezte le az építész, elmondva, hogy egy új verzió kidolgozása nemcsak rajzolás kérdése, hanem többéves megalapozó tanulmányokat igényelne.

Még radikálisabb kritikát fogalmazott meg Beke Ernő, aki már a Facebookon is hosszan taglalta, miért nem ért egyet a központ átépítésével. Beke attól tart, hogy az autók kiszorításával a főtér hétköznapokon egy „halott, üres placcá” válik. Rámutatott, hogy a városközpontba érkezők 60-70 százaléka az autókból kiszállva intézi a hivatalos ügyeit, banki dolgait, és ha nem tudnak leparkolni, a helyi kisboltok ügyfélköre és a város lüktetése bánja majd.

Élesen bírálta a jelenlegi szökőkút felszámolásának ötletét is, amely szerinte a mostani formájában a városközpont egyik legfőbb éke, tiszteli a múltat és hűsíti a környezetet. A szökőkút kapcsán korábban Bokor Tibor polgármester kifejtette: a kút jelenlegi formájában menthetetlen, az alatta lévő tároló ki van lyukadva, a pompák folyamattosan zárlatosak, a kút elemeit pedig jórészt a szocializmus idején a város gyáraiban maszekolták, így az alkatrészek pótlása lehetetlen. A városvezető szerint a medence foltozásához a tér negyedét fel kellene ásni, arra pénze a városnak egyszerűen nincs.

Nincs pénz, nincs átépítés: egyelőre csak papíron létezik a jövő

Bár a pró és kontra érvek ütköztetése fontos fokmérője a helyi demokráciának, a vita végén a legfontosabb realitás is elhangzott. Az alpolgármester megerősítette: a bemutatott elképzelés egyelőre kizárólag egy hosszú távú koncepció és terv szintjén létezik.

A főtér és a környező utcák ilyen léptékű, radikális felújítása és forgalomtechnikai átalakítása hatalmas összegeket emésztene fel, amely anyagi keret jelenleg egyáltalán nem áll a város rendelkezésére.

Így a kézdivásárhelyieknek – és az internetes viták kereszttüzében állóknak – nem kell attól tartaniuk, hogy holnap felvonulnak a markológépek. Ha nem lesz rá megpályázható vagy előteremthető forrás, a főtér a jelenlegi, megszokott formájában marad meg az elkövetkező időszakban is. A tervek bemutatása ugyanakkor elengedhetetlen lépés volt ahhoz, hogy ha a jövőben pénz áll a házhoz, a városnak már kész, kiforrott szakmai koncepciója legyen a tarsolyában.