Sepsiszentgyörgyön 15 textilhulladék-gyűjtő konténert helyezett el a Tega köztisztasági vállalat és a következő időszakban hasonló konténereket telepítenek a többi Kovászna megyei városba is. Falvakról pedig a lomtalanítási akciók során gyűjtik össze a textilhulladékot.

Bár a begyűjtést megszervezik, a raktározást is megoldják, de még nem tudni, mihez kezdenek a nagy mennyiségű textilhulladékkal, mivel Romániában kevés cég foglalkozik ezek feldolgozásával, mutatott rá Máthé László igazgató.

A textilhulladék egy év elején életbe lépett törvény értelmében szelektív hulladéknak minősül, ezért minden önkormányzatnak és hulladékgazdálkodó vállalatnak meg kell oldania ezek külön gyűjtését. Sepsiszentgyörgyön már korábban is voltak dobozok a régi ruhanemű számára, ám azokat januárban az ezzel foglalkozó szervezet eltávolította és a Tega újakat rendelt.

A 15 új textilhulladék-gyűjtő konténert a héten helyezték ki, nagyjából azokon a helyeken, ahol korábban is voltak, de egy-egy konténert telepítettek a megyeszékhelyhez tartozó Szépmezőre, Kilyénbe és Szotyorba is, az autóbusz-megállók közelébe. A továbbiakban két konténert telepítenek Baróton is.

Vidéken a textilhulladékot a lomtalanítási kampányok során gyűjtik be, sorolta Máthé László. A Tega igazgatója arra hívja fel a vidéken élő háromszékiek figyelmét, hogy a lomtalanítások során csak ésszerű határokon belül szállítják el a textilhulladékot, tehát ha valaki egy egész utca által termelt mennyiségnyi textilhulladékot helyez ki, azt nem tudják begyűjteni.

Mi lesz a sok megunt rongyunkkal?

„A jogszabályok értelmében kötelesek vagyunk külön gyűjteni a textilhulladékot, így elkezdjük az gyűjtést, de egyelőre nem tudjuk, mi lesz ezek sorsa” – jegyezte meg Máthé László. Magyarázata szerint jelenleg Szépmezőn, fedett helyen tárolják a lakosságtól begyűjtött textilhulladékot. Ezeknek a feldolgozása viszont költséges és Romániában kevés cég foglalkozik ezzel, fogalmazta meg aggályait az igazgató.

Ez a fajta hulladék a dömping áron előállított olcsó ruhaneműk miatt globális szinten is problémát okoz, hiszen a nagy mennyiségű textilhulladék feldolgozása költséges. Becslések szerint évente több mint egymillió tonna textilhulladék kerül a szeméttelepekre a háztartási szeméttel együtt.

A sepsiszentgyörgyi Transylvania Textile & Fashion klaszter megoldásokat dolgozott ki a textilipar környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentésére. A klaszter tagjai a körforgásos gazdaság elve mentén újrahasznosított textíliákból a vendéglátó ágazat számára készítenek ágyneműket, függönyöket, fürdőköpenyeket, törölközőket.

A textilhulladék problémája a sepsiszentgyörgyi városháza Ifjúsági Irodáját is foglalkoztatja, ezért az effAct program keretében arra buzdították a polgárokat, hogy hagyjanak fel a felesleges ruhák vásárlásával, de ruhavásárt is szerveztek, és arra ösztönözték a lakosságot, hogy a nem használt ruháikat adományozzák rászorulóknak.

A textilipar a második legnagyobb vízszennyező, hívta fel korábban a figyelmet korábban Borbély László. A kormány Fenntartható Fejlődés Főosztályának vezetője szerint egy nadrág vagy egy póló előállításához 2000 liter vizet használnak fel. Emellett világszinten a textilipar kétszer több szén-dioxidot bocsát ki, mint a hajózás és légi közlekedés összesen. Új rendszereket kellene kiépíteni, véli Borbély László, aki szerint szorgalmazzák például, hogy a ruhagyártók vegyék vissza a régi textíliákat és azokat használják újra egy másik ruha elkészítéséhez.

Erre is vannak már jó példák, amelyeket korábban a Transylvania Textile & Fashion klaszter népszerűsített, így helyi tervezők állítottak ki például gyapjúból, nemezeléssel készült egyedi kalapkollekciót vagy természetes, illetve újrahasznosítható anyagokból készült táskákat, amelyekre 1000 nap garanciát vállal a tervező és a garancia lejárta után is vállalják azok javítását vagy felújítását. Bemutattak bőr és szövet hulladékból készült táskákat, pénztárcákat, hátizsákokat, telefontokokat és egyéb kiegészítőket.