Június 17. és 21. között tizedik alkalommal szervezték meg a Fehér Megyei Magyar Napokat, a dél-erdélyi szórványmagyarság egyik legjelentősebb közösségi rendezvényét. Az elmúlt évtized során a magyar napok nem csupán fesztivállá, hanem találkozási ponttá, a közösségi összefogás és identitásmegőrzés ünnepévé váltak. A jubileumi kiadás méltó módon idézte fel az elmúlt tíz év eredményeit, miközben gazdag kulturális, közösségi, családi és szórakoztató programokkal várta az érdeklődőket.

A Fehér Megyei Magyar Napok története egy olyan kezdeményezés története is, amely bebizonyította: szórványban is lehet élő, erős és jövőbe tekintő magyar közösséget építeni. A rendezvény az évek során a megye legnagyobb magyar kulturális eseményévé nőtte ki magát, ahol a hagyományőrzés, a művelődés, a közösségi élmény és a szórakozás természetes egységet alkotott.

A jubileumi rendezvénysorozat június 17-én, szerdán kezdődött, a Sétatéren található diákemlékműnél, ahol Lőrincz Helga főszervező, a rendezvény ötletgazdája kiemelte: „A nagyenyedi diákok életüket adták a szabadságért, megvédték az iskola és a város falait, ezért örök hálával tartozunk nekik!” A nagyenyedi cserkészek díszőrséget által, a diákok pedig megkoszorúzták az emlékművet. Ezt követően a résztvevők az 1929-ben alakult, illetve a 2024-ben újjászervezett Bethlenszentmiklósi Fúvószenekar kíséretében, levonultak a parkból a rendezvény fő helyszínére, a Bethlen Gábor Kollégiumba, ahol ünnepélyes nyitógálával vette kezdetét az ötnapos programsorozat.

A nyitógála rangos vendégek részvételével zajlott, konferált Forrai Szerénke, a Kolozsvári Rádió munkatársa.

Elsőként Lőrincz Helga főszervező szólt az egybegyűltekhez, aki elmondta, hogy Márton Áron püspök jelszava („Erőnk a lelkesedés”) magyarázatul szolgálhat mindarra a tevékenységre, amelyet a Fehér megyei magyarság érdekében végeznek. „Mi Fehér megyének azon színfoltjai vagyunk, amelyek gyönyörűvé teszik ezt a megyét, azok a becsületes, büszke emberek, akikre mindig számítani lehet”. Legvégül hozzátette: a rendezvény segítséget is nyújt, hiszen minden évben egy nemes célra indítványoz közgyűjtést. A tavaly a székelyföldi árvízkárosultaknak adományozták az összegyűlt pénzt, idén pedig a Magyarlapádi Szórványkollégium diákjain szeretnének segíteni.

Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja – aki a Fehér megyei magyarság helyzetének jó ismerője, hiszen évek óta sűrűn látogatja az itteni eseményeket – kiemelte: ezek a napok a jelenről, de egy kicsit a jövőről is szólnak, mert ilyenkor „nem arra koncentrálunk, ami nincs, hanem arra, ami van: a közösségünkre”.

Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese kifejtette: Isten jó szándéka gyűjtötte össze és tartja meg a fehér megyei magyar közösséget.

Továbbá jelen voltak és köszöntőbeszédet mondtak: Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke, Dragoș Crișan, Nagyenyed polgármestere, Fülöp Szabolcs, Nagyenyed alpolgármestere, Vincze András, Fehér megye alispánja és a házigazda szerepében Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepségre három népes magyarországi képviselet is érkezett, akik olyan intézményeket képviseltek, amelyekkel testvértelepülési kapcsolatokat alakított ki néhány Fehér megyei magyar közösség. A delegációk élén Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere, Hirdi Attila, Siklós alpolgármestere és Marton Ferenc, Vas Vármegye tanácsának alelnöke álltak, köszöntőjükben mindannyian a kapcsolatépítés fontosságát és szépségét hangsúlyozták.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szívhezszóló üzenetet fogalmazott meg: „Ez a tizedik alkalom nem csupán egy sikeres és közkedvelt programsorozat (…), hanem a közös akarat, közös erőfeszítés, az összetartás és az összetartozás ünnepe”, majd hozzátette: a nagyenyedi születésű, nemrégiben elhunyt Takács Csabától, akinek családtagjait is üdvözölte az eseményen, azt tanulta, hogy „a kisebbségben, de különösen a szórványban két dolog elengedhetetlenül fontos: az összetartás és a kitartás”, a tízéves rendezvény pedig épp erről tesz tanúbizonyságot.

A köszöntőbeszédek után Lőrincz Helga megköszönte Székely Jenő vállalkozó, egykori helyi tanácsos kezdeményezését, aki oroszlánrészt vállalt a magyar napok elindításában, továbbá az önkénteseknek, akik az első kiadáson óvodásként voltak jelen, és nem utolsósorban Szőcs Ildikó igazgatónak, akivel tíz éve együtt szerveznek és akinek köszönhetően a kollégium nem csak helyszíne, hanem otthona is a rendezvénynek. „Fehér megye magyarsága összetartóbb, büszkébb hagyományaira, anyanyelvére ettől a rendezvénytől” – fogalmazott.

A megnyitót egy fergeteges, hatrészes táncprodukció követte, a sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes előadásában. A táncosokat vezetőjük, Virág Endre is elkísérte, aki bemutatta a többgenerációs, mára már mozgalommá vált Százlábút. Muzsikált a Kárpát-medence egyik legtehetségesebb prímása, Molnár Szabolcs, és zenekara. A szerda este a sepsiszentgyörgyi csapat táncházával zárult, amely jelképesen is megnyitotta azt a közösségi teret, amely a következő napokban több ezer látogatót fogadott.

A csütörtöki program a rendezvény sokszínűségét mutatta. Kiállítások nyíltak a Bethlen Gábor Kollégium épületében: a látogatók megtekinthették a Márton Áron emlékére készült diákmunkákat, valamint azt a fotókiállítást, amely a Fehér Megyei Magyar Napok tíz évének legemlékezetesebb pillanatait idézte fel. A kézműves vásár egész délután várta az érdeklődőket, hosszasan el lehetett időzni a könyvstandoknál is, miközben kulturális események és koncertprogramok gondoskodtak a fesztiválhangulatról.

A református esperesi hivatalban megnyílt Horhát Miklós nyugalmazott lőrincrévei lelkipásztor Impressziók című tárlata, amelyet Lőrincz Konrád esperes méltatott, kiemelve: az alkotó számára a festészet „az igehirdetés egy másik formája”.

Csütörtökön került sor a kollégium híres Tornavizsgájára, amely idén A mozgás összeköt címet viselte és amely ezúttal is tömegeket vonzott és elkápráztatta a közönséget. A hagyományhoz híven, a Tornavizsga a zászlós felvonulással indult, ezt a köszöntőbeszédek majd az iskola legsikeresebb sportolóinak díjazása követte. Az óvodások és kisiskolások produkciója, az előző évekhez hasonlóan, gyönyörűre sikeredett, következett egy moderntánc-bemutató, ezután pedig a lány- és fiú szertornászok lélegzetelállító mutatványait csodálhatta meg a közönség. Legvégül elérkezett a Tornavizsga csúcspillanata, a középiskolások közös gyakorlata, amely az együttműködés és az egymásra való odafigyelés témáját jelenítette meg. A sportesemény Tályai Stefánia és Kerekes Ferenc tornatanárok valamint az óvó- és tanítónők munkáját fémjelezte.

Este a kollégium ötödik, hatodik és hetedik osztályosaiból verbuválódott Seven Souls rockbanda mindenki számára igazi meglepetést jelentett, hiszen – fiatal korukat meghazutolva – kiválóan tolmácsolták a műfaj néhány klasszikus darabját.

Ezt követően, a Magyar Banda lendületes és hiteles előadásmódjával a Kárpát-medence gazdag népzenei hagyományait idézte meg, miközben muzsikájával a közönséget is aktív részeseivé tette az utánozhatatlan hangulatnak.

A pénteki nap különösen gazdag programkínálatot tartalmazott. A Bethlen Gábor Kollégium tanévzáró ünnepsége után a népi kultúra került reflektorfénybe. Elsőként kalotaszegi népviselet-bemutatóra került sor, amelyet nem más, mint Kalotaszentkirály polgármestere, Póka András György és családja, valamint a néptánccsoportjuk tagjai tartották. Ezt követően nyolc Fehér megyei néptánccsoport fellépése mutatta be azt a kulturális örökséget, amely generációkon átívelve őrizte a környékbeli és az erdélyi magyarság hagyományait. A családokat úgynevezett Ringató-foglalkozás várta, Csíki Tímea óvónő irányításával, és különféle inspiratív kézműves programokon is részt lehetett venni, amelyet úgyszintén a Bethlen-kollégium pedagógusai vezettek. A gyerekek számára idén is lehetőség nyílt íjászkodni, az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület jóvoltából.

A kulturális kínálatból ezúttal sem hiányoztak az irodalmi és színházi események. A közönség megtekinthette Simon Stephens A kutya különös esete az éjszakában című művének színpadi feldolgozását, amely Mark Haddon világsikerű regénye alapján készült, Imecs-Magdó Levente rendezésében. A Fodor Katalin kollégiumi magyartanár irányította, líceumi diákokból álló Fordított Patkó színjátszócsoport emlékezetes előadása bebizonyította, milyen érték születik, amikor a tehetség találkozik a szakmai irányítással, az elhivatottsággal és a kitartó munkával.

A színi előadással párhuzamosan, az Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus plébániatemplomban szimfonikus koncertre került sor, a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ művészeinek jóvoltából. Este két közkedvelt zenekar, a magyarlapádi HóHányók és a Titán együttes koncertje zárta a napot.

A szombat hagyományosan a közösségi együttlét és a nagyszabású programok napja volt. Már reggel kezdetét vette a gulyásfőző verseny, amelyen hét csapat vet részt, és amely idén is nagyon népszerűnek bizonyult. A fődíjat a vajasdi szakácsoknak sikerült megszerezniük. Ezzel párhuzamosan gyermeklabdarúgó- és kosárlabda-bajnokság zajlott, korcsoportokra osztva, bizonyítva, hogy a rendezvény a sportnak is fontos szerepet szánt.

A délután folyamán irodalmi és képzőművészeti programok követték egymást.

A magyar napok egyik kiemelt programpontja a József Attila- és Kossuth-díjas Visky András íróval való találkozás volt. A könyvbemutatón az Illegalisták című, 2025-ben megjelent regénye kapcsán beszélgetett a szerzővel Basa Emese tanár, újságíró. Visky András érdekes részleteket mondott el többek között arról, hogyan született meg a regény, honnan választotta annak főszereplőit, és lényeges szempontokat vázolt fel a kommunizmus elnyomásait felidéző mű könnyebb és helyesebb megértése végett. A beszélgetés végén a szerző elárulta: készülőben van a sorozat harmadik regénye is.

Ugyanakkor több tárlatmegnyitó is várta az érdeklődőket. Seres Zoltán felvinci amatőr képzőművész templomokat ábrázoló tusrajzai és a Magyarországon élő Szőcs Andrea változatos formavilágú kiállításai újabb színt vittek a kulturális kínálatba.

A gyermekeket cserkészfoglalkozások és különleges tűzvarázs-workshop várta, amelyen belekóstolhattak a zsonglőrködésbe is.

Kiemelt eseménynek bizonyult egy újabb diákszínjátszó előadás, amely a K3 (ká a köbön), avagy a Világ legrosszabb osztálya címet viselte. A darabot, amely a 100. éve született Janikovszky Éva írásaiból, valamint Joanna Nadin regénysorozatából inspirálódott, a kollégium Kalamajka színjátszó körének 6.-7. osztályos diákjai adták elő. A csapat színész mentora Fincziski Andrea színésznő, irányítói pedig Fodor Brigitta magyartanár és Lázár Emőke református vallástanár voltak.

Ezt követően sor került az RMPSZ Fehér megyei szervezetének 35 éves jubileumát felidéző Lámpások a szórványban című rendezvényre, amely egyszerre tisztelgett az elmúlt évtizedek oktatási és közösségszervező munkája előtt, valamint rámutatott arra a szerepre, amelyet az oktatás tölt be a szórványban élő magyar közösségek megmaradásában.

Az Iskolaválasztási program részeként, azok a nagycsoportosok, akik a magyar előkészítő osztályba iratkoztak a 2026–2027-es tanévre, ajándékba kaptak egy iskolatáskát a Rákóczi Szövetség részéről. A táskákat a gyerekek a díszteremben vehették át, kiválasztva, melyik tetszik, utána egy nagy közös fotón örökítették meg a pillanatot.

Az esti órákban a rockzene vette át a főszerepet. Elsőként a nagyenyedi Smici Rock Band lépett a színpadra. A kollégium véndiákjaiból álló zenekar célja, hogy autentikus hangzással és energikus színpadi jelenléttel idézze a magyar pop és rock dalokat a közönség számára. Ezúttal is kedvenc magyar zenekarok dalait mutatták be, valamint magyarlapádi népdalokat a klasszikus rockzenékkel ötvözve.

A fergeteges koncert után tombolasorsolás következett, amelynek főnyereménye egy bicikli volt. A jubileumi rendezvény egyik legjobban várt eseménye, a Kárpátia koncertje következett. A magyar nemzeti rock talán legismertebb és legkedveltebb együttese távolabbról is odavonzotta az érdeklődőket, akiknek egy felejthetetlen koncertben volt részük. Az est látványos tűzvarázs-bemutatóval zárult, egy anyaországi társulatnak köszönhetően.

Vasárnap az Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus plébániatemplom adott otthont a 10. Fehér Megyei Magyar Napok különleges záróeseményének, amelyet Márton Áron püspök születésének 100. évfordulója alkalmából szerveztek, az RMDSZ által meghirdetett emlékévhez kapcsolódva.

A szentmisén Szász János nagyenyedi plébános három humiliát olvasott fel, amelyek alapján Holló László plébános, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának egyetemi tanára Márton Áronról emlékezett. Kiemelte: a püspököt napra pontosan ezelőtt 77 évvel, 1949. június 21-én tartoztatták le. Megpróbáltatásai ellenére, Márton Áron tartest mutatott, szeretetet gyakorolt és a papságot is erre szólította fel. A szentmisét követően, Szász János plébános egy személyes történet felidézésével ecsetelte a püspök nagyságát.

Legvégül bemutatták A hegy – Mozaikképek Márton Áron életéből című dokumentumfilmet, a rendező, Nagy Zoltán jelenlétében, aki elmondta: a 33 éves kutatómunkája alatt mintegy öt és fél órás anyagot gyűjtött össze, negyvenhét interjúalanytól, amelyből elkészített egy rövidebb változatot a nagyközönség számára.

Nagy Zoltán dokumentumfilmje nem egyszerű életrajz, hanem egy több évtizedes kutatómunka eredményeként összeállított emlékezés Márton Áron püspök életére és örökségére. A film rokonok, egykori tanítványok, munkatársak visszaemlékezései, korabeli dokumentumok, valamint Márton Áron beszédei és írásai alapján rajzolja meg a püspök alakját. A mű központi gondolata, hogy Márton Áron a 20. századi Erdély egyik legnagyobb erkölcsi tekintélye volt: olyan egyházi vezető, aki a diktatúrák idején is következetesen kiállt az igazság, az emberi méltóság és a vallásszabadság mellett. A film bemutatja bátorságát a zsidóüldözések idején, a kommunista rendszerrel szembeni helytállását, valamint azt a lelki és erkölcsi erőt, amellyel híveit vezette. A cím szimbolikus: amikor 1939-ben püspökké nevezték ki, Márton Áron önmagát szerényen úgy jellemezte, hogy „a hegy lábánál nőtt domb”. Élete és példája nyomán azonban sokak szemében maga lett „a hegy”, a rendíthetetlen hit és jellem jelképe.

A jubileumi Fehér Megyei Magyar Napok programja jól tükrözte a rendezvény alapgondolatát: a közösség ereje a találkozásokban, a közösen megélt élményekben és az átörökített értékekben rejlik. A szervezők olyan eseménysorozatot állítottak össze, amelyben a hagyomány és a modernitás, a helyi értékek és az egyetemes magyar kultúra egyaránt helyet kapott.

Tíz évvel az első rendezvény után a Fehér Megyei Magyar Napok nem csupán egy sikeres fesztivál történetét jelentette, hanem annak bizonyítékát is, hogy a szórványban élő magyar közösségek összefogással képesek értéket teremteni, közösséget építeni és jövőt formálni. A jubileumi kiadás ezért nemcsak ünnep volt, hanem egy közösség önbizalmának és életerejének látványos megnyilvánulása is.

A rendezvény szervezői a Dr. Brendus Gyula Egyesület és a Fehér Megyei RMDSZ, partnerei a Bethlen Gábor Kollégium és ennek alapítványa, a Dr. Szász Pál Egyesület, Nagyenyed város önkormányzata és helyi tanácsa, Fehér Megye Tanácsa, a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ és a Lucian Blaga Kulturális Központ, támogatói pedig a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, a Szerencsejáték Zrt. valamint lelkes helyi és környékbeli vállalkozások voltak.