Egyeztetnek az oktatási minisztériummal, hogy az idei érettségin a magyar diákok román nyelv és irodalom dolgozatai ne kerüljenek olyan javítótanárhoz, aki nem tanít kisebbségi osztályokban, mondta el megkeresésünkre Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. A szakpolitikus bizakodó, mint mondta, minden feltétel adott, hogy a hogy a digitális értékelő rendszerben a magyar diákok beszkennelt dolgozatait ne az egész országba osszák szét, hanem csak a kisebbségi osztályokban tanító pedagógusok között. Reméljük, napokon belül, még a hét elején megszületik a döntés, szögezte le.

Amint már többször is megírtuk, az idén érettségiző magyar diákok az utolsó évfolyam, akik még a román diákokkal azonos tanterv alapján tanulják a román nyelv és irodalmat, és a vizsgán is azonos tételeket kell megoldjanak. Az idei érettségin a digitális javítás miatt kerülhetnének hátrányos helyzetbe, eddig ugyanis a magyar diákok dolgozatait olyan megyékbe vitték, ahol magyarul beszélő tanárok javítottak. A digitalizált rendszerben viszont a beszkennelt dolgozatokat szétosztják az egész országban a javítótanárok között. Ezért fennáll a veszély, hogy egy magyar diák román dolgozata olyan javítótanárhoz kerül, például Galacra, aki a többségi mércével mér, és nem érti, esetleg miért szegényesebb a magyar érettségizők román szókincse.

Kapcsolódó

Reménysugár: van esély, hogy csak erdélyi megyékben javítsák a magyar érettségizők dolgozatait

Bizakodó Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, hogy mégsem lesznek a digitális javítás áldozatai az idei magyar érettségizők.

próbavizsga próbaérettségi magyar diákok román nyelv Kallós Zoltán román nyelv oktatása

Így az idei érettségizők esetében azt kell megoldani, hogy a digitális értékelő rendszerben a beszkennelt dolgozataikat ne az egész országba osszák szét, hanem csak a magyar tagozaton tanító pedagógusok között.

Kallós Zoltán elmondta, azzal érvelnek, hogy ez nem méltánytalanság a többségi diákokkal szemben, hiszen eddig is csak az erdélyi megyékben javították a magyar diákok dolgozatait, és románból úgyis elmaradtak az eredmények a román anyanyelvűekhez viszonyítva.Másrészt azzal érvelnek, hogy minden pedagógus az órakeret 75 százalékát a tanterv lefedésére kell használja, ám 25 százalékkal saját belátása szerint sáfárkodik. A román anyanyelvű diákok esetében ezeket az órákat plusz felkészítésre használhatják, ám a kisebbségi diákok esetében felzárkóztatásra, például a román szókincsük bővítésére.

„Ebből a megközelítésből indokolt, hogy idén is olyan pedagógusok értékeljék a kisebbségi diákok román dolgozatát, akik értik, hogy egy teljesen magyar közegben élő érettségizőnek miért szegényesebb a román szókincse, mint annak, akinek román az anyanyelve. Tehát nem azért, mert nem tanult, nem akarta, hanem egyszerűen azért, mert a még idén érvényben levő módszerrel ezt a szintet sikerült elérnie” – fejtette ki a szakpolitikus, aki bízik benne, hogy ezt sikerül elérni.„Eddig is a magyar érettségizők dolgozatait az erdélyi megyékben értékelték, arra törekszünk, hogy ez az idei vizsgán is így történjen. Bizakodom, hogy sikerül ezt elérni” – mondta Kallós Zoltán.

Amint arról beszámoltunk, a próbaérettségin országos szinten a végzős tanulók alig 60 százaléka érte el az 5-ös osztályzatot román nyelv és irodalomból, vagyis a román anyanyelvű tanulóknak is nehézséget okozott a próbavizsga. Székelyföldön rosszabbak az eredmények. Románból a Hargita megyei diákok teljesítettek leggyengébben, a tizenkettedikesek alig 27 százaléka kapott átmenő jegyet. Kovászna megyében a végzősök 40 százaléka, Maros megyében 47 százalék vizsgázott sikeresen románból.

Jövőre ez a probléma már nem áll fenn, mert azok a diákok érettségiznek, akik a sajátos tanterv alapján tanulják a románt, így a dolgozataikat azok a pedagógusok fogják értékelni, akik ez szerint tanítottak.