Egyelőre várják, hogy a bíróság megszövegezze és kiküldje a bírósági határozatot, amely semmissé nyilvánítja az úzvölgyi temetőben felállított román emlékmű és a betonkeresztek építési engedélyét, kötelez azok lebontására, az eredeti állapot visszaállítására. Ezt mondta el a Maszol megkeresésére Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község polgármestere és Kis Júlia ügyvéd, aki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megbízásából Csíkszentmártont képviselte az ügyben.

Amíg nem kapják meg a hivatalos kiközlést, nem nyilatkozik a további lépésekről, annak ismeretében egyeztetnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és Hargita Megye Tanácsának jogászaival, mondta Birtalan Sándor.

Adminisztratív procedúra a bírósági határozat véglegesítése, megszövegezése, majd kiközlése, ezután lehet végrehajtóhoz fordulni, ha ezt szükségesnek találják, mutatott rá Kis Júlia. Hozzátette, a jogszabályok pontosan leírják, milyen törvényes lehetőségek vannak ilyen helyzetekben, több lépésre lehet szükség, ezekről Csíkszentmárton önkormányzatának kell döntenie. A lehetőségeket akkor ismertetik, ha megszületnek a konkrét döntések.

Felvetésünkre, hogy a Krónika napilap megkeresésére Lucian-Gabriel Bogdănel bákói prefektus Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához és a Hargita megyei prefektúrához irányított a bírósági ítéletek végrehajtása kapcsán, Kis Júlia leszögezte: a Bákó megyei prefektúra felperesként vett részt az ügyben, ebben a minőségében ő is végrehajtathatná a döntést. A határozatot a Bákó megyei prefektúra javára is kimondták, minden felperes eljárhat, ez adja meg a kormányhivatal minőségét, hogy a határozatot akár kényszerítő intézkedések által is végrehajtathassa, mutatott rá az ügyvéd.

Februárban két jogerős döntés született az ügyben, egyrészt arról, hogy a román parcellát önkényesen alakították ki, és le kell bontani a kereszteket, valamint arról is, Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata jogtalanul telekkönyveztette saját tulajdonaként a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó magyar katonatemetőt

Hangsúlyozta, ha eltekintünk a bírósági határozattól, valóban óvatosan kellene eljárjon a moldvai megye prefektúrája, hiszen bár 2019-ben még azt állította, Dormánfalvához (Dărmănești) tartozik a temető, azóta különböző bírósági döntések kimondták, hogy Csíkszentmárton közvagyona. Ha az ügyben nem lett volna felperes, valóban óvatosan kellene kezelnie a határozat végrehajtását, hiszen az úzvölgyi temető mégsem Bákó megyéhez tartozik, szögezte le a jogász.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalakon közvetített heti értékelőjében arról beszélt, egyeztet a Bákó megyei vezetőkkel, és ha csak „valaki kívülről nem fogja megbotlasztani”, megtalálják a közös hangot. A Hargita megyei közgyűlés elnöke különben azt szorgalmazza, hogy minden katonasírt tárjanak fel és jelöljenek meg, „ezzel kifogják a szelet a szélsőségesek vitorlájából”. Ugyanakkor arról is beszélt, nem szabadna kérdés legyen, hogy egy jogerős bírósági ítéletet végre lehet-e hajtani.

A román szélsőségesek egy kis csoportja legutóbb február 18-án vonult be az úzvölgyi temetőbe, Mihai Târnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnökének vezetésével. Akkor azt hangoztatták, nem lesz könnyű „kitépni a földből 52 keresztet és egy műemléket”, még ha erről jogerős bírósági döntés is rendelkezik. Visszautasítják Borboly Csaba, „diplomatikus” megoldását, hogy a kereszteket máshová költöztessék, és azzal fenyegetőznek, ha ezt megpróbálják, akárcsak 2019-ben, legalább ötezer román vonul be a temetőbe. Szerintük nincs szükség engedélyekre, a jóváhagyást a román katonák vérével írták.

Constantin Toma dormánfalvi polgármestert többször is kerestük személyes telefonján, az üzenetünkre sem válaszolt. A polgármesteri hivatalból viszont azt az ígéretet kaptuk, hogy visszahívnak a válaszaikkal. Ha megteszik, cikkünket frissítjük.

Mint ismeretes Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019 június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként.