Szerdán is csupán Hargita és Kovászna megye két hétre számított fertőzési rátája maradt 2 ezrelék alatt Romániában, így a két székelyföldi megye zöld zónának minősül. Hargita megyében azonban napról napra növekvő esetszámokat rögzítenek, ám a fertőzés terjedésének üteme lassabb az ország más régióiban tapasztaltaknál. A válasz leginkább életmódbeli, kulturális okokban rejlik, mondta el a Maszol érdeklődésére dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője.

A legfrissebb (szerdai) prefektusi közlemény szerint Hargita megyében 9395-en fertőződtek meg koronavírussal a járvány kitörése óta. A fertőzésből 8150-en szerencsésen kilábaltak, míg 532-en elhunytak. A megye kórházaiban – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson – 252 személy áll kezelés, illetve megfigyelés alatt. Házi elkülönítésben 503-an, karanténban 637-en tartózkodnak.

Az elmúlt 24 órában 570 tesztet végeztek el a megyében, ebből 87 bizonyult pozitívnak. Az ezer lakosra számított fertőzöttségi ráta 1,83 ezrelék.

Csíkszeredában, a megyeszékhelyen szerdán 15 új esetet azonosítottak, a városban a fertőzöttségi ráta 2,32 ezrelék.

Nem tesztelnek keveset

A Maszol érdeklődésére Tar Gyöngyi elmondta: az elvégzett tesztek száma szerint Hargita megye az országos középmezőnyben van, átlagban mintegy ötszáz vizsgálatot végeznek el naponta. Az igazgató szerint ezt a számot nem lehet és nem is érdemes olyan megyékkel összevetni, mint Temes, vagy éppen Kolozs. Ezekben a megyékben ugyanis jelentősen nagyobb a lakosságszám, ráadásul a nagyszámú foglalkoztatottat alkalmazó cégek rendszeresen tesztelnek, ahogyan az egészségügyi, szociális intézmények is. Ez utóbbi természetesen Hargita megyében is így van, ám jóval kevesebb személyt érint.

A tesztelések számával kapcsolatosan az igazgató kiemelte: nincs korlátozás, ahányan jelentkeznek, annyi embernek elkészítik tünetek vagy lehetséges kontaktszemélyekkel való találkozás esetén is. Tesztelik az idősotthonok lakóit, dolgozóit a gócpontok idejében való felderítéséért. Ugyanakkor a családorvosokhoz is felhívást intéztek, hogy vállalják a tesztelést. Ezen kívül az iskoláknak is rengeteg tesztet kiosztottak, ahol nem volt túl nagy ütemű a tesztelés. Ennek okaként Tar Gyöngyi megemlítette a személyzethiányt is. Nagyon kevés iskolában van rendelő, közösségi asszisztensekkel, elérhető családorvosokkal próbálják meg lefedni az oktatási intézményeket.

Reális a zöld zónás besorolás

A szakember szerint a zöld zónás besorolás jelen pillanatban reális képet mutat, ám biztos benne, hogy Hargita megye is be fog kerülni a sárga, majd a piros zónás besorolásba. A fertőzés lassabb terjedésének leginkább életmódbeli magyarázatai vannak – emelte ki Tar Gyöngyi. Nincs nagy turistaforgalom, nincs nagy tömegeket mozgató tömegközlekedés, nincsenek jelentős átmenő utak, repülőtér, nagy ipari központok, fűzte hozzá.

„Nálunk az iskolakezdés hozta el az esetszám-növekedést. Biztos, hogy a kapcsolattartási szokásokban is kereshető a viszonylag kevés eset magyarázata, hiszen nem mondhatjuk, hogy az oltás vagy a betegségen átesettek számában mi védettebbek lennénk, sőt kevésbé vagyunk azok” – hangsúlyozta az igazgató. Kiemelte: a járványügyi megelőző intézkedések betartásában sem járnak elöl a Hargita megyeiek, például a maszkviselésben.

„Nem a fegyelem az, ami megment, pedig lehet, hogy azt hittük magunkról. Egyszerűen az életmód az oka” – szögezte le Tar Gyöngyi.

(Borítókép: Farkas Endre)