Az RMDSZ Máramaros megyei szervezete a június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választásokon az elmúlt húsz év legjobb eredményét érte el: négy év kihagyás után visszakerültek a megyei tanácsba, az RMDSZ-es polgármestereknek sikerült újrázniuk és a magyarlakta településeken megtartották a képviseletet, ott pedig, ahol lehetett, növelték is. A nagybányai Főtér Fesztiválon Pintér Zsolt, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Zahoránszki Brigitta parlamenti képviselőjelölt és Molnár István magyarláposi tanácsos osztotta meg gondolatait a választási siker mögötti tényezőkről és persze a tapasztalatokról.

Pintér Zsolt kiemelte, hogy a nagy győzelmet az sem akadályozta meg, hogy az elmúlt tíz évben a magyarság lélekszáma közel 30 százalékkal csökkent. Meggyőződése, hogy mindez nem valósulhatott volna meg a Máramaros megyében működő két területi szervezet egyesülése nélkül. Az elmúlt három évben egy új csapat került a szervezet élére, amely kellőképpen felrázta a megye magyarságát. A választási sikerhez hozzájárulhatott az is, mondta Pintér Zsolt, hogy idén önállóan indultak a választásokon, így a közösség tagjai láthatták azt, hogy az RMDSZ az már nem csupán egy „román zsebpárt”. Ugyanakkor több településen is körültekintően állítottak jelölteket, mérlegelve, hogy melyik a legjobb járható út – tette hozzá.

Volt olyan település, mint például Szinérváralja, ahol több mint ezer magyar él, mégis a közösség már korábban elveszítette annak reményét, hogy ott valaha ismét lesz egy erős érdekképviselet. Pintér Zsolt szerint ennek ellenére sikerült erőre kapniuk, és a választásokon kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a legutóbbi önkormányzati választáson, így a tanácsosok száma egy helyett kettőre nőtt. Van olyan település is, mint Tőkés, ahol a legfrissebb népszámlálás szerint 45-nél is kevesebb magyar él, mégis 52 szavazattal sikerült bekerüljenek a helyi tanácsba.

A választási siker egyik eredménye, hogy nagy valószínűséggel Nagybányán, Sülelmeden és Máramarosszigeten magyar alpolgármestert fog állítani az RMDSZ. Reményeik szerint ugyanez megvalósulhat Felsőbányán, Magyarláposon és Égerháton is. Négy év után visszakerülve a megyei tanácsba – Pintér Zsolt szerint – minden lehetőség adott ahhoz, hogy az RMDSZ megyei alelnöki széket is elfoglaljon.

A sikerek mellett az RMDSZ megyei elnöke megjegyezte, hogy maradtak fájó pontok is. Ilyen például Kapnikbánya, ahol a helyi szervezet nem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges aláírásokat, valamint Rónaszék, ahol nem sikerült elérni a bejutáshoz szükséges öt százalékot.

Pintér Zsolt a beszélgetés alatt elmondta: a munka még távolról sem ért véget, ugyanis két olyan választás következik, ahol a megye magyarságának ismét jól kell teljesítenie.

A következő időszak legnagyobb kihívásának tekinti, hogy a soron következő parlamenti választásokon ismét legyen magyar képviselete Máramaros megyének. Egyelőre egyetlen személy jelentkezett a tisztség elnyerésére, Zahoránszki Brigitta. A beszélgetés során elmondta, hogy a következő parlamenti képviselőnek meg kell hallgatnia az embereket, és jól kell ismernie azt a közösséget, amelyet képvisel. Alkalmasságát azzal is alátámasztotta, hogy tíz évig a magyar közszolgáti televízióban tudósított a máramarosi szórványmagyarság helyzetéről, így nincs Máramarosban olyan település, ahol ne járt volna. Emellett a máramarosszigeti magyar kulturális élet egyik mozgatórugója, aki a Hollósy Házban színes gyermekprogramokat és hagyományőrző eseményeket szervez. Megválasztása esetén továbbra is azt a munkát szeretné folytatni, amit elkezdett, és bepótolni az elmúlt négy évben keletkezett űrt. Partnerséget, együttműködést ígért a közösség vezetőivel.

Molnár István a magyarláposi és domokosi összefogás történetét mesélte el, amelynek eredményeként növelték a tanácsosok számát egyről kettőre. Kezdetben elhatárolódott az RMDSZ-től, mert igazságtalannak tartotta, hogy több éven keresztül csak a községhez tartozó Domokosról jutott be önkormányzati képviselő. A választások előtt Pintér Zsolt baráti beszélgetésre hívta a közösség néhány tagját, és ennek keretében jutottak konszenzusra, ami megalapozta az összefogásukat. Mint mondja, a kampány során házról házra járva keresték fel a településeken élő magyarokat, hogy meghallgassák a gondjaikat. Úgy érzi, hogy az emberek nem fogalmaztak meg túl nagy elvárásokat, és számukra már az is sokat jelentett, hogy volt, aki meghallgatta őket.