Kiskorúak droghasználata: „függőségről beszélünk, ha negatív érzések elnyomására használják a kábítószert”
Milyen jelei vannak a kábítószer-fogyasztásnak? Mennyire lehet hatékony, ha kiképzik a pedagógusokat a droghasználat jeleinek felismerésére? Hogyan hat a testi és a mentális egészségre a pszichoaktív szerek fogyasztása? Hogyan nyújthatunk segítséget a drogproblémákkal küzdő fiataloknak? – Kalóz János György pszichológus és addiktológus segítségével jártuk körül a fiatalkori drogfogyasztás témáját.
Az utóbbi időszakban többször is foglalkoztunk a droghasználat témájával, hiszen gyakran elrettentő hírekkel van tele a sajtó. Beszámoltunk arról is, hogy már 10 éves gyermekeket kezelnek kórházban kábítószer-fogyasztás miatt, azonban egyre több olyan esetre derül fény, amikor kiskorúak az iskolában, a tanórák alatt fogyasztanak különböző pszichoaktív szereket. Arra próbáltunk választ keresni, hogy mit tehet a szülő, ha a gyermeke kábítószert fogyaszt, legutóbbi cikkünkben pedig két fiatal vallotta be, hogy valójában milyen egyszerű kábítószerhez jutni az iskolában.
Az addiktológustól azt kérdeztük, milyen jelei lehetnek az aktív drogfogyasztásnak, hogyan ismerhető fel, ha egy személy kábítószereket használ. Kifejtette, a szájszáradás, az izzadás, a pupillatágulás is mind a drogfogyasztásra utalhat, de nagyon fontos, hogy csupán a fent említettek alapján nem erősíthető meg, hogy valóban szerhasználatról van szó. „Nagyon veszélyes játék, ha kizárólag a jelekbe próbálunk kapaszkodni, mivel nem csak ennyiről szól a dolog: a jelek sok mindenre utalhatnak. Fontos azonban az, hogy a szülő észrevegye a gyermekén a hirtelen változásokat: ha megváltozik a viselkedése, a hangulata, a tanulmányi eredményei rosszabbodnak, esetleg hirtelen kerülni kezdi az iskolát. Figyelni kell tehát a nagyon gyorsan, rövid időn belül megjelenő változásokra. Ugyanakkor ezek alapján sem jelenthető ki egyértelműen, hogy drogfogyasztásról van a háttérben” – magyarázta az addiktológus.
Ilyenkor sokszor a szülők, a tanárok aggodalmukban egyenesen rákérdezhetnek a kábítószerek fogyasztására, azonban ebben a helyzetben a szerhasználó mindig tagad. Ez egyfajta patthelyzetet teremt, hiszen ha nincs bizonyíték, akkor segítség sem nyújtható.
„Ha felmerül a gyanú, érdemes utánanézni, hogy találunk-e a kiskorú szobájában erre utaló bizonyítékokat. Ez nem szép dolog, de ilyen esetekben léphetünk, hiszen egy súlyos problémáról van szó” – részletezte. Például kis csomagocskákat, égetett kanalat, esetleg fecskendőket, tűket, cigarettapapírt kereshetnek a szülők.
Mégis az a legbiztosabb, amikor a szerhasználó előáll és bevallja, hogy problémái vannak, segítséget kér, mert a jelekből nem állapítható meg, hogy a személy drogozik. „Nincsenek nagyon konkrét, megfogható jelei, komplex megközelítést igényel a téma feltárása” – fejtette ki Kalóz János György.
Lelki és testi leépülés
A kábítószer-használat az egyén fizikai és mentális egészségében is komoly károkat okozhat. Egy idő után beszűkülést eredményez, abban a helyzetben pedig kizárólag az a fontos, hogy hogyan juthat droghoz a személy, hogyan élje túl az elvonási tüneteket, a drog körül forognak a gondolatai. Ugyanakkor a memória is károsul, a szociális kapcsolatok hanyatlanak, ilyenkor bizonyos érzelmi szükségleteket nem elégít ki, de az önmegvalósítás sem foglalkoztatja az aktív szerhasználót. „Egyre nehezebb lesz az érzelmekről való beszélés, egy drogfüggő például nagyon vigyáz arra, hogy ne beszéljen az érzelmeiről, próbálja figyelmen kívül hagyni azokat. Úgy éli meg, hogy neki nem is lehetnek érzelmei, ellenkező esetben szembe kell nézniük a fájdalommal, esetleg beszélniük kell róla” – tudtuk meg a pszichológustól.
Az egyén fizikai egészsége is jelentősen romolhat, attól függően, hogy milyen kábítószert fogyaszt, hiszen a különböző szerek másféleképpen, más intenzitással hatnak. Például az amfetaminok nagyon gyorsan fogyáshoz vezetnek, komoly leépüléshez. Az ópiátok – ide tartozik a heroin is – esetében az elején lassabban kezdődik a leépülés, aztán súlyos egészségügyi problémákhoz vezet a használat – magyarázta.
Kiképeznék a tanárokat
Mint ismert, a bűnbandák a tudatmódosító szereket rendre helyi fiatalok körében értékesítik, így az sem meglepő, hogy a diákok már az iskolai tantermekben is kábítószereket fogyasztanak. Nemrég például az egyik bukaresti iskolában füstölőpálcikával próbálták leplezni a kannabisz jellegzetes szagát. Az Országos Drogellenes Ügynökség ezért olyan rendeleten dolgozik, amely lehetőséget teremt arra, hogy a pedagógusokat kiképezzék: figyeljék a jeleket, és amennyiben a diák viselkedése megváltozik, forduljanak az iskolai tanácsadóhoz. Ugyanakkor azt is szeretnék elérni, hogy abban az esetben, ha egy kiskorú drogfogyasztás miatt kórházba kerül, hívjanak hozzá szakembert, mielőtt hazaengednék.
Kallós Zoltán oktatási államtitkár részt vett a képviselőház tanügyi bizottságában szervezett vitán, ahol elmondta: a tervek szerint havonta körülbelül 40 tanárt képeznének ki arra, hogy felismerjék a drogfogyasztás jeleit a diákok körében. Egyrészt megismertetnék a főbb drogkategóriákat a pedagógusokkal, majd ezek fogyasztásának jeleiről is információkat kapnának.
Kalóz János György szerint kérdéses, hogy ezt a tervezetet egyáltalán megvalósíthatják-e. Ugyanakkor a fent kifejtettek alapján elmondható az is, nem biztos, hogy ez a stratégia eredményekre vezet, mivel csak a jelek alapján nem állapítható meg, hogy a személy drogozik. Úgy véli, az mindenképp jó, hogy tanítanák a pedagógusokat, viszont kérdés az is, hogy kik képeznék ki a tanárokat, hiszen nem csupán egy gyorstalpalóra van szükség.
Mindenképp a prevencióra kéne fektetni a hangsúlyt és olyan embereket kiképezni, akik szívvel-lélekkel elkötelezték magukat az ügy mellett. Fontos lenne az is, hogy olyanok beszéljenek a diákoknak, akiknek van tapasztalatuk. „A jelenlegi iskolai kampányoknak van egy elijesztő jellege, de ez a tinédzserekre nem hat” – magyarázta az addiktológus.
Egy jól működő prevenció hosszú távú kell hogy legyen, többféle beavatkozást kellene alkalmazni. „Egyelőre csak álmodozom, hogy ez megvalósul valaha Romániában, mert előbb arra van szükség, hogy az országnak legyen egy jó stratégiája”, véli.
Gondok és függőség
A fiatalokat elsősorban a kíváncsiság vezérli a kábítószerek kipróbálásában, de ha tartós ideig használja azokat, akkor feltételezhetően komoly gondok vannak a háttérben. Az addiktológus erről azt gondolja, létezik a gond, annak pedig van egy negatív következménye, például szorongás, a pszichoaktív szer pedig a következményre hat, arra az érzésre, amit az ember elnyomna. „Tehát ha arról beszélünk, hogy ezen érzés megszüntetésére használja a kábítószert, akkor egyértelműen függőségről beszélünk, és szakember beavatkozására van szükség” – hívta fel a figyelmet Kalóz János György.
Az országos drogellenes hatóság (ANA) tavalyi jelentése alapján a 15–34 év közötti fiatalok körében a legelterjedtebb a drogfogyasztás. A DIICOT is felhívta a figyelmet arra, hogy növekvő tendenciát mutat a kábítószer-fogyasztás a diákok körében. A drogellenes hatóság legutóbbi kimutatása alapján a diákok 9 százaléka vallotta be, hogy legalább egyszer már használt valamilyen tudatmódosító szert. A valóságban sokkal nagyobbak lehetnek ezek a számok.
CSAK SAJÁT