2021 októberében kezdődött el a Szamos-part felújítása, a munkálatokkal idén nyárig kellett volna elkészülniük, ám Emil Boc szerint még „az utolsó simításokat végzik”, így folytatódnak a munkálatok. A beruházás 14,7 kilométeren valósul meg, az önkormányzat szerint több mint 950 új fa ültetése és előkészítése van folyamatban, ugyanakkor új kerékpáros- és gyalogos utakat építettek, egy új híd is elkészült a játszó-, pihenő- és sportterületek mellett. A végeredmény azonban nem mindenkinek tetszik, a kolozsvári civilek csoportban többen kifejezték nemtetszésüket, ugyanakkor az SOS a Szamosunkért kampány mögött álló Fenntarthatóan Szervezett Társadalom Egyesület (Asociația Societate Organizată Sustenabil – SOS) elnöke, Adrian Dohotaru is felhívta a figyelmet több hibára, amit a munkálatok során elkövettek.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere megkeresésünkre elmondta, a tervező és kivitelező csapatok célja az volt, hogy a várost közelebb hozzák a folyóhoz, és a Szamost a kolozsváriak mindennapi életébe bevonják. A projektet más, ugyanilyen célú beruházások egészítik ki, mint például a Horia Demian Sportcsarnok előtti tér korszerűsítése, az Armătura park fejlesztése – amit nyáron adtak át ­–, illetve a Vasutas park korszerűsítése, amit év végéig szintén át fognak adni.

„A Szamosnál is nemsokára befejeződik a felújítás. Összesen 957 fa ültetése van tervben, ebből már néhányat elültettek, a többi folyamatban van. Ebben az időszakban az utolsó simításokat végzik, folytatódnak az olyan munkálatok, mint a ciszternák telepítése, a hidrovetés, a befogadási eljárás előkészítésének konkrét munkálatai és a növénytelepítés” – magyarázta. Hozzátette, a projekt keretében ugyanakkor a zöldfelületek száma is bővült, például a Donát úti részen 1,2 hektárral, és a közvilágítási rendszert is korszerűbbé és hatékonyabbá tették a LED-es és távvezérlő világítási rendszerekkel.

Ezt gondolják a közelben lakók

Panaszokat folyamatosan olvashattunk a közösségi médiában a folyópartot érintő felújításról az elmúlt két évben. Legutóbb Emil Boc polgármester Facebook-posztja váltott ki felháborodást a kommentszekcióban és a kolozsvári civilek csoportban. Egy kommentelő azt írja, hogy vette a fáradtságot, és megszámolta, hogy a polgármester többet posztol a munkálatokról, mint ahány munkást a kolozsváriak az építkezésen láttak. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy vannak minőségbeli problémák a felújításnál, például, hogy a korlátok nem felelnek meg az előírásoknak és veszélyeztetik az emberek biztonságát, ellenőrizni kellene a falépcsők rögzítéseit, amelyek a tél folyamán meg fognak engedni, illetve több helyen a talaj lecsúszott, és sok helyen esőzés után nem lehet járni a sár miatt.

A kolozsvári civilek csoportban egy helybéli lakos így fogalmaz: „amikor a sövényt levágták, azt hittem, hogy azért tették, hogy jobban lássuk a folyót és a vízhez is közelebb mehessünk. De a sövényt azért vágták le, hogy a helyébe szürke kerítést húzzanak fel, ami nagyon csúnya”. Mások azt nehezményezik, hogy nagyon szürke lett a korábban zöld Szamos-part a letérkövezett terek és lépcsők miatt, ugyanakkor a „legolcsóbb és legrondább sövényt ültették el”. „Tisztán és rendezetten néz ki, mint egy pláza, nem mint egy park” – írja egy kolozsvári. Mások szerint jobb lenne nem sietni a munkálatokkal, hiszen még egy évig lehet tűrni az építkezést, különben tavasszal „arra ébredünk, hogy nincs fű, sok a száraz fa, elmozdultak a sétányok, és göröngyösek, sárosak az utak”.

Oláh Emese megkeresésünkre elmondta, figyelembe veszik a lakosok megjegyzéseit és ezek elemzése után, és különböző helyszíni megfigyelések alapján bizonyos területeken fejlesztésekre is sor kerül – például a tervezett közvilágítási rendszert kiegészítik a jelenleg elégtelennek ítélt területeken elhelyezett rendszerekkel.

A környezetvédők szerint sok hibát elkövettek a munkálatok során

Megkeresésünkre Adrian Dohotaru a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom Egyesület (SOS) elnöke elmondta, sok más kolozsvárihoz hasonlóan ő is csalódott a Szamos-part projekt végeredménye miatt, mert számos hibát elkövettek. „A legfőbb hiba a nemzetközi projektversenyen történt, ahol a városháza és a Romániai Építészek Rendje nem vette be a zsűribe a Román Vizek Országos Hatóságát (ANAR), hogy ne csak a győztes, hanem az összes csapat által javasolt renaturációs megoldásokat minden intézményi szereplő elfogadja. A második nagy hiba az volt, hogy a zonális rendezési tervből (PUZ) indultak ki, nem pedig a főtervből” – fogalmazott.

Emiatt fordulhatott elő, hogy az Armătura parkot és a Vasutas parkot nem kötötték össze és alakították egy parkká összekötő híddal, ahogy azt az egyesület már régóta javasolta. A harmadik nagy hiba a civil aktivita és környezetvédő szerint az volt, hogy nem tájékoztatták a lakosokat megfelelően, és a projektdokumentáció sem volt fellelhető, amikor jelentősen megváltoztak a kezdeti fázishoz képest a tervek.

„Az eredeti kék-zöld projekt így sokkal szürkébb lett. Ha ezt előre közölték volna, akkor biztosan közbeléptünk volna. Remélem azonban, hogy a továbbiakban tiszteletben tartják a tervezők által meghirdetett általános alapelveket, és a végső projekt kevésbé lesz szürke, mint most. Az új kerítések sem esztétikusak a víznél, ahogy a fehér kavicsok sem, valamint a helyenként túl sok párhuzamos sétány” – magyarázta. Pozitívumként kiemelte azonban, hogy sokkal jobbak a gyalogos- és kerékpáros utak, még ha a biodiverzitás eleme hiányzik is, és nem épültek a hidak alatt átkelőhelyek, amelyek az utak folytonosságát biztosították volna.

Adrian Dohotaru értékelése szerint a Rózsák parkjánál lévő lépcsők is jól sikerültek, hiszen néhány helyen le lehet sétálni a vízhez korlát nélkül, és örül annak is, hogy a parknál lebontották a kerítést, ahogyan azt már régóta kérték. De jó lenne, ha ezt minden vízközeli parknál és sportbázisnál megtennék, mondta. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a nemrég elnyert megyei szintű kerékpárút-projektre is, amely szintén a Szamoshoz és több tóhoz kapcsolódik. „Figyelemmel fogjuk kísérni, hogy a tervezés és a kivitelezés minőségi legyen, hogy egész Kolozs megyében legyenek kerékpárutak, sétányok, zöld területek a folyó mellett és tavaknál. Javasoljuk az illetékes hatóságoknak, hogy ez a folyosó legyen Kolozsvár egyik fenntartható fejlődési irányvonala” – nyilatkozta.