A romák elleni népirtás „tragikus lecke" a gyűlöletről, az előítéletekről és az emberi jogok semmibe vételéről, és a tényekre való emlékezés, a bűncselekmények és a felelősök elítélése, valamint a roma holokauszt áldozatai emlékének tisztelete alap a rasszizmust és az idegengyűlöletet elutasító társadalom építésében - fogalmazott Klaus Iohannis államfő a roma holokauszt emléknapján közzétett üzenetében.
Az elnöki üzenetet Cătălina Galer államtanácsos tolmácsolta a holokauszt áldozatainak bukaresti emlékművénél szervezett megemlékezésen. „A roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából megemlékezünk a romákat a második világháború alatt Európában ért atrocitásokról, és tisztelgünk a becslések szerint 500.000 roma áldozat előtt, akik életének brutálisan véget vetettek. Egyúttal emlékezünk egy 81 évvel ezelőtti történésre, amely sötét és fájdalmas foltot hagyott történelmünkön: a Ion Antonescu rezsim által ťnemkívánatosnakŤ tartott romák deportálására Transznisztriába. A több mint 25.000 deportált roma közül körülbelül 11.000-en meghaltak" - idézte az Agerpres az elnöki üzenetet.
Iohannis szerint „a romák elleni népirtás a gyűlölet, az előítéletesség és az emberi jogok semmibe vételének tragikus leckéje", amely során egész családokat és közösségeket tizedeltek meg, és a végrehajtók bűneiről és az áldozatok szenvedéseiről szóló tanúvallomások évtizedekig rejtve maradtak.
 „A tényekre való emlékezés, a bűncselekmények és a felelősök elítélése, valamint a samudaripe áldozatai emlékének tisztelete vezérfonal kell, hogy legyen a rasszizmust és az idegengyűlöletet elutasító társadalom építésében" - üzente az államfő.

Iohannis szerint a jövő generációinak is tudatosítaniuk kell, hogy az áldozatokról való megemlékezés „erkölcsi kötelesség és a cselekvés iránti elkötelezettség természetes megnyilvánulása annak érdekében, hogy ilyen tragédiák soha ne ismétlődhessenek meg".
 „Mi vagyunk felelősek azért a világért, amelyet örökségül akarunk hagyni magunk után. Csak mindannyiunk közös erőfeszítése vezethet egy olyan befogadó társadalomhoz, amely elfogadja a sokszínűséget és elutasítja a megkülönböztetést, amely megérti a szolidaritás és az empátia fontosságát, és amely ugyanakkor határozottan elítéli és szankcionálja az idegengyűlölet minden formáját" - fogalmazott az elnök.
Az államfő emlékeztetett, hogy a közelmúltban kihirdette a romániai roma történelem és kultúra nemzeti múzeumának létrehozásáról szóló törvényt, megjegyezve, hogy ez a projekt megerősíti az emlékezet védelme iránti elkötelezettséget, és a hatóságok és a civil társadalom erőfeszítései révén „következetesen hozzájárul a sokszínűség, a tolerancia és az emberi jogok előmozdításához".
 „A roma holokauszt emlékezete felhívja a figyelmet a rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokra, amelyekkel a roma kisebbségnek ma is szembe kell néznie, és egyben arra is ösztönöz, hogy folytassuk a gyűlölet, az előítéletek és a sztereotípiák elleni küzdelmet"- szögezte le üzenetében Iohannis.
Az elnök szerint a 'kollektív emlékezetnek', amely magában foglalja a holokauszt tragédiáját is, vezérelnie kell a román állam cselekedeteit a demokrácia, a szabadság és az emberi méltóság alapvető értékeinek tiszteletben tartása, védelme és előmozdítása terén. „Fontos, hogy a megemlékezések részei legyenek annak a széleskörű erőfeszítésnek, hogy az egészséges demokráciát szolgáló történelmi tanulságokat tudatosítsuk folyamatos oktatás és olyan programok révén, amelyek segítenek a fiatalabb generációknak megismerni a múltat úgy, ahogyan az volt. Az áldozatok emléke örökké éljen a szívünkben!" - zárta gondolatait az államfő.