Kihirdette csütörtökön Klaus Iohannis államfő a különnyugdíjakat szabályozó törvényt. Az Alkotmánybíróság észrevételeit követően az új változat sokkal enyhébb, különösebb a bírákra vonatkozóan.

A különnyugdíjak adója 20 százalékra emelkedik ugyan, de a bírák és ügyészek nyugdíját a pályafutásuk csúcsán elért jövedelmük alapján számítják majd ki. A nyugdíjkorhatáruk pedig csak 2063-ban éri el a 60 évet. A képviselőház október 16-án fogadta el döntő házként a jogszabály alkotmánybírásági határozathoz igazított szövegváltozatát.

A módosított törvény szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év. Nyugdíjuk a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka, és nem lehet nagyobb az adott munkakörben kapott utolsó fizetésük nettó összegénél.

A jogszabály szerint a nyugdíjkorhatárt elért bírák, ügyészek, alkotmánybírák, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, illetve a 221-es törvény hatálya alá tartozó jogi szakszemélyzet tagjai akkor jogosultak szolgálati nyugdíjra, ha legkevesebb 20 éven át töltötték be a felsorolt funkciók valamelyikét. A nyugdíj összege a 25 évből hiányzó szolgálati évek számával egyenlő százalékkal csökken.

Azok a személyek, akik kitöltötték a 25 év szolgálati időt a felsorolt tisztségek valamelyikében, akkor is jogosultak a szolgálati nyugdíjra, ha nyugdíjba vonulásukkor más területen dolgoznak. Ebben az esetben a szolgálati nyugdíjuk egy hasonló tisztségben, hasonló rangban és hasonló szolgálati idővel rendelkező bíró vagy ügyész utolsó 48 havi bruttó jövedelme átlagának a 80 százaléka. Ebben az esetben csak azok a bírák és ügyészek jogosultak szolgálati nyugdíjra, akiket önhibájukon kívül mentettek fel tisztségükből.

A törvény korábbi változatát a legfelsőbb bíróság júniusban támadta meg az alkotmánybíróságon, az alkotmánybírák pedig augusztusban egyes előírásait alaptörvénybe ütközőnek nyilvánították.

Mint megírtuk, az RMDSZ álláspontja, hogy a szolgálati nyugdíjak – az úgynevezett speciális nyugdíjak – összegének meghatározására az egyetlen elfogadható kritérium a hozzájárulás elve.  Miklós Zoltán, háromszéki képviselő emlékeztetett, hogy az RMDSZ az államelnöki juttatás összegét meghaladó összes jövedelem drasztikus megadóztatását javasolta, ezért nevetségesnek tartja a nyugdíjak nem hozzájárulásos részének adózásával kapcsolatos megoldást, amely alig karcolja a nagy speciális nyugdíjak összegének felszínét.