Zahoránszki Brigitta nyert képviselői mandátumot a december elsejei parlamenti választásokat követően, így a következő négy évben ő érvényesítheti a Máramaros megyei magyarság érdekeit Bukarestben. A képviselő a Maszolnak elmondta, a szórványtelepüléseken élő magyarok sajátos problémáit tartja szem előtt munkája során: a hét első, Bukarestben töltött napjai után sok munka vár rá terepen is, hiszen a megyei RMDSZ-szervezet célja, hogy mindenkihez eljussanak, személyesen álljanak szóba velük. A legnagyobb és talán leginspirálóbb feladat számukra, hogy minél több gyermek tanulhasson magyar nyelven, azok is, akik vegyes házasságból származnak.

Korszakváltás a megyei RMDSZ-szervezetben

Amint tájékoztatott, 2021-ben egyesült a két Máramaros megyei területi RMDSZ-szervezet, annak oszlopos tagjaként is dolgozott a mindennapokban Bukarestben és otthonról is, így segítette a megyei szervezet munkáját Hekman Andrea ügyvezető elnökkel, Pintér Zsolt megyei elnökkel, Orosz Krisztofer akkori ügyvezető elnökkel, valamint Pap Zsolt Istvánnal, Nagybánya alpolgármesterével karöltve.

„Korszakváltásnak mondanám azt, amikor a két megyei szervezet egyesült, ugyanis teljesen új csapat jött létre, tisztújítást tartottunk a megyében. Igyekeztünk ebben az új korszakban a helyi szervezeteteket felkeresni, teljesen más perspektívában láttuk a dolgokat, azt is mondhatnám, hogy mélypontról kellett a bizalmat felhoznunk, megerősítenünk a máramarosi magyarokban, és visszaadnunk a reményt, miután 2020-ban az RMDSZ kiesett a megyei tanácsból 30 év után. Ez akkor nagy ütés volt a közösségen, és rögtön, miután bejutottunk a parlamentbe, el is veszítettük a képviselői mandátumot” – emlékezett vissza Zahoránszki Brigitta.

Az azóta eltelt években „építkezésbe kezdtek”, hogy aztán az idei – történelminek is mondható – eredményeket elérjék. Zahoránszki Brigitta hozzátette, ehhez rendszeresen kijártak a közösségekbe, párbeszédet folytattak az emberekkel, és igyekeztek visszaépíteni a bizalmat, mert meglátása szerint jelentős volt a bizalomvesztés az RMDSZ-szel szemben.

Az első szép siker, amit „a máramarosi magyarság bizalmának köszönhetően” elértek, a június 9-i választások, amikor sikerült megnövelniük a helyi tanácsosok számát több településen: Máramarosszigeten egyről kettőre, Nagybányán kettőről háromra, Szinérváralján egyről kettőre, Magyarláposon szintén egyről kettőre. Aknasugatagon is bejutottak a helyi tanácsba, ahol azelőtt nyolc évig nem volt jelen az RMDSZ.

„Tőkés szórványtelepülés nagyon kedves példa. Azért foglal el különleges helyet a szívünkben, mert a hivatalos népszámlálási adatok szerint ott 40 magyar él, de 52 szavazattal sikerült bejutniuk a helyi tanácsba. Ezek olyan szép eredmények, amelyeket a közösség bizalmának köszönhetően tudtunk elérni, ehhez pedig az RMDSZ egy eszköz volt. Ez azt mutatta, hogy jó úton jártunk az elmúlt három és fél évben, és ennek köszönhetően lett Máramarosszigeten ismét alpolgármesterünk, de szintén alpolgármesterünk lett Felsőbányán is, ahol eddig nem volt. Reméljük, hogy Nagybányán jövő héten lesz erről számunkra kedvező döntés. Hosszúmezőn és Koltón pedig megőriztük az alpolgármesteri tisztségeket, mert ezen a két településen RMDSZ-es polgármester van. Nagy eredmény továbbá, hogy visszajutottunk a megyei tanácsba, és ismét két tanácsos képviselheti megyei szinten is máramarosi magyarok érdekeit” – részletezte.

Zahoránszki Brigitta kifejtette, minden személyes találkozás során elmondták az embereknek, hogy az RMDSZ korábbi kormányzásának jó hatásai voltak a megyében. Ennek szellemében vágtak neki az őszi kampánynak is, amikor az volt a céljuk, hogy visszaszerezzék képviseletüket a parlamentben, ezzel jelentős űrt kívántak pótolni. „Úgy gondoljuk, érezzük, hogy a magyar közösség megértette a tétet, de a helyi és a megyei önkormányzati képviselet csak úgy lehet teljes, ha hozzá tudjuk rendelni a parlamenti képviseletet is. Ez is szép eredmény, de még mindig vannak tartalékaink, úgyhogy továbbra is azon vagyunk, hogy az emberek között legyünk, meghallgassuk őket” – fogalmazott a parlamenti képviselő.

Kiemelte továbbá, hogy nemcsak magyarok szavaztak az RMDSZ jelöltjeire, hanem sok településen a román barátaik bizalmát is sikerült elnyerniük, ami meglátása szerint annak is köszönhető, hogy a közösségi médiafelületeken két nyelven kommunikáltak: nyitottak voltak a román közösség felé is.

„A nyár folyamán elindítottuk a Máramaros zegezuga elnevezésű projektet, aminek részeként olyan településekre is eljutottunk, és ezután is eljutnánk, ahol a népszámlálási adatok szerint talán egy magyar sem él, vagy csak egy-kettő. De természetesen románokkal is beszélgettünk, beszélgetünk. Kiemelten figyelünk a vegyes házasságban élő családokra” – hívta fel a figyelmünket Zahoránszki Brigitta.

A magyar nyelvű oktatás megszervezése kiemelt feladat lesz a jövőben

A most induló képviselői mandátum kihívásairól beszélve elmondta: kiemelten kell kezelniük a magyar nyelvű oktatást. Máramaros megyében jelen pillanatban 1663 gyerek tanul magyar nyelvű tanintézményben, magyar tagozaton (vegyes tannyelvű iskolában, óvodában), illetve többen is tanulják a nyelvet. Ezt a számot szeretnék növelni.

„Érezzük és tudjuk, hogy a szórványban a megmaradásunk, megerősödésünk kulcsa, hogy a magyar nyelvű oktatást fenntartsuk, megerősítsük. Ennek érdekében nem is álltunk le a kampánnyal, mert továbbra is járjuk a közösségeket, most az RMDSZ Mikulás-csomagjait vittük el a történelmi Máramarosba, valamint a nagybányai magyar óvodákba és iskolákba, tagozatokra. Esetenként a templomba vagy házhoz vittük ezeket a csomagokat. Köveslázon például ezt iskolai toborzással is összekötöttük” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy olyan családokhoz igyekeznek eljutni ebben az időszakban, ahol iskolaköteles gyerekek vannak, és elbeszélgetnek a velük arról, hogy milyen előnyökkel jár, ha magyar iskolába íratják a gyerekeiket.

„Nagyon sok a munka, tudjuk, hogy ez nem lesz egyszerű feladat, de azért vagyunk, hogy odafigyeljünk a magyar nyelvű oktatásra” – fogalmazott. Amint megtudtuk, Máramarosban négy iskolabusz is a magyarul tanuló, ingázó iskolások rendelkezésére áll. Céljuk, hogy ezeket a járműveket maximálisan kihasználják. Megjegyezte, Rónaszéken például nagyon sok a munka: sok fiatal család él, akiket megnyerhetnek a magyar oktatás számára.

Zahoránszki Brigitta azt is elmondta, olyan településeken is szeretnék visszahonosítani a magyar nyelv oktatását, ahol már évek óta nincs erre lehetőség, ezeket elsősorban hétvégi foglalkozások szervezésével oldanák meg. Ugyanis már most van példa arra, hogy a gyerekek fakultatívan, heti két alkalommal tanulják a magyar nyelvet egyes településeken. Terveik szerint arra külön összpontosítanak a jövőben, hogy ez az oktatási forma eredményesen működjön.

„Az embereknek igényük van arra, hogy elmenjünk hozzájuk, és beszélgessünk velük, mert végülis ez a képviselet egyik lényege: a bukaresti parlementi, szakbizottsági munka adott, de utána, a hét második felében nekünk igenis ott kell lennünk a közösségben, mert ők ezt igénylik. Úgy gondoljuk, ez őket erősíti, és nekünk meg segítenünk kell mindenben, ami a hasznukra válik. Folyamatosan kapcsolatot kell tartanunk az önkormányzatokkal, a helyi tanácsosokkal, és a folyamatban lévő projektjeinket kell segítenünk” – összegzett az újonnan megválasztott parlamenti képviselő.