„Mindig is szerettem volna hasznos tagja lenni a közösségemnek, és szebbé tenni ezt a vidéket. Minden olyan projekt, amiben részt vettem, minden olyan tanulmány, amit elvégeztem, elsősorban önmagam hasznossá tételéről a közösség számára irányult” – mondta a Maszolnak Kántor Boglárka, aki az RMDSZ színeiben Vaslui megyében szerzett parlamenti képviselői mandátumot a szavazat-visszaosztás révén. A különleges helyzetre szolgálatként tekint, célja, hogy a Vaslui és Hargita megyében is tapasztalt problémákra megoldást kínáljon, illetve, hogy elősegítse a román és a magyar közösség közötti hídépítést, mert véleménye szerint „meg kell találnunk a közös hangot, hogy meg tudjon történni a közös kiengesztelődés”.

„Bár két eltérő szakon tanultam a felsőoktatásban, most érzem igazán, hogy a mai világ elvárásainak, kihívásainak megfelelve mennyire sokszínűnek kell lennünk. A megyei tanácsnál sokat erősítettük a szárhegyi kulturális és művészeti központ révén, a Pest Vármegyei Értéktárral együtt, a két megye közötti kapcsolatokat. Ennek kapcsán most hétvégén (december 14–15. – szerk. megj.) átvehetettem a Pest Vármegye Külkapcsolataiért díjat. Számos kiállítást, előadást tudtunk utaztatni Magyarországra, különösen Pest vármegyébe. És ugyanígy, fordítva is sok ottani értéktártulajdont tudtunk megmutatni a Hargita megyeieknek” – számolt be a Hargita Megye Tanácsánál ellátott feladatairól a képviselő.

Nehéz szolgálat, de erős tétje van

Parlamenti képviselői tisztségére nem munkaként, feladatként, hanem szolgálatként tekint. Mint mondta, óriási felelősség a helye a testületben, már csak azért is, mert ő maga is érzi, hogy sok százezer magyar megbízásából lehet majd ott Bukarestben. „Az, hogy én a visszaosztásból kaptam meg a képviselői helyet, sok mindenre feljogosít, sok mindent megerősít bennem. Ha csak egyszerű Hargita megyei képviselőként lennék jelen, valószínű, ugyanolyan erősen élne ez bennem, de így még inkább, mert ez az összefogás képviselői helye lesz” – fogalmazott Kántor Boglárka. Hozzátette, őt magát is meglepte, hogy a visszaosztásból ő nyerte el a képviselői mandátumot, de nagyon örült neki, hiszen úgy látja, szükség van az erős képviseletre Gyergyószentmiklóson. 

Meglátása szerint szinte teljesen mindegy, hogy melyik megye képviselőjeként lesz a jelen a parlamentben, mert az összmagyarság ügyeit is kell majd képviselnie. „Ha azt nézzük, hogy milyen problémákkal szembesül Hargita és Vaslui megye, akkor tapasztaljuk, hogy hasonlókkal, sajnos. Ugyanúgy jellemző az elnéptelenedés, az elvándorlás mindkét megyében. Ugyanolyan problémákkal szembesülnek a pedagógusok mindkét térségben, és ha foglalkozunk ezekkel a témákkal, azt csakis országos szinten lehet megtenni. Ha egy megye problémáját megoldottuk, akkor megoldottuk több megyének is” – fejtette ki. „Számomra megdöbbentő volt, hogy az ország egyik legszegényebb megyéje Vaslui, de azt is mondják – és így állok én is hozzá –, hogy talán a leggazdagabb szívű emberek laknak ott. Úgyhogy nagyon nagy szeretettel és nyitott szívvel érkezem én majd oda” – tette hozzá.

Kántor Boglárka beszélgetésünkkor éppen az első Vaslui megyei látogatására készült képviselői minőségében, cikkünk megjelenésekor pedig már meg is tette az utat. Megtudtuk tőle, hogy meglátogatta azokat az iskolákat, ahol segítségre van szükség, mert szeretné megismerni az ottani embereket és a problémáikat. Képviselői irodát nyit a megyében, ahol mindig jelen lesz egy alkalmazott, akivel és akin keresztül a képviselővel is kapcsolatot teremthetnek az ott élők, tájékozódhatnak és segítséget kérhetnek. Illetve útja során meglátogatja a Bákó megyei Gajcsána község RMDSZ-es polgármesterét, Gál Alinát is. Az ott élő közösség segítése is a tervei között szerepel, ezúttal is ajándékcsomagokkal készülnek Hargita Megye Tanácsa révén.  

Mint a képviselőtől megtudtuk, Vaslui megyének közel 400 ezer lakója van. A statisztikák szerint csak a lakosság mintegy 13 százalékának van munkahelye (körülbelül 40 ezer embernek), és mintegy 50 ezer a nyugdíjasok száma. A megyében nagymértékű az időszakos elvándorlás a külföldi munkavállalás miatt. A szülők a gyerekeket gyakran hagyják otthon, rokonokra, ismerősökre bízzák őket. Véleménye szerint ez nagy probléma, amin segíteni kell.

Kapcsolódó

A máramarosi magyar oktatás megerősítése a cél – Zahoránszki Brigitta képviselővel beszélgettünk

A szórványtelepüléseken élő magyarok sajátos problémáit tartja szem előtt munkája során: a hét első, Bukarestben töltött napjai után sok munka vár rá terepen is.

szórványmagyarság Máramaros megye parlamenti képviselő magyar nyelvű oktatás

„Néhány éve foglalkoztat az a téma, hogy hogyan lehet hidat képezni a magyar kisebbség és a román közösség között. Meg kell találnunk a közös hangot, hogy meg tudjon történni a közös kiengesztelődés. Mindannyian itt képzeljük el a jövőnket. És ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a közös problémákat próbáljuk megoldani: vagyis a megoldásokat erősítjük fel és nem azokat a dolgokat, amelyek elválasztanak bennünket egymástól” – vélte a képviselő.

Oktatási és kulturális megerősítés kell a szórványban

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan látja az erdélyi szórványmagyarság helyzetét – akiknek a szavazatainak visszaosztása révén is jutott képviselői mandátumhoz – kifejtette, hogy a szórványban oktatási és kulturális tekintetben kell a leginkább erősíteniük a magyarokat. Ezekbe a közösségekbe nehezebben jut el például bábszínházi vagy színházi előadás, néptáncoktatás, és sajnálatos módon a kis létszámú gyerekért nem mindig éri meg az oktatóknak kimenni ilyen jellegű kultúrcseppeket biztosítani. „Azt gondolom, hogy nagyon sürgősen el kell kezdenünk ezen dolgozni, gondolkodni, hogy miként tudjuk biztosítani a megmaradt magyar közösségeknek azt a kulturális bombát, amitől érzik, hogy hová tartoznak” – mutatott rá Kántor Boglárka.

Erre vonatkozó eddigi tapasztalatait is megosztotta: a szárhegyi kulturális központtal sok előadást – főleg bábszínházakat – vittek el olyan iskolákba, ahol csak mintegy 15 magyar gyerek tanult. Hangsúlyozta továbbá, hogy a minőségi oktatás biztosítása kiemelt fontosságú, hogy ne legyen az kérdés, hogy ha csökken a létszám, megszűnik-e az iskola. Ezeket kell szem előtt tartaniuk, hogy a folytonosságot, a megmaradást tudják biztosítani minden közösség számára – fűzte hozzá.

Kapcsolódó

Bukarestben a Bánság: Harcra készen kezdi képviselői mandátumát Molnár András

Nyolc év szünet után ismét van parlamenti képviselője az RMDSZ Temes megyei szervezetének.

parlamenti képviselő Temes megyei RMDSZ képviselői mandátum

Emlékeztetett rá, hogy az RMDSZ kezdeményezésére már elérték, hogy a szórványközösségek esetében akár kisebb létszámmal is működhetnek az iskolai osztályok. „Feladatunk kell legyen, hogy ezeket a számokat még inkább csökkentsük, illetve, hogy a megmaradásukat növelni tudjuk, és minden segítséget megadjunk a kormány részéről ezeknek a közösségeknek” – zárta gondolatait a képviselő.