A romániai oktatási rendszert sújtó megszorító intézkedések a magyar tannyelvű oktatási hálózatot is érintik, de sikerült megőrizni a kis létszámú osztályokat és az intézmények önállóságát – hangsúlyozta a Maszol megkeresésére Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. Szerinte ez létkérdés, hiszen így a szórványban akár 3–4 diákkal is fennmarad a magyar nyelvű oktatás.

Az államtitkár rámutatott, egyelőre nem csökkent a romániai magyar oktatásban tanuló gyerekek létszáma, ám az elmúlt két évben történelmi mélyponton volt a születések száma, így a következő időszakban lesznek kihívások.

Az államtitkár beszélt a pedagógushiányról, a magyar tannyelvű oktatásban a sajátos román tanterv eredményeiről és a bölcsődeépítési programról is, amely szerinte hosszú távon erősítheti a magyar közösség oktatási rendszerét.

Fájdalmas döntések – Menteni kellett a menthetőt

Az elmúlt időszakban kénytelenek voltak olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek fájdalmasan érintették a pedagógusokat és a diákokat egyaránt, mutatott rá Kallós Zoltán. Felidézte: át kellett alakítani az ösztöndíjrendszert, növelni kellett a tanárok óraszámát, az óradíjakat pedig csökkentették. Hangsúlyozta, szükséges lépések voltak, de senki sem lehet elégedett ezekkel.

Az államtitkár rámutatott, sikerült megakadályozni néhány olyan változtatást, amely súlyosan veszélyeztette volna a kisebbségi – ezen belül a magyar – oktatást. A kis létszámú magyar osztályokat továbbra is engedélyezni tudták, akár 3-4 diákkal is megalakultak osztályok.

Felidézte, a tanügyi törvény előírja, hogy egy iskola csak akkor rendelkezhet önálló jogi személyiséggel, ha elér egy meghatározott diáklétszámot. Ez a szám korábban 300 volt, most 500-ra emelték, ám sikerült elérni, hogy a magyar tannyelvű intézmények esetében érvényben maradt a 300-as küszöb.

Hangsúlyozta, hogy egy településen az egyetlen magyar iskola akkor is megőrizheti jogi önállóságát, ha csupán 100–120 diákja van. Így a kisebbségi intézmények nem veszítették el önállóságukat, ami szórványban, de sok más régióban is létfontosságú. Mint mondta, sikerült „konszolidálni és megőrizni az önálló intézményrendszert ebben a bonyolult időszakban”.

A pedagógusokat különösen érzékenyen érinti az óraszámok növelése, de Kallós Zoltán szerint sokkal fájdalmasabb lett volna, ha a kis osztályokat egyszerűen megszüntetik. Úgy fogalmazott: amikor mérlegelni kellett, a magyar nyelvű oktatás folytonosságának megőrzése volt a legfontosabb szempont. A cél az volt, hogy minél több magyar gyermek magyar nyelvű oktatásban részesülhessen, a lehető legközelebbi településen. „Ez létszükséglet” – tette hozzá.

Nem csökkent a magyar oktatásban a gyereklétszám – A kihívás két-három év múlva lesz

A népességfogyás országos szinten egyértelmű, ám az eddigi adatok szerint – a bölcsődétől, a középiskolai, szakiskolai szintig – a magyar tagozaton a gyerekek száma a tavalyhoz képest nem változott.

A nagy probléma akkor következik be, amikor az a generáció iratkozik óvodába, majd iskolába, akik az elmúlt két-három évben születtek, ugyanis ebben az időszakban történelmi mélyponton volt Romániában a születések arányszáma, hívta fel a figyelmet a szakpolitikus.

„Jelenleg még stabil a magyar tagozatos diákok létszáma: 2002 óta körülbelül 150 ezer diák tanul magyar nyelven” – összegezte Kallós Zoltán. Hozzátette, bölcsődei szinten enyhe növekedést is tapasztaltak, ez főként a Cseke Attila vezetett fejlesztési minisztérium által a közelmúltban indított bölcsődeépítési programoknak köszönhető: az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként bölcsődéket üzemelnek be és működtetnek. Ez az elmúlt 25 évben probléma volt, hogy a bölcsődék az önkormányzatokhoz tartoztak, és korlátozott számban voltak elérhetőek a bölcsődei helyek. A bölcsődék az RMDSZ javaslatára kerültek át az oktatási rendszerbe, így a kisgyermekeket már az alapoktól kezdve szakemberek fejlesztik.

Arra is rámutatott, ameddig a bölcsődék az önkormányzatoknak voltak alárendelve, a bölcsődei csoportokban nem volt meghatározva az oktatás nyelve, általában az alkalmazott az anyanyelvén beszélt a gyerekekekel, legtöbb esetben románul. Sikerült elérni, hogy magyar bölcsődei csoportok indulnak, a szülők már ezen a szinten is választhatják a magyar oktatást, remélhetőleg ez az opció nem változik a beiskolázás során. Korábban előfordult, hogy az óvodába román tagozatra íratták a gyermeket, arra gondolva, hogy már a bölcsődében elkezdte elsajátítani a román nyelvet, és jobb lesz, ha úgy is folytatja. „Közben a 2021-es, vagyis a legutóbbi kiértékelt PISA-felmérés azt igazolta, semmivel sem teljesítenek rosszabbul a magyar tagozaton tanuló diákok, mint a román társaik, sőt valamivel még jobban is” – szögezte le Kallós Zoltán.

Pedagógushiány és megoldási kísérletek

Az államtitkár kitért a pedagógushiányra is, amely országos szinten továbbra is égető probléma. Az eddigi adatok szerint még 12-13 megyében vannak betöltetlen állások, de ez előfordult a korábbi években is. Főként a reál tantárgyakból – fizikából, kémiából, informatikából, sőt hamarosan matematikából is – nehéz elegendő szaktanárt találni. Folyamatosan gondolkodnak, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a pedagógus-szakmát, hiszen akik elvégzik a reálszakot az egyetemen, inkább mérnöki vagy más pályát választanak, nem az oktatási rendszert, mondta Kallós Zoltán.

Megoldásként a kettős szakos képzés bővítését szorgalmazzák. Ezzel növelik az elhelyezkedési lehetőséget, hiszen ha egy pedagógusnak csak földrajz végzettsége van, a jelenlegi tantervek alapján csak több iskolából tudja összegyűjteni a teljes katedrához szükséges óraszámot.

Viszont ha földrajz-történelem szakos, esetenként akár egy iskolában is elegendő az óraszám a teljes álláshoz. Ezzel növekedhet a pálya vonzereje, és enyhíthető a pedagógushiány.

Tanterv-változás: Magyar tagozaton az általános iskolai sajátos román tantervet dolgozzák át

A román nyelv oktatása különösen érzékeny kérdés a magyar tagozaton. Kallós Zoltán emlékeztetett: az idei érettségin azok a diákok, akik végig a sajátos tanterv szerint tanulták a román nyelvet és külön tételekből vizsgáztak, szép eredményeket értek el, a szakoktatásban is tapasztalható minőségi ugrás. Úgy vélte, ez annak köszönhető, hogy a tantervek, tankönyvek jobban segítik a nyelv elsajátítását, a külön vizsgatételek pedig megszüntették a korábbi hátrányt.

Az eredmény természetesen attól is függ, hogy egy generáció mennyire készül, veszi komolyan a megmérettetést, az évfolyamokat nem lehet teljes mértékben összehasonlítani. 

Hangsúlyozta: a román nyelv megfelelő szintű ismerete a magyar oktatás sikerességének kulcsa, hiszen csak így válhatnak a magyar diákok versenyképessé.

A középiskolai kerettantervek már elkészültek, ezek tulajdonképpen azt szabályozzák, hogy a különböző tantárgyakat a különböző szakokon hány órában tanulják majd a diákok. Ezek alapján dolgozzák ki majd ki a tanterveket. Román tagozaton a középiskolában eddig nem volt kompetenciát fejlesztő új tanterv, csak nyolcadik osztályig létezett az új megközelítés. Viszont magyar tagozaton már korábban, vagyis időben elkészültek tantervek, ezeket csak annyiban kell most módosítani, hogy az esetleges óraszám-csökkenés alapján korrigálják, hogy ne terheljék le a diákokat. „A magyar tagozaton a középiskolai sajátos román tanterv bevált” – szögezte le Kallós Zoltán.

Az 5–8. osztályos sajátos román tantervet azonban az államtitkár szerint újra kell gondolni, mert nem hozta a várt eredményeket. „A tantervet úgy kell felépíteni, hogy előkészítő osztálytól tizenkettedig osztályig koherens legyen. Jelenleg a magyar tagozaton van egy teljesen új szemléletű, diákközpontú, kompetenciát fejlesztő elemi osztályos román tanterv, és a középiskolai is megfelelő.

„Közben az 5-8-as nem olyanra sikerült, mint szerettük volna. Egyrészt ez az oka annak,hogy  bár a nyolcadikos képességvizsgán is tetten érhető javulás, mégsem olyan látványos, mint az érettségi vizsgán” – részletezte az államtitkár. Hozzátette, ezen a szinten a tankönyveket is újraírják majd.

Pedagógusképzés és segítség a diákoknak

Az elmúlt években volt egy projektje az oktatási minisztériumnak, európai uniós alapokból sikerült pedagógus-képzést finanszírozni, hogy az új tantervekkel megismerkedjenek, megbarátkozzanak, a szemléletváltás megtörténjen. A képzés viszont megállt az általános iskolai tanárok szintjén, mert 2021- 2023-as időszakban még nem voltak készen tizenkettedig osztályig a sajátos román tantervek. Ezt mindenképpen folytatni szeretnék, próbálnak finanszírozást szerezni rá, mutatott rá Kallós Zoltán.

A diákokat is támogatni szeretnék, hogy érezzék a változást, ne csak azzal, hogy új szemléletű, diákbarát tankönyveket kapnak, hanem olyan programmal – és ez benne van a tanügyi törvényben is – amely a román nyelv tanulását elősegíti: román nyelvű táborokat, cserediák-programokat szerveznének, telefonos alkalmazásokat fejlesztenének, melyek testre-szabottan, megkönnyítik a román nyelv elsajátítását. Erre is kell szerezni országos, vagy uniós finanszírozást.

Fenntarthatatlanná vált a korábbi ösztöndíjrendszer

A tanév elején sok vitát váltott ki az ösztöndíjrendszer átalakítása. Az államtitkár emlékeztetett, miközben néhány évvel ezelőtt még a diákok 10 százaléka kapott elenyésző összegű támogatást, amit sok esetben az önkormányzatok ítéltek meg, az előző tanévben a diákok több mint 60 százaléka kapott valamilyen ösztöndíjat. Ez viszont a jelenlegi költségvetési helyzetben fenntarthatatlanná vált.

Az új tanévben a szociális ösztöndíjak összege és száma nem csökken, de az érdemösztöndíjak száma igen. A tantárgyversenyeken elért eredmények alapján sem részesülnek már ösztöndíjba a diákok, bár megmaradtak a jutalmak az országos, nemzetközi versenyeken elért eredmények esetén.
Mint mondta, ez nyilván nem teszi elégedetté a diákokat, de így sikerült elkerülni, hogy a rendszer összeomoljon.

A körülmények nem ideálisak – de bízni kell a jövőben

Kallós Zoltán összegzésként hangsúlyozta: bár a jelenlegi körülmények nem ideálisak, a legfontosabb, hogy sikerült megmenteni a magyar tannyelvű kis osztályokat és intézményeket. Szerinte ez teszi lehetővé, hogy a jövőben is legyen magyar nyelvű oktatás minden településen, ahol igény van rá. Hozzátette, teljes mértékben érti a csalódottságot, hiszen a családjában mindenki pedagógus.

Úgy fogalmazott: „Ha nem sikerült volna az RMDSZ kormányzati részvételével eredményeket elérni, hiú ábránd maradt volna, hogy a magyar közoktatás közép- és hosszú távon fenn tud maradni Romániában.”

Az államtitkár bizakodó, hogy a nyolcadikos vizsga és az érettségi eredmények tovább javulnak, a magyar tannyelvű iskolák pedig tovább növelni tudják versenyképességüket. Ehhez azonban – mondta – minden pedagógusnak, szülőnek és diáknak erőfeszítéseket kell tennie.

Kallós Zoltán kitartást kíván mindenkinek, pedagógusnak, szülőnek, diáknak. „Bízzunk abban, amikor az ország költségvetési helyzete javul, az oktatási helyzete is jobb lesz, hiszen hosszútávon mindenkinek az érdeke, hogy az oktatás ne csak deklaratív módon legyen prioritás, hiszen ezen múlik az ország jövője” – összegzett az államtitkár.

(Nyitókép: Pexels)