A megye legnagyobb magyar rendezvényére június 18. és 22. között került sor, fő helyszíne ezúttal is a dél-erdélyi szórványmagyarság egyik legerősebb védőbástyája, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt. Idén először szerveztek pénzbeli gyűjtést, amelyet a székelyföldi árvíz, illetve a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak ajánlanak fel.

Az ötnapos rendezvény célja a kezdetektől ugyanaz maradt: a környékbeli magyarság nemzeti öntudatának megerősítése egy felejthetetlen közösségi élmény által. A program évente igyekszik minden korosztályt megszólítani és a legkülönbözőbb tematikájú területeket megjeleníteni, hiszen bőven akadnak olyan helyi értékek, tehetséges magyarok vagy éppen természeti ritkaságok, amelyeket érdemes megmutatni egész Erdélynek és a nagyvilágnak.

A sokoldalú, színvonalas fesztivál hivatalos megnyitójára szerdán, június 18-án került sor a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében.

Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesének rövid igehirdetését követően Simon István Előd magyar konzul kiemelte: a térség megőrizte kulturális hagyatékát, fejedelmi örökségét, még akkor is, ha ez áldozatvállalással jár. A konzul szerint itt, a „marosmenti dombok ölelésében”, igen válasz adható Széchenyi híres kérdésére: „megéri magyarnak lenni?”. Dragoș Crișan, Nagyenyed polgármestere, elismerően szólt a fesztiválról, Fülöp Szabolcs alpolgármester pedig kihangsúlyozta: évekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt a magyar nap, mára ez viszont már hagyomány. Vincze András alprefektus kiemelte: „a szórvány élni akarásának egyik legszebb bizonyítéka ez a fesztivál”. Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta és kiemelte: „A lelkesedés hívta életre a karnyújtásnyira levő kultúrát és hagyományokat. A szórványban élni nem hátrány, hanem bátorság”- tette hozzá.

A rendezvényen jelen volt két anyaországi testvértelepülés, Gyomaendrőd és Soltvadkert képviselete is, élükön a települések polgármestereivel. A megnyitón Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere, utalt a Nagyenyeddel megkötött harminckét éves kapcsolatra és elismerően szólt az itt zajló színes kulturális és társadalmi életről.

A rendezvény főszervezője, Lőrincz Helga, a Dr. Brendus Gyula Egyesület elnöke, Apáczai Csere Jánost idézve ecsetelte a magyar napok célkitűzéseit, kihangsúlyozva az oktatás fontosságát.

A hivatalos megnyitót két kiváló előadás kísérte. Elsőként a kollégium Gyertyaláng nevű, keresztény zenét játszó együttese lépett fel. A 2003-ban alakult, majd 2022-ben újraalakult zenekar vezetője az egykori alapítótag, Szilágyi Róbert, a kollégium informatikatanára, tagjai pedig a diákok soraiból kerülnek ki. Előadásuk nagy sikert aratott a megnyitón, akárcsak a közelmúltban Erdély több színpadán. A másik fellépő, a Gyimesvölgye Férfikórus, Antal Tibor népdaltanár, egykori enyedi diák, vezetésévek énekelt a kollégium színpadán, produkciójukat szintén vastapssal jutalmazta a közönség.

Tornavizsga a magyar napokon: „Álmodj tovább!”

 Erdély legrégebbi tornavizsgája minden tanév végén nagyszámú nézőközönséget vonz a kollégium tornakertjébe, ahol diákok szülők, nagyszülők, meghívottak, véndiákok és érdeklődök csodálják a kollégium diákjai által bemutatott közös gyakorlatokat.

A hagyományőrző esemény szorosan összefügg a Bethlen-kollégiumban folytatott testgyakorlással. Az enyedi alma mater egyike volt azon intézményeknek, amelyek korán felismerték a szellemi nevelés mellett a testnevelés fontosságát, a fegyelmezett testmozgás, egészséges és esztétikus testalkat és testtartás kialakításában. Az első tornavizsgát az 1873-74-es tanév végén szervezték meg, a későbbiekben tornabemutatókat szerveztek, amelyeken a szülők és a nagyközönség nyomon követhette az ifjúság testi fejlődésének állapotát és a sport területén elért előrehaladást.

 Az esemény idei szlogenje („Dream on! – Álmodj tovább!”) kifejezte azt a kitartó alkotóerőt és megújulási szándékot, amellyel a testnevelő tanárok, Kerekes Ferenc és Tályai Stefánia tovább álmodták és fejlesztették a tavalyi sikeres tornavizsga alapjait.

„Ez a tornabemutató méltó példája annak, hogy a sport, a művészet és a közösségi összefogás hogyan képes egyesülni egy emlékezetes élményben. A Dream on – Álmodj tovább nemcsak egy szlogen, hanem egy valódi üzenet: merjünk nagyot álmodni – akár a sportpályán, akár az élet bármely területén” – hangsúlyozta Galambfalvi Angyalka aligazgató, az esemény konferálója.

Köszöntőjében Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója, elismerő szavakkal illette az intézményben zajló sporttevékenységeket és a tornavizsga közösségépítő sajátosságára reflektált.

Az eseményen, a szokásnak megfelelően, díjazták a legsikeresebb sportolókat. Az elmúlt időszakban nagyon sok diák ért el kiváló eredményeket a megyei, országos és magyarországi vetélkedőkön. Mintegy harminc kiváló teljesítmény született atlétikában, kosárlabdában, futballban. A legeredményesebb sportoló címét Cheșcheș Sára Manuela XI. A osztályos diáklány nyerte el, aki – többek között - a VIII. Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpián súlylökésben és távolugrásban III. helyezést ért el, a Református középiskolák XXI. nemzetközi atlétikai találkozója első helyen végzett súlylökésben és ötödik lett távolugrásban.

A közös gyakorlatok sorát az óvodások nyitották meg. Az idei bemutatójuk nem csupán egy előadás volt, hanem – amint azt az óvónők megfogalmazták – „egy közös álom a jövőről, ahol a gyermekeink mosolya a legnagyobb kincsünk”.

„Álmodd meg a csodát!”– énekelték lelkesen az alsós kisdiákok, miközben ügyesen, örömmel végzik tornagyakorlataikat a tornavizsgán. Minden mozdulatukban ott volt a játék, a figyelem és a büszkeség: megmutatni, mire képesek, ha szívvel-lélekkel mozognak együtt.

Ezt követően a harmadik osztályosok lendületes moderntánca következett.  Felléptek a Mókás Lányok, akik vidámságukkal, összhangjukkal és táncszeretetükkel mosolyt csaltak az arcokra.

Utolsónak került sorra a legjobban várt „műsorszám”, a gimnáziumi és líceumi diákok közös gyakorlata. A testnevelő tanárok az idén is továbbgondolták a tornavizsga gyakorlatait, mely mindig sok türelmet, kitartást és együttnűködést igényel és ezúttal egy pántlikás-tornabotos produkcióval léptek a pázsitra. A bemutató zenei világát a 11. évfolyamos képzős diák, Hajdú Brigitta álmodta meg: ő javasolta „The Greatest Showman – A legnagyobb showman” című, világszerte ismert és elismert musicalfilm inspiráló zenéjét. A választás nemcsak zenei szempontból találó, hanem tematikusan is tökéletesen illeszkedett a rendezvény üzenetéhez: a határokat ledöntő álmodáshoz, a tehetség kibontakozásához, az összefogás és önkifejezés ünnepléséhez.

A lányok pántlikás gyakorlatát maga Brigitta álmodta színpadra három osztálytársával: Ambrus Eszterrel, Birtalan Orsolyával és Máté Zselykével közösen. Koreográfiájuk nemcsak látványos mozdulatsorokat és esztétikus megjelenést kínált, hanem a csapatmunka és kreativitás lenyűgöző példájaként is szolgált.

A fiúk bemutatója is magas színvonalú volt: tornabot-gyakorlatukat Tályai Stefánia tanárnő állította össze. Az összehangolt, lendületes koreográfia egyszerre tükrözte a fegyelmet, dinamizmust és az akrobatikus mozgáskultúra szépségét.

A tornavizsga után sor került a hagyományos tanár-szülő focimeccsre, de sporteseményeket más napokon is szerveztek. Külön futballmérkőzéseken méretkezhettek meg az alsósok és gimnazisták, előbbiben a magyarlapádi, utóbbiban a nagyenyedi csapat állhatott a dobogó legfelsőbb fokára. A Bethlen Gábor Sportegyesület és a Két Fűzfa Egyesület megszervezték a hagyományos diák-véndiák kosárlabda bajnokságot, amely ezúttal a tapasztaltabbak javára dőlt el. A nagy népszerűségnek örvendő íjászat sem hiányozhatott a programból, ezt külön szervezték meg a gyerekek és a felnőttek számára.

Csávossy Györgyre emlékeztek

Leszármazottak, egykori barátok, közreműködők, a Máltai Lovagrend, különböző egyesületek képviselői, Nagyenyed polgármestere, illetve alpolgármestere és ismerősök társaságában emlékeztek a magyar napokon a neves író, költő és borász Csávossy Györgyre, születésének 100. és halálának 10. évfordulóján.

A nagyenyedi Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus templomban tartott megemlékezésen Szász János plébános elmondta: „Akik itt jelen vagyunk, tudjuk, ki volt Gyurka bácsi”, majd elmesélte egy meghatározó személyes élményét vele kapcsolatban, amely során fény derült igazi emberségére, nyíltságára, jó humorérzékére.

A misén Csávossy György jó barátja és ismerője, Jakab Gábor szolgált, aki elmondta: a nemzetközileg ismert borász a szülőföld szeretetére nevelt generációkat, majd felolvasta Maradj! című versét.

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Csávossy György arisztokrata származására hivatkozva, kiemelte: neki sikerült megtartania az alázat és a büszkeség egyensúlyát. „Jó és igaz ember volt, amilyen százévente egyszer születik” – tette hozzá.

Ifj. Csávossy György költő, borász, a család nevében kifejezte köszönetét majd azokat a verssorait tolmácsolta, amelyeket az édesapja halála után bekövetkezett szomorúság ihletett.

Szász János felolvasta Nagyenyed enykori református lelkészének, Pásztori Kupán Istvánnak az emlékünnepségre küldött sorait. A mise után megkoszorúzták a plébániatemplom kertjében található Csávossy György-kopjafát. Fellépett a Bethlenszentmiklósi Fúvószenekar, amelyik a megemlékezést követően, a városon muzsikaszóval vonult végig az RMDSZ székházába, ahol enyedi borok kóstolóját szervezték meg Gyurka bácsi emlékére.

A rendezvény „kikerült az utcára”

A Fehér Megyei Magyar Napok stabil helyszíne a kollégium, idén viszont Nagyenyed utcáira is „kiszivárgott” egy kicsit a rendezvény azáltal, hogy a Bethlenszentmiklósi Fúvószenekar bő félórás meneteléssel áthaladt Nagyenyed utcáin, a hasonló kulturális momentumokhoz kevésbé hozzászokott városlakók egy részének nagy meglepetésére.

A Maszol kérésére, a fúvószenekar tagjai elmesélték a rezesbanda történetét. A fúvószenekar 1929-ben jött létre, a szászvesszősi szászok által adományozott hangszereknek köszönhetően. Első oktatójuk is egy szász ember volt.

A fúvószenekarnak sikerült fennmaradnia a kommunizmus alatt is, bár leszűkített repertoárral. Minden magyar halottat a fúvószenekar kísért ebben az időben. A 2000-es évek elején viszont gondok támadtak az utánpótlással, 2004-ben fújtak utoljára, egy halotti menetben.

A régi zenekarból négy tag maradt, akik 2024 februárjában elhatározták, hogy újraélesztik a fúvósbandát, ennek kezdeményezője Udvar Tibor volt. Jelenleg heti két alkalommal gyakorolnak két-két órát a helyi magyar közösségi házban. A mintegy hatvanöt darabot tartalmazó repertoárjukban indulók, népdalok, katonadalok, a magyar és a székely himnusz találhatók, de karácsonykor például végigjárták az egész falut és kántálásokat fújtak.

Enyedi kötődésű alkotók a „művészetek városában”

 Nagyenyed nem véletlenül viseli ezt a rangos titulust, hiszen régebb is és napjainkban is számtalan képzőművész tevékenykedett és tevékenykedik a településen.

A kollégium folyosóin Harácsek Zoltán Lehel nagyenyedi fotóművész lenyűgöző tájfotóit tárta a nagyközönség elé. „Természetfotók a nagyvilágban” címmel a budapesti, de Enyedhez szorosan kötődő Czinder János hét országban lencsevégre kapott fényképeit csodálhatták meg az érdeklődők. A főként madarakat megjelenítő csodás fotók hétfőtől a Bethlen-kollégiumban található természettudományi múzeum termeit ékesítik, július és augusztus folyamán pedig a Marosvásárhelyi Állatkertben lesznek megtekinthetők.

A Fehér Megyei Magyar Napok szervezői idén három fiatal művész, Kónya Sarolta, Kiss Ajna és Kürti Lilla számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. A tehetséges lányokban közös az, hogy mindhárman Enyedről indultak és jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium diákjai. A református esperesi hivatal kiállítótermében megrendezett tárlatmegnyitón jelen volt Bantta Annamária, a lányok tanárnője, aki részletesen beavatta a jelenlevőket az alkotók és a művészeti alkotás sajátos világába.

Különleges művészeti élményt jelentett Horhát Kund Lehel lőrincrévei származású, Csíkszeredában élő festőművész tárlata, aki első alkalommal állított ki Enyeden. Művészetét egykori magyartanára, Fodor Katalin méltatta, kiemelve az alkotó sajátos stílusjegyeit: „Festményei provokálnak, széttörik a konvenciókat, egyszerre láttatják az emberi létünk gyarlóságait, de ezzel együtt valami szépet és elfogadhatót is kínálnak”. Fodor Zsuzsanna szakemberként helyezte kontextusba a kortárs művészetet és Horhát Kund alkotásait. A mély mondanivalójú, reflexióra sarkalló szürrealisztikus festményeket a művész igényesen kiválasztott zenei aláfestéssel kínálta az érdeklődőknek, amit a festmények címe mellé feltüntetett QR-kódok segítségével lehetett meghallgatni.

Az idei programból sem hiányzott a Fehér megyei diákok rajz- és fotókiállítása, amelyek ezúttal a Jókai 200 tematikára készültek.

A kollégiumi színjátszókörök előadásai a magyar napok nagy érdeklődésnek örvendő eseményei voltak.

Pénteken a líceumi színjátszók köre, a Fordított Patkó előadása vonzott nagyszámú érdeklődőt a kollégium dísztermébe. A Fodor Katalin magyar szakos tanárnő vezette csapat Szymon Jachimek: Jeremi összekapja magát. LOL című művét vitte színre Imecs-Magdó Levente rendezésében. A darab, amelyben egy fiatal srác, Jeremi, próbál boldogulni a digitális világon túl is, miközben küzd a felnövés kihívásaival, egy humorral, empátiával és szeretettel teli történet barátságát ismertette meg a közönséggel elfogadásról, saját határaink kereséséről.

Szombaton a Kalamajka, a gimnazisták színjátszó körének Charlie és a Csokigyár című előadása kínált kedves színházi élményt. A csapat mentorálását Fincziski Andrea színésznő biztosítja, vezetője pedig Fodor Brigitta magyartanár.

A könyvbemutatók iránt is nagy volt az érdeklődés. Családias hangulatú, Áprily-emlékkiállítással egybekötött író-olvasó találkozóra került sor szombaton, a kollégium udvarán, amelyet megtisztelt jelenlétével Demeter Katalin magyar konzul is. A Nagyenyedről elkerült Szász István Tas, a kiállítás kezdeményezője, több kötetét is elhozta az eseményre, illetve értékes könyvadományokban részesítette a kollégiumot és a Gyulafehérvári Református Egyházközséget. A több, mint negyven kötetes szerző elmondta: az Áprily-emlékkiállítás nem más, mint a nagy erdélyi költő dédunokájának, Péterffy Sarolta irodalomtörténész mentorálásával készült, aki igyekezett elfogulatlan képet kialakítani dédapjáról. Nyíri Csaba színművész felolvasta Áprily Tetőn című ikonikus versét.

Szintén szombaton Gordán Edina, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár vezetője mutatott be egy hiánypótló, általa szerkesztett helytörténeti kiadványt (Bakó Árpád: A testgyakorlás története Nagyenyeden. Sajtó alá rendezte Gordán Edina, Kolozsvár, MEGA Kiadó, 2024.). A szerkesztő elmondta: Bakó Árpád maga adományozta gépelt kéziratát 1986-ban a dokumentációs könyvtárnak, ám a kézirat megjelentetése korábban több ízben is meghiúsult. Először a szerző fia, ifj. Bakó Árpád kívánta a nyilvánosság elé tárni édesapja hagyatékát, majd néhai Lőrincz László muzeológus szerette volna kiadni a kéziratot, kiegészítve azt az 1946 és 1989 közötti adatokkal. A kézirat végül Fehér Megye Tanácsa könyvkiadási támogatásának köszönhetően 2024-ben jelent meg.

 A Pirospántlikás Zenekart köszöntötték

Az előző évek forgatókönyvéhez hasonlóan, a pénteken délutánon a népi hagyományokra koncentráltak a szervezők. Színpadra álltak a megye magyar néptánccsoportjai, ezt követően Ábrahám Judit és barátai mutatkoztak be. Az előadás díszmeghívottja a Kossuth- és Liszt-díjas Dresch Mihály volt. A fellépők egy estére elhozták Gyimes, Moldva és Radzsasztán népzenéjét, hagyományos és újragondolt hangszerelésben. A koncerten a magyar és keleti dallamok mintegy párbeszédbe léptek furulyával, kobozzal, énekkel és szaxofonnal.

 Az est sztárvendége a 40 éves jubileumát ünneplő Pirospántlikás volt, amely számára a szervezők egy hegedű alakú tortával kedveskedtek. A magyarlapádi népi zenekarról tudni kell, hogy Erdély legrégebbi magyar hagyományőrző zenekara. Idén egy többhelyszínes jubileumi koncertsorozattal ünneplik meg tevékenységüket, fellépnek a Kolozsvári Magyar Napokon is. Nagyenyedre a muzsikusokat különböző korosztályhoz tartozó néptáncosok és népzenészek kísértek el, a mintegy másfél órás produkciójuk pedig elkápráztatta a közönséget. A fellépést követően táncházat szerveztek a kollégium étkezdéjében.

 A klasszikus zene kedvelői számára idén is az Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus plébániatemplomban a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara szimfonikus koncertje kínált alternatívát.

A helyi erőforrásokból a zenekarok terén sem volt hiány, ezek pedig szintén sok résztvevőt vonzottak a fesztiválra, például a közkedvelt Smici Rock Band.  A sztárfellépő idén a Mobilmánia és Vikidál Gyula volt, előzenekarként pedig a tehetséges szászrégeni fiatalok alkotta Dreamflow lépett fel.

A nagykoncert után sorsolták ki a tombola fődíját, amely idén egy elektromos roller volt.

Minden korosztályhoz szólt

Mivel a magyar napok egybeestek a tanév utolsó napjaival, a programban több iskolai esemény is helyet kapott a tornavizsga mellett, például a tanévzáró, vagy a Rákóczi Szövetség által adományozott iskolatáskák kiosztása.

Idén is figyelmet szenteltek a helyi alkotóknak, előadóknak, termelőknek. A vásáros standok szebbnél-szebb kézműves portékákat, könyveket, enyedi bort kínáltak és a gasztrófelhozatalon is nagy számban voltak jelen a helyi és környékbeli árusok. Megrendezésre került az elmaradhatatlan gulyásfőző verseny is, amelyen a vajasdiakat nyilvánították a legjobbaknak. A szeretetvendégségre szánt nagyüstöt a székelykocsárdiak főzték meg. A program továbbá számos gyermek- és kézműves foglalkozást tartalmazott: volt kincsvadászat, Csíki Tímea pedagógus jóvoltából pedig baba-mama program is. Idén először szerveztek kvíz-estet is, amelyre hat csapat nevezett be. 

Vasárnap ünnepi istentiszteleteket tartottak, illetve lazító programot kínáltak a szervezők: a tompaházi tónál szervezték meg a hagyományos horgász- és halászléfőző- valamint íjászversenyt.

A komplex eseménysorozat jogi lebonyolítója a Dr. Brendus Gyula Egyesület volt, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetével karöltve, főtámogatók pedig Magyarország Kormánya, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány.