Kisebbségvédelem: a román állam hallani sem akar a közösségi jogokról
Romániában az egyéni kisebbségi jogoknak számos törvényi eleme van, sajnos ezeket a jogszabályokat nem alkalmazzák következetesen, és közben a román állam hallani sem akar a közösségi jogokról – mondta Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kisebbségvédelem: a nemzetállamtól Európáig című beszélgetésen. Szerinte a román társadalom szintjén kisebb az ellenkezés az autonómiával szemben, mint a politikai osztályban.
„A román politikumra nemcsak a kisebbségi jogok terén, de a közpolitikákban általában jellemző a fejetlenség, az átgondolatlanság és a következetlenség, épp ezért fontos, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen a törvényhozásban, mert csak így lehet előrelépni ezen az ingoványos talajon, ami a román politika jellemzője” - fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Hozzátette: európai perspektívából nézve a kilencvenes években a dél-szláv háború következményeként született meg a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta, mert a nyugati államok felismerték, hogy valamit tenni kell.
„Az uniós csatlakozási feltételek közé szintén ennek következményeként emelték be a kisebbségvédelmet a koppenhágai kritériumrendszer részeként. Azt azonban, hogy az ukrajnai háborúnak milyen következményei lesznek ezen a téren, csak történelmi távlatból lehet majd megítélni" - mondta Vincze Lóránt. Nagyon fontos előrelépésnek nevezte ugyanakkor, hogy a magyar kormány érdekérvényesítésének köszönhetően a csatlakozási tárgyalásokban most már tényleg fehéren feketével megjelenik, hogy Ukrajnának ki kell alakítania a kisebbségi jogok rendszerét, és vissza kell térnie a 2015 előtti kisebbségi normákhoz. Mint mondta, ezt az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások során meg fogja követelni.
A Szalayné Sándor Erzsébet, a magyarországi Alapvető Jogok Biztosának Hivatala biztoshelyettese és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő részvételével, Pataky István, lapunk főszerkesztő-helyettesének moderálásával az RMDSZ Jakabffy Elemér sátrában szervezett beszélgetésen az EP-képviselő azt is elmondta: a belpolitikai küzdelem mellett az európai kisebbségi normarendszer kialakítását folytatni kell.
Egy másik, a magyar EU-elnökség célkitűzéseiről szóló kerekasztal-beszélgetésen az RMDSZ poliyikusa kiemelte: a romániai magyarok számára az EU nem öncélú közeg. „Számunkra egyértelmű, hogy a legtöbb célunkhoz európai keretben tudunk megoldást találni, pénzügyi forrásokat szerezni vagy támogatásra lelni. A kohéziós alapok, a közös agrárpolitika, a schengeni csatlakozásunk, a kisebbségvédelem ilyen ügyek, és ha ezek nem alakulnak jó irányba, akkor nem mondhatjuk azt, hogy az EU-ban minden szép és minden jó”– fogalmazott Vincze Lóránt. Az EP-képviselő köszönetet mondott Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterének és a magyar kormánynak, hogy a kisebbségvédelem témáját, csomagban az európai kulturális hagyaték megőrzésével, annak ellenére is fölvetik a magyar soros uniós elnökség során, hogy az az intézmények átalakulásának időszakában csak korlátozott mozgásteret biztosít számukra.
Bóka János a beszélgetésen elmondta: az európai parlamenti választásokon kifejezésre jutott a változás igénye, és a magyar uniós elnökség felelőssége, hogy ennek a változásnak az igényét képviselje, megjelenítse. A megállapította: az elmúlt öt évben Brüsszel elhibázott válaszokat adott számos területen, amelyek közül a versenyképességet, kohéziót, mezőgazdasági politikát, és demográfiai kihívásokat emelte ki. Bóka János szerint a magyar uniós elnökség speciális abban a vonatkozásban, hogy egy intézményi ciklust lezáró, másikat kezdő elnökségről van szól, amikor lehetőség van arra, hogy az EU következő 5 évének politikai irányait befolyásoló, korrekciós jelzéseket tegyen.
„A változás politikai konfliktusokkal jár. Akkor járunk el felelősségteljesen, ha az őszinte közvetítő szerep megtartása mellett ezeket a konfliktusokat azért bevállaljuk" - idézte az MTI a tárcavezetőt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy kibékíthetetlen nézetkülönbségek vannak az Európai Unió szerepével kapcsolatban. Az egyik iskola szerint az integrációnak az a lényege, hogy a tagállamok együttműködjenek azokon a területeken, ahol az önálló féllépés nem célravezető, abból a megfontolásból kiindulva, hogy együtt erősebbek, mint külön-külön, és „együtt is megmaradhatnak mindannyian annak, akik". A másik iskola szerint az integráció lényege az integráció maga. Vagyis nem az a lényeg, hogy az integráció hordoz-e hozzáadott értékeket, hanem az a lényeg, hogy az integráció egyre mélyüljön.
Bóka János szerint ezért alapvető szemléletváltásra van szükség, amely az integráció hozzáadott értékére alapoz. „Ez alapján kell az EU sikerességét megítélni, és ez alapján mondani azt, hogy az elmúlt 5 évben kulcsfontosságú területeken az EU kudarcot vallott, mert a közös fellépés nem hozta meg azt a hozzáadott értéket, amit a tagállamok külön-külön nem értek volna el" - mutatott rá a miniszter.
Valentin Stan történész, politikai elemző szerint Európa sajnos ma egy olyan konfliktust táplál, amelyben naponta ezrek halnak meg. Szerinte az a kérdés, mikor tévedett Európa: amikor a 90-es években, a volt Jugoszláviában zajló romboló konfliktus idején az EU betiltotta bármilyen fegyverzet átadását a konfliktusban álló feleknek, hogy adjon egy esélyt a békének, vagy most, amikor számos európai vezető támogatja a hadi felszerelések átadását a felek egyikének.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
