Sepsiszentgyörgyön kreatív eszközökkel és óriásplakátokkal próbálják leküzdeni a romákkal szembeni előítéleteket és sztereotípiákat. A Sepsi Helyi Akciócsoport (GAL) elindította a pRObleMA? elnevezésű projektet, amely egy vizuális alkotói pályázatot, illetve és egy történetmesélő- és ritmusműhelyt foglal magába, amiről dokumentumfilm is készül.

Knop Ildikó projektvezető szerint céljuk, hogy a sepsiszentgyörgyi lakosság körében enyhítsék vagy csökkentsék a cigányokkal szembeni félelmet, idegenkedést, elutasítást vagy helyenként éppen a gyűlöletet. A projekt négy olyan tevékenységből áll össze, amelyek a kirekesztettség érzetével foglalkoznak, más-más szemszögből.

Óriásplakátokon a romákkal szembeni előítéletekről

A Sepsiszentgyörgy három hátrányos helyzetű övezete – Őrkő és Csíki negyed, illetve Szépmező – felzárkóztatása érdekében létrejött Sepsi GAL akciócsoport 6x3 méteres óriásplakát-pályázatot hirdetett, amelyre vizuális terveket várnak, amelyek rávilágítanak a romákkal kapcsolatos leggyakoribb sztereotípiákra és érzékenyítő üzeneteket tartalmaznak.

A pályázati kiírás a www.galsepsi.ro weboldalon érhető el és a pályamunkákat május 31-ig várják. A három legjobb alkotás 5000, 3500 és 2500 lejes díjazásban részesül, és Sepsiszentgyörgy közelében elhelyezett óriásplakátokon kerülnek közszemlére. A többi pályamunkát közönségszavazásra bocsátják, és a közösségi oldalon legtöbb like-ot gyűjtő alkotást matrica formájában osztják szét Sepsiszentgyörgy területén.

Kreatív műhelyek roma fiataloknak

Knop Ildikó elmondta, hogy a projekt keretében két kreatív műhelyfoglalkozásra is sor kerül, amelyek fő célcsoportja az a 33 őrkői család és gyerekeik, akiket az elmúlt időszakban kiköltöztettek otthonaikból és szükséglakásokban helyeztek el, amíg az önkormányzat lebontja addigi házaikat, s helyükbe megépíti azt az 50 új szociális lakást, amelyek otthonosabb körülményeket biztosítanak.

A Sepsi GAL akciócsoport az eddigi otthonaikból kiköltöztetett családok gyerekeinek szervez műhelyfoglalkozást, amelynek keretében részt vesznek egy felkészítőn, ahol megtanulják a fotózás alapvető tudnivalót, és ezzel együtt kapnak egy egyszerhasználatos fényképezőgépet is, amellyel a saját környezetükről kell képeket készíteniük. A fotókból kollázsokat készítenek, és végül egy legóműhely során építik meg a saját maguk számára ideálisan befogadó lakókörnyezetet. Ezekből a munkákból kiállítás készül.

A másik tevékenység a történetmesélő és filmkészítő műhely cigány, magyar és román kamaszok számára. A történetmesélő műhely keretében az otthonaikból kiköltöztetett 33 őrkői család fiataljai, de más nemzetiségű fiatalok otthonérzethez kapcsolódó élményeit, a kirekesztettség érzetét dolgozza fel történetmesélés által – számolt be Fekete Zsolt.

A roma származású sepsiszentgyörgyi színművész több éve foglalkozik az őrkői cigány közösséggel. Elmondta, hogy a történetmesélő műhelymunka mellett szerveznek egy ritmus-műhelymunkát is, amelynek keretében a zene által segítenek megerősíteni a bizalmat a roma és többségi közösségek fiataljai között. A részt vevő fiatalok a saját élményeiket dolgozzák fel, amelyből forgatókönyv születik, amiből a roma filmes Bogdán Árpád, Horváth Kristóf és Bordás Róbert készítenek dokumentumfilmet. A műhelymunka részeként a fiatalok és a nagyközönség is megtekintheti Bogdán Árpád - Gettó Balboa című, többszörösen díjazott filmjét is.

Cikksorozat a sztereotípiák lebontása érdekében

A romákkal szembeni elutasítás érzése a félelemből, a megfelelő információk hiányából fakad, ezért a Sepsi GAL akciócsoport projektje a tabutémák nyílt kibeszélését is segíti – mondta Veres Nagy Tímea projektmenedzser, aki szerint közzétesznek egy cikksorozatot, amely a romákkal szembeni öt legnépszerűbb sztereotípiára és előítéletre hívja fel a figyelmet.

Veres Nagy Tímea szerint a leggyakoribb sztereotípiák, hogy „a romák nem szeretnek dolgozni”, hogy „jó nekik a nyomorban élni, mert igénytelenek”, hogy „csak a pénzért szülnek gyermeket” és „azért nem járnak iskolába, mert hiányzik belőlük a kitartás”, vagy „jól élnek a segélyekből”. A cikksorozat célja, hogy egy tágabb történelmi-kulturális kontextusba helyezze a roma létet, és magyarázatot adjon egyes viselkedésformákra. Az a cél, hogy a többségi társadalom tagjai megismerjék a romák életkörülményeit és empátiát és a szolidaritást keltsenek az olvasóban, azok elgondolkodjanak és csökkenjen a félelem és elutasítás a romákkal szemben. A projekt a Nemzeti Kulturális Alapkezelő (ANFC) finanszírozásával valósul meg.