banner_iN7jIpst_CA_webbanner_970x250.gif
banner_dRprRixD_CA_webbanner_728x90.gif
banner_Uh7uQhAd_CA_webbanner_300x250.gif

Három hónap alatt öt tonna textilhulladékot adtak le Csíkszeredában

Közel öt tonnányi textilhulladékot gyűjtöttek össze Csíkszeredában a helyi köztisztasági vállalat, az ECO-Csík által működtetett hulladékudvarban az elmúlt három hónapban. A közeljövőben gyűjtőkonténereket helyeznek el a városban.

Január óta gyűjtik új eljárás szerint a textilhulladékot Csíkszeredában. A lakosság minden hónap első hétfőjén adhatja le ezt a típusú hulladékot az ECO-Csík hulladékgazdálkodási vállalat által működtetett hulladékudvarban.

Hamar gyűl a textilhulladék | Fotók: ECO Csík

Mint a Maszol érdeklődésére Pál Tamás, az ECO-Csík vállalat igazgatója megosztotta: a január és március között eltelt időszakban összesen 30 köbméternyi, 4880 kilogramm textil gyűlt össze a Hajnal utcai hulladékudvarban. Ebből a mennyiségből Csíkszentkirály község tanácsa külön gyűjtött 200 kilogrammot, a többit a hétfői ingyenes hulladékleadáskor szállította a hulladékudvarba a lakosság.

Két új konténert helyeznek ki a városban

Összesen kilenc helységből (Csíkszereda, Szentlélek, Csikszentgyörgy, Szentkirály, Szentimre, Szentmihály, Madéfalva, Pálfalva és Csicsó) vitték a vállalathoz ezt a mennyiségű hulladékot, tette hozzá az igazgató. Pál Tamás kiemelte: a lakosság érdeklődik és jó lehetőségnek tartja a külön leadási rendszert. A textilhulladékot a gyergyóremetei regionális hulladéklerakóba szállítják tovább Csíkszeredából.

A regionális tárolóba szállítják tovább

Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere megkeresésünkre elmondta: jelen pillanatban minden hónap első hétfőjén van lehetőség bárminemű lomtalanításból származó hulladékot bevinni az ECO-Csík vállalat udvarára. Ugyanakkor a vállalat idei költségvetése tartalmazza, hogy vásárolnak két textilhulladék-gyűjtő konténert is.

„Azt a célt fogják szolgálni, hogy ne kelljen egy hónapot várni minden alkalommal a leadással, ki fogjuk helyezni a város mozgalmasabb pontjaira” – fogalmazott a városvezető. Hozzátette: a tervek szerint májusban már a helyükre kerülnek az új gyűjtőkonténerek. „Olyan helyre állítjuk, ahol kamera is látja ezeket, annak érdekében, hogy a textilhulladék oda kerüljön, ahova kell, és ne az utcán heverjen majd szanaszét” – tette hozzá Bors Béla.

Sok még a tennivaló szerte az országban

Amint azt korábban megírtuk, Romániában a megunt vagy elhasználódott textíliáknak csupán kevesebb mint 5 százalékát hasznosítják újra, derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentéséből. Ezzel jócskán elmaradunk az Európai Unió 20 százalék körüli átlagától. Ezek szerint jócskán van még, mit tenni ezen a téren, először is a különgyűjtés tekintetében.

Az új szabályozás, amely 2025. január 1-jén lépett életbe, kötelezővé teszi a textilhulladék szelektív gyűjtését. Az úgynevezett kiterjesztett gyártó felelősségi rendszerben (EPR) elméletileg a gyártóknak kellene finanszírozniuk az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését, azonban a Romániában forgalmazott készruhák elsöprő többsége külföldről érkezik.

A containeretextile.ro oldalon olvashatjuk, hogy az országban a háztartási hulladék mintegy 3 százalékát a textíliák teszik ki, és becslések szerint több mint 1 millió tonna textil kerül évente a hulladéklerakókba. A bedobott ruhát, ami túlságosan használt, kötegekbe préselve keleti országoknak adják el, ahol feldolgozzák, azaz újra alapanyaggá alakítják. 

A hulladékkezelés eltérő szabályozásai miatt a hulladékhegyek nyugatról keletre és északról délre vándorolnak. Romániában például 50 eurót kell fizetni a hulladéktárolókban egy tonna szemét elhelyezéséért – tízszer kevesebbet, mint Németországban vagy Olaszországban.

A használt ruhák ugyanakkor exportálhatók az EU-n kívülre. Gyakran ezt az utat követik a ruhagyűjtő konténerekbe bedobott textíliák, akárcsak a jótékonysági szervezeteknek adományozott ruhák. A probléma az, hogy ezek számottevő része – egyes becslések körülbelül 40 százaléka – annyira rossz állapotban van, hogy a célországba érve egyenesen kidobják.

Afrika több országának vezetői is szóvá tették, hogy a kontinenst szemétlerakónak használja a fejlett világ. 2023 augusztusában Yoweri Museveni ugandai államfő bejelentette a használtruha-import betiltását. Korábban Ruanda büntetővámot vetett ki a másodkézből származó textíliák behozatalára.

A textíliák azért jelentenek különösen nagy problémát a hulladéklerakókba kerülve, mivel a szintetikus szálak nem bomlanak le, a gyapjú bomlása során pedig erős üvegházhatású gáz, metán keletkezik. Már a ruhák előállítása, még a pamuté is nagyon sok szennyezéssel jár, hiszen világszinten a növényvédő szerek és gyomirtók 24%-át a gyapottermelésben használják. Ugyanakkor egyetlen póló előállításához 800 liter vízre van szükség. A textíliák újrafelhasználásával nincs szükség új nyersanyagokra, így elkerülhető a gyártási folyamatok, például a festés, mosás és tisztítás során az energiafogyasztás és a szennyezés. A világ lakosságának 70%-a hord használt ruhát. A pamutruhákat, amikor már nem adományozhatók tovább újrafelhasználásra, szálaira, rostjaira szedik, ebből új termékek, például szőnyegek, szigetelések vagy autóülések párnái készülhetnek. A poliészter a pamuttól eltérően nem bomlik le gyorsan, így a poliészter ruhák újrahasznosíthatók új ruhadarabok előállításához. (Forrás: colectaredeseuri.ro)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?