A SRI átengedte a Székelyföldet a magyar titkosszolgálatoknak, hangzott el a határon túli románok marosfői szabadegyetemén.

A székelyföldi románok egyik legégetőbb problémája a demográfiai fogyás, fennáll a veszély, hogy néhány emberöltőn belül fizikailag eltűnnek - jelentette ki csütörtökön a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának (FCRCHM) elnöke. Dragoş Burghelia a határon túli román közösség idén huszadik alkalommal megtartott marosfői nyári egyetemén szólalt fel.

Beszédében kifejtette: a fogyás oka, hogy a Hargita és Kovászna megyei román fiatalok elhagyják a régiót, mert az állam nem ösztönzi őket a szülőföldön maradásra. Ezen szerinte úgy lehet segíteni, ha az állam esélyt teremt a térség fejlődésére, és anyagi lehetőséget kínál a fiataloknak.

Burghelia szerint Hargita és Kovászna megyében „egymással párhuzamosan” él a román és a magyar közösség, nincs közöttük párbeszéd és együttműködés. Azt mondta: míg három évtizede jelentős volt a térségben a vegyes házasságok száma, mára már „az etnikai szeparatizmus” jellemzi az oktatást, a kultúrát és a sajtót. „A románok sajnos egyre kevesebben vannak és egyre elkülönültebben élnek, a magyarok pedig elszigetelődtek az oktatási intézményekben és az önkormányzatokban. Ez természetesen elősegíti egy olyan negatív forgatókönyv kialakulását, amelyben a másik fél mindig az ellenség” - jelentette ki.

A FCRCHM elnöke fontosnak nevezte a térségben konkrét változásokat eredményező hosszú távú közpolitikák kidolgozását. Példaként említette a román kulturális projektek támogatását, a román történelmet népszerűsítő helyszínek fejlesztését, a román nyelvű oktatás és média finanszírozását.

A Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) szenátora, Ionuţ Neagu a nyári egyetemen a régióban élő románok problémáinak megoldására tett lépésekről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, megszűnhet Hargita és Kovászna megye egyetlen színháza, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, ha a kormány elfogadja a takarékossági intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet.

A politikus elmondta: tervezetet készült benyújtani a parlamentbe az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201-es számú ajánlásának romániai alkalmazásáról, ami lehetővé tenné, hogy a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő román közösség költségvetési támogatást kapjon. Az ajánlás szerint ugyanis, ha egy ország többségi lakossága egy adott régióban kisebbségben él, az országnak ugyanolyan jogokat kell biztosítania a közösség számára, mint a nemzeti kisebbségeknek, beleértve a költségvetési támogatásokat is.

Hibrid háború folyik

A Határon Túli Románok Közalapítványának elnöke, Eugen Popescu felszólalásában drámainak nevezte a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét. Azzal vádolta a román államot, hogy egyre kisebb mértékben van jelen ebben a két megyében. Kijelentette, hogy az állam kivonulása a régióból nemzetbiztonsági problémákat is felvethet. Aggasztónak nevezte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat Brassóba költöztette a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi részlegét, és ezzel „átadta a helyet” a térség iránt érdeklődő magyar titkosszolgálatoknak.

Popescu azt is hangoztatta, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében „a magyar állam hibrid háborút folytat a román állam ellen”. Szerinte a háború egyik elemét a magyar közösségnek nyújtott budapesti anyagi támogatások jelentik, de része a budapesti kormány politikai befolyása is, amely révén „az RMDSZ gyakorlatilag a Fidesz fiókpártjává vált”.

A nyári egyetemen felszólalt egy kovásznai ortodox pap, Vasile Antonie Tămaş is, aki azt javasolta a román pártok képviselőinek és szenátorainak, hogy alakítsanak egy „fogadóbizottságot”, amikor legközelebb Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusnáfürdőre érkezik.

A határon túli románok huszadik nyári egyeteme augusztus 15-20. között zajlik Marosfőn, főszervezője a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma.