banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

FRISSÍTVE - Ködösítenek a hatóságok az oltási kampány számaival

FRISSÍTVE - Noha a hivatalos kommunikáció nem takarékoskodik a hízelgő jelzőkkel a Covid-19 elleni oltási kampány sikerességéről, a valóság korántsem annyira fényes. Ellenkezőleg, európai szinten Románia a sor végén kullog.

Európa-szerte a felnőtt lakosság közel harmada, 30,6 százaléka megkapta a Covid-19 elleni oltás legalább egyik adagját. Romániában ez az arány csaknem harmadával kisebb, mindössze 21,4 százalék az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) csütörtök reggeli adatai szerint.

Klaus Iohannis államfő csütörtökön kijelentette: Románia „rendívül jól áll” az oltások terén, „a számok napról napra egyre jobbak”. Valójában európai szinten Romániánál mindössze Horvátország, Lettország és Bulgária teljesít rosszabbul. A sor élén Magyarország áll, 50,5 százalékkal.Klaus Iohannis megkapja a vakcina első adagját | Fotó: presidency.ro

A felnőtt romániai lakosság 12,7 százaléka megkapta valamelyik vakcina mindkét dózisát. Ezzel enyhén – egytized százalékponttal – meghaladja az Európai Gazdasági Térség (a 27 európai uniós tagállam plusz Izland, Liechtenstein és Norvégia) átlagát, amely jelenleg 11,4 százalék.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban a bukaresti illetékesek előszeretettel emlegették ezt a mutatót: a teljes oltottságot tekintve ugyanis Románia az utóbbi időszakban tartósan az első négy-öt tagállam egyike volt. Jelenleg a hetedik a sorban, és nem kevesebb mint 13 állam „üldözi”, legtöbb két százalékpontos hátránnyal. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a trendeket illetően sokkal relevánsabb a legalább egy adagot megkapott felnőttek száma, hiszen akit egy dózissal már beoltottak, nagy valószínűséggel a másodikra is jelentkezni fog.A legalább egy dózissal beoltottak aránya az Európai Gazdasági Térség országaiban 2021. május 6-án (%) | Forrás: ECDC

Sokatmondó, hogy – szintén az ECDC adatai szerint – Románia eddig 7,3 millió adag oltóanyagot kapott, és eddig 5,3 millió dózist használt fel. A naponta oltásra jelentkezők száma lassan egy hónapja negyedével-harmadával elmarad az oltóközpontok nominális kapacitásától.

Az oltáskampánnyal kapcsolatos hivatalos kommunikáció sok tekintetben félrevezető. Miközben a koordináló bizottságot vezető katonaorvos napi rendszerességgel nyilatkozik a sajtónak, valahogy nem sikerül megosztania a nyilvánossággal alapvető információkat a kampányról. Nem tudjuk például, hogy mekkora hányadát oltották be az időseknek, más kockázati csoportoknak vagy akár az egészségügyi dolgozóknak.

FRISSÍTÉS - A törvényes határidőt jócskán túllépve, hiányosan válaszolt közérdekű adatigénylésünkre az oltási kampányt koordináló országos bizottság. Sajnos a kérdéseink egyik részét egyáltalán, másik részét csak részlegesen válaszolták meg. Továbbra sem tudjuk például, hogy az egészségügyi dolgozók mekkora hányada kapta meg a Covid-19 elleni oltást, illetve csak hozzávetőleges képet kaphatunk arról, hogy az egyes kockázati kategóriák milyen arányban szereztek védettséget.

Az utóbbit illetően a hatósági kommunikáció nemcsak ködös, hanem bizonyíthatóan hamis. Az ECDC kimutatása szerint – amely a román hatóságoktól kapott jelentéseken alapszik – az egészségügyi személyzetet százszázalékosan beoltották, miközben a sajtóban naponta találkozni hírekkel, amelyek ezt az információt cáfolják.

A nagyszebeni sajtó április 29-i beszámolója szerint nem volt beoltva a megyei sürgősségi kórház kardiológiai osztályának vezetője, Gabriela Eminovici, aki aznap belehalt a Covid-19 szövődményeibe. A Republica.ro portál szerint a Suceava megyei kórházban az 1500 alkalmazott mindössze ötödét oltották be. Amúgy a moldvai megye székhelyén korábbi hírek szerint azért késett az oltási kampány rajtja, mert nem akadt tíz orvos-jelentkező, akivel megnyitották volna az oltóközpontot.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az oltási kampányt koordináló bizottság eleve jócskán alábecsülte az első szakaszban beoltandók létszámát. A vonatkozó közlemény 250 ezer főről tesz említést, illetve sikerként könyveli el, hogy az említett keret 67,5 százaléka megkapta a vakcinát január 14-vel bezárólag. A dátum azért fontos, mert azon a napon zárult le elvileg a kampány első szakasza, és kezdődött a kockázati csoportok oltása. Csakhogy az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Romániában valamivel több mint 410 ezer egészségügyi alkalmazott és szociális gondozó dolgozik. Ezt figyelembe véve az első szakaszba soroltak mintegy 40 százalékát sikerült beoltani a január 14-i határidőig.

Románia egyike annak a négy országnak (Hollandia, Liechtenstein és Németország mellett), amely nem közöl korosztályokra lebontott adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központtal. A másik három állam motivációit nem ismerjük, de Románia esetében valószínűleg az lehet az ok, hogy aránytalanul sok fiatalt oltottak be – miközben mindenhol másutt az idősebb, veszélyeztetettebb korosztályt részesítették előnyben –, és ezzel nem szívesen dicsekednek az európai porondon.

Az említett tényt egyébként az illetékesek megpróbálják a hazai lakosság elől is elfedni. A koordináló bizottságot vezető Valeriu Gheorghiță – amint arra a Szabad Európa román adása is felfigyelt – rendszeresen megtévesztően beszél a kockázati csoportok átoltottságáról. Május 5-i sajtótájékoztatóján például hangsúlyozta, hogy „összesen csaknem másfélmillió veszélyeztetett” kapta meg a vakcinát, „ami az oltási kampány második szakaszában beoltott személyek 77 százalékának felel meg”. A valóság ennek a fordítottja: a Covid-19 betegség súlyosabb formáinak kitett, 60 évnél idősebb korcsoportban 74,4 beoltatlan, és mindössze 25,6 százalék kapta meg valamelyik vakcina legalább egyik dózisát.Idős beoltottak korcsoportok szerint a legutóbbi elérhető, április 30-i adatok szerint | Forrás: CNCAV

Hogy a katonaorvos homályos megfogalmazásai nem véletlenek, arra utal az is, hogy hiába próbáltunk részletes információkat szerezni az oltási kampányt koordináló országos bizottságtól, egyszerűen figyelmen kívül hagyták adatszolgáltatási kérelmünket. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a kampány három szakaszában hányan regisztráltak, illetve hányan kapták meg az oltást kategóriánként (egészségügyi alkalmazottak és szociális gondozók; 65 évnél idősebbek; krónikus betegek; kritikus infrastruktúrában dolgozók; általános lakosság).

A hivatalos válasz hiányában is tényként kezelhetjük, hogy – főként szervezési okokból – eddig elsősorban a digitális készségekkel rendelkező, fiatal és/vagy urbánus lakosság oltatta be magát. Erre utal egyrészt a józanész, másrészt a rendelkezésre álló kevés adat, miszerint az oltottsági lista élén a legnagyobb agglomerációkat magukba foglaló megyék állnak (Bukarest, Kolozs, Temes, Brassó).

A háziorvosok bekapcsolódása az oltási kampányba javíthatja a helyzetet a vidéki településeken, bár ezzel kapcsolatban is akadnak aggasztó tényezők. Egyrészt a háziorvosi hálózat megehetősen foghíjas vidéken, másrészt a több mint tízezer kabinet közül eleve alig háromezer vesz részt az oltásban.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?