Mi a bajod a politikával? Mondd el Hunornak! címmel tartottak pódiumbeszélgetést a Kolozsvári Magyar Napokon az RMDSZ Oázis-sátrában. A résztvevőknek lehetőségük volt több mint egy órán keresztül kérdezni a szövetségi elnöktől, a beszélgetés alatt szóba kerültek olyan témák, mint Orbán Viktor tusványosi beszéde, hogy mi a különbség a Fidesz és az RMDSZ között, az erdélyi magyar orvosképzés jövője, a genderkérdés, és az is, hogy mit csinált jól és rosszul az RMDSZ az elmúlt 32 évben.

A beszélgetést Boga Balázs egyetemi hallgató moderálta, első kérdése pedig arra vonatkozott, hogy mit nem szeret Kelemen Hunor a politikában. A szövetségi elnök szerint a politikában rengeteget kell ismételni valamit, hogy az eljusson a közönséghez, és ez időnként intellektuálisan fárasztó, ugyanakkor az újrakezdésnek a kényszerűségét sem szereti, hiszen ciklusonként bizonyos kérdéseket újra kell kezdeni, mivel új emberek, pártok kerülnek a parlamentbe. Mint fogalmazott, szinte nincs olyan ciklus, hogy ne jöjjön új párt a parlamentbe, és ami a kisebbségi jogokat illeti, újra kell kezdeni ezeknek a megtárgyalását.

„A harmadik dolog pedig, hogy az ember nagyon gyakran azzal az illúzióval él, hogyha egy jogot megszereztél, hogyha valamivel kapcsolatosan a többséget meggyőzted, akkor azzal nem kell többé foglalkozni. Az oktatási törvénynél látjuk, a nyelvhasználati kérdéseknél, hogy minden egyes esetben újra kell kezdeni ezt a folyamatot. Hiába volt igazad ezelőtt tíz, húsz évvel valamiben, az nem jelenti, hogy holnap is igazad van ugyanabban a kérdésben” – magyarázta.

Akkor is foglalkoztak a közösségépítéssel, amikor a párt népszerűsége megcsappant

Arra a kérdésre, hogy mit csinál jól az RMDSZ, Kelemen Hunor úgy vélte, valamit csak jól csinálnak, mert évtizedeken keresztül sikerült megőrizni azt a támogatottságot, ami szükséges ahhoz, hogy az önkormányzatoktól a parlamentig a közképviseletet gyakorolhassák. Hozzátette, a jelenlegi kormánykoalícióban szerinte „meg tudják őrizni az ép eszüket, a mértéktartást”, szerinte nem lehet azt mondani az RMDSZ-re, hogy erre vagy arra kileng, megbízhatónak tartják őket, és értékelik a szakmai tudásukat azokban a minisztériumokban, ahol jelen vannak.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy mi az RMDSZ legnagyobb eredménye. A szövetségi elnök szerint először is az, hogy vissza tudott jönni 2009–2010-ben, amikor a gazdasági válság alatt kormányoztak, akárcsak 2007-ben, amikor szintén volt egy nagy veszteségük. „Ez egy nagyon nehéz időszak volt, de akkor is foglalkoztunk kisebbségi kérdésekkel, amikor a választók bizalma megcsappant a politikában, a politikusokban, pártokban” – emlékezett vissza.

Boga Balázs szerint ez a visszajövetel „elég erős pálfordulásokhoz vezetett”, az RMDSZ néha olyanokkal is koalícióra lépett, akikkel évekkel azelőtt „csúnyán összeveszett”. Kelemen Hunor úgy vélte, „a politikában nincsenek örök szövetségesek, a román politikában pedig végképp nincsenek”. „A román politikában nemhogy pártokat, politikusokat sem tudsz mondani, akiknek az elmúlt 32 évben ne lett volna magyarellenes kijelentésük, kirohanásuk. Ilyen szempontból a szövetségesei mindig váltakoztak az RMDSZ-nek, viszont nekünk szükségünk van partnerekre a román politikában, tetszik vagy nem tetszik, mert a politikát többségi szavazásra játsszák, és fontos, hogy legyenek eredményeink” – világított rá. Hozzáfűzte, hogy az elmúlt 32 esztendőben voltak szövetségben szinte mindenkivel, és voltak váltások, de ezek mindig azért történtek, hogy valamilyen formában tudják biztosítani a többséget, hogy eredményesen tudjanak előrelépni. A romániai magyar embereknek nagy többsége kormányzáspárti, de nem minden áron vállalják ezt be, mondta.

Tusványos, Fidesz, RMDSZ

A beszélgetésből nem maradhattak ki az elmúlt hónapok aktuális történései sem, így a moderátor arra is rákérdezett, hogy mennyire elfogadható egy demokrata szövetség számára, hogy a szomszédos ország miniszterelnöke hasonló nyilatkozatot tegyen, mint ami Tusványoson hangzott el. Kelemen Hunor szerint Orbán már „lerendezte ezt a kérdést”, nem kell nekik ezzel foglalkozni, hiszen Bécsben elmondta, hogy félreérthető volt a mondat. Szerinte kontextusból kiragadva lehet egy-egy mondattal játszani, és ezzel a mondatával ez történt. Elmondta, ő nem volt ott a tusványosi beszéden, de amikor elolvasta a szöveget, az első gondolata az volt, hogy semmiről nem fognak beszélni, csak arról az egy mondatról. Hozzátette, másrészt nem fogadja el, hogy őt vagy bármelyik kollégáját felelősségre vonják román politikusok olyan nyilatkozatért, vagy olyan cselekedetért, amit nem ők tettek vagy mondtak.

Arra a nézői kérdésre, hogy mi a legnagyobb különbség a Fidesz és az RMDSZ között, Kelemen Hunor azt mondta: rengeteg különbség van, ők például önmagukban tudnak kormányozni egy országot, az RMDSZ meg nem tud.

Erdélyi orvosképzés, genderkérdés

Szintén nézői kérdés következett, amelyben a felszólaló arra kérdezett rá, hogy mi lesz az erdélyi magyar orvosképzés jövője a szövetségi elnök szerint, ugyanis, mint mondta, nagyon sokan mennek Magyarországra, mert nem teljesen megfelelőek a körülmények a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Kelemen Hunor elmondta, nekik helyben, az egyetemi struktúrákon belül kell elérniük azt, hogy az egyetem a magyar oktatási vonalakat ne mellékvágányra helyezze, „ahogy eddig tették és teszik”, hanem megerősítse. Mint elhangzott, minden egyes esztendőben a beiskolázási számoknál vitáznak, közbe kell lépniük, mert az egyetem kevesebbet kér, mint amennyire igény van. Úgy vélte, az egyik kiút az lehet, hogy megteremtik a klinikai oktatáshoz az infrastruktúrát, mert nagyon gyakran az a kifogás hangzik el Marosvásárhelyen, hogy nem elegendő az infrastruktúra.

A jelenlévők arra is kíváncsiak voltak, hogy mi a szövetségi elnök véleménye a genderkérdésről. Kelemen Hunor úgy vélte, nem szabad ebből a kérdésből ideológiát csinálni, mert abban a pillanatban az szétfeszíti, megosztja a társadalmat. Szerinte a szexualitás egyik vagy másik formája sem lehet ideológiai kérdés. Emellett, mint elmondta, azt gondolja, hogy nem szabad állampolitikát, közpolitikát csinálni a genderkérdésből, mert az „nem közpolitikai kérdés”.

„Én nem is hiszem, hogy jót tennénk, hogyha ebből közpolitikai kérdést csinálnánk. Eddig nem nagyon foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, lelkiismereti kérdésként kezelte az RMDSZ a frakciókban azt, amikor valamilyen értelemben ez a törvényhozásban megjelent. De erről érdemes társadalmi vitát folytatni, és érdemes erről nagyon sokat, és ha lehet, racionálisan beszélni” – zárta mondanivalóját Kelemen Hunor.