Több területen körvonalazódik a hazai közoktatási és felsőoktatási rendszer reformja, az átszervezés „egészséges elvek” mentén valósulhat meg, ezek kompatibilisek az RMDSZ elképzeléseivel, szögezte le a Maszol megkeresésére Szabó Ödön. 

Az RMDSZ oktatási szakpolitikusát annak kapcsán kérdeztük, hogy Daniel David oktatási miniszter a napokban a parlament tanügyi bizottságával egyeztetett. Szóba került a diákok túlterheltsége, az iskolák versenyképessége, a meleg ebéd program bővítése, a szakoktatás hatékonyabb összekapcsolása a munkaerőpiaccal, a tanfelügyelők, igazgatók státusza, a felsőoktatási intézmények kutatási színvonalának növelése.

„Másfél órás intenzív beszélgetés volt, lesz még hasonló találkozó” – értékelt Szabó Ödön. Rámutatott, Daniel David az első miniszter, aki a kinevezése utáni első negyedévben már visszatért egyeztetésre a parlamentbe, komolyan veszi a párbeszédet a döntéshozatal szakembereivel. Egyértelműen tapasztalható a nyitottság az oktatási miniszter részéről, aki az államigazgatási rendszert is egyre jobban megismeri.

A következő idők nagy kihívása lesz legyőzni az apparátus belső ellenállását, kibillenteni azt abból a mozdulatlanságból, ami megnehezítheti a változásokat. Szabó Ödön biztatónak tartja, hogy a miniszter nyitott a párbeszédre, nem kezeli „magas lóról” a partnereket.

Kerettantervek: a tananyag mennyiségét csökkenteni kell

Az RMDSZ a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ), szakemberekkel együttműködve benyújtotta javaslatait a kerettantervek kisebbségi oktatásra vonatkozó kialakítására vonatkozóan. Daniel David május végére ígéri a kerettantervek elfogadását, felhívták a figyelmét, hogy ezt a tananyag átalakítása kell kövesse.

Kapcsolódó

Tartják az ütemtervet: véget ért a közvita a középiskolai kerettantervekről

Lezárult a középiskolai kerettantervekről szóló nyilvános konzultáció, Daniel David miniszter szerint „sok jó ötlet megfogalmazódott”.  

tanügyi reform kerettanterv középiskola közvita Daniel David közoktatás Kallós Zoltán oktatás interjú románoktatás óraszám

„A kerettantervek módosítását nem lehet a jelenlegi tananyag-mennyiséggel gyakorlatba ültetni” – mondta Szabó Ödön. A pedagógusok rendelkezésére jelenleg a tanórák 25 százaléka áll szabad felhasználásra, ezt az időkeretet a miniszter törvénnyel, vagy rendelettel 30 százalékra növelné.

Erre vonatkozóan az RMDSZ már korábban benyújtott törvénymódosító javaslatot. „Nyilvánvaló, hogy ez csak akkor működhet, ha a tananyag mennyisége csökken, hiszen ugyanazt az ismeretanyagot nem lehet kevesebb idő alatt megtanítani” – mutatott rá az RMDSZ-képviselő.

Egyetértettek abban az oktatási miniszterrel, hogy a középiskolában nem kell filozófusokat, nyelvészeket, matematikusokat nevelni. „A fiatalok a középiskolában az alapokat kell elsajátítsák, fontos, hogy a tizenkét osztály elvégzése után azokat a valós életben is alkalmazni tudják” – mondta Szabó Ödön.

Alkalmazható tudás és a munkaerőpiac összekapcsolása

Mindenképpen szeretné megvalósítani a duális szakképző központokat, erősítette meg a parlamenti beszélgetés során az oktatási miniszter. Mint megírtuk, Daniel David korábban is jelezte, az oktatási minisztérium jelentős nehézségekkel küzd az országos helyreállítási tervben (PNRR) finanszírozott projektek végrehajtása során. Egy sor olyan kötelezettségvállalást örökölt, amelyeket még a mandátuma előtt tettek, és a PNRR által előírt határidő, 2026 augusztusa komoly korlátot jelent ezek megvalósításában.

Az körvonalazódik, hogy azokat a duális szakképző központokat, melyeket nem tudnak megvalósítani a PNRR-n belül, országos forrásokból, vagy nemzetközi hitelek felhasználásával fejezik be, mutatott rá Szabó Ödön.

Az alkalmazható tudás és a munkaerőpiac összekapcsolására hangsúlyt fektetnek, akár a kistérségeken belül is, jól meghatározva ezen belül a tanintézetek, a vállalkozások, a szülők szerepét.

A felsőoktatás, a kutatásfejlesztés átalakítása

A tanügyi törvény is előírja az egyetemi oktatás és a kutatás nemzetközi szerepvállalásának erősítését. A keretek módosítása még ebben az évben megvalósulhat, mondta Szabó Ödön.

Az egyetemeket három szintre sorolják: az első szint, amikor az intézmény egy kistérséget szolgál ki, elsősorban pedagógusokat, és a régió számára felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket képez. A második szint, amikor a kistérségben a vállalkozói szférára épülő kutatásokat is bevállal. Végül az utolsó szint, amikor az egyetem nemzetközi színtéren is végez kutatói feladatokat, a hazai oktatás versenyképességét erősíti, a nemzetközi rangsorban szeretne előrébb jutni.

Ebben az összefüggésben, minden egyetemnek meg kell határoznia a céljait, a misszióját, és majd ez alapján fogja értékelni a a közoktatás minőségét biztosító ügynökség (ARACIP). „Nincs értelme egy olyan egyetemtől, mely kistérségi központként határozza meg tevékenységét, nemzetközi kutatási eredményeket elvárni” – részletezte Szabó Ödön. Továbbmenve a miniszter, a kutatási projektek szabad versenyét erősítené, a nyílt pályázatos forrás-lehívást részesítve előnybe.

Oktatás-szervezés: a papírok egyszerűsítésével „juttatnák levegőhöz” az oktatókat

A megbeszélésen az oktatás-szervezési kérdések is terítékre kerültek: a meleg ebéd program, a tanfelügyelők, igazgatók státusza, a bürokrácia csökkentése.

Az RMDSZ jelezte, hogy a meleg ebéd program alkalmazásában jelenleg akadályt jelent annak az éves költségvetése. Az önkormányzatoknak minden évben újra meg újra meg kell hirdetniük a tendert, amíg az lezajlik, a program folytonossága megszakad, előfordul, hogy a gyerekek két-három hónapig nem kapnak ebédet.

A program komoly eleme az iskolaelhagyás elleni küzdelemnek, ezért is fontos a folytonossága, ráadásul a tanév amúgy sem esik egybe a költségvetési évvel, érvelt Szabó Ödön. Hozzátette, a miniszter részéről megvan a hajlandóság, hogy többé-kevésbé alakítsák át a programot, vizsgálják ennek a jogi kereteit.

Arról is egyeztettek, hogy a versenyvizsgával tisztséget nyert tanfelügyelők, igazgatók mandátuma jövő év januárjában lejár. „Komoly társadalmi vitát kell lefolytatni arról, hogy milyen szintig terjed a politikai felelősségvállalás a kinevezés során” – mutatott rá az RMDSZ szakpolitikusa.

Egyetértettek abban, hogy az oktatásban csökkenteni kell a bürokráciát, „a papírok egyszerűsítésével lehetne több levegőhöz juttatni az oktatókat”.